Hogyan manipulálja érzelmeinket az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google?

Az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google összesített tőkeellátottsága ma egyenlő India GDP-jével. Hogy alakult úgy, hogy e cégek teljesen áthatják életünket? Látványos kirohanásában Scott Galloway ebbe bepillantást enged, és statisztikai kimutatásokkal tárja föl túlsúlyukat és indítékukat, és azt is, mi történik, ha a társadalom a részvényesi értéket minden másnál előbbre valónak tartja. Az előadás végén Chris Anderson TED-kurátor tesz föl kérdéseket.
(Megjegyzés: az előadás erős nyelvezetet használ.)

[Vegyék tekintetbe,
hogy az előadó erős nyelvezetet használ!]

Ez az első és utolsó dia,

amelyet 6 400 hallgatóm
az eltelt 15 év alatt látott.

Kétlem, hogy sok milliárd dolláros
szervezet létrehozható anélkül,

hogy ne lenne világos, mely ösztönt
vagy szervet veszünk célba.

Fajunknak szuperlényre van szüksége.

Fajunk versenyelőnye az agyunk. -

Eléggé vág az eszünk ahhoz,
hogy föltegyük e bonyolult kérdéseket,

de sajnos a feldolgozási kapacitása
a válaszadásra már nem elég.

Ez fölveti egy szuperlény szükségességét,

amelyhez imádkozhatunk
és válaszért fordulhatunk.

Mi az ima?

A világmindenséghez intézett kérdés.

Remélhetőleg van ott
némi isteni avatkozás

– nem kell értenünk, mi történik –

a mindentudó, mindenlátó szuperlénytől,

aki úgy rendelkezik,
hogy ez a helyes válasz.

"Jó sora lesz a gyerekemnek?"

Megvan a dolgaink bolygója,

megvan a munka bolygója,

megvan a barátok bolygója.

Ha gyerekünk van, tudjuk,

ha véletlenül kisiklik az életük,

összeomlik a világ,

a szülő gyermekközpontú világa.

"Jó sora lesz a gyerekemnek?"

"A torokgyulladás tünetei és kezelése"
a Google-keresőben.

A Google-keresőbe betáplált hat kérdés
közül egyet a történelem során

még soha nem tették föl.

Melyik pap, tanár, rabbi, tudós,
mentor, főnök bír akkora hitellel,

hogy a neki szánt 6 kérdés közül egyet

még soha nem tettek föl?

A Google a modern ember istene.

Képzeljük oda arcunkat
és nevünket a keresőbe írtak fölé,

s rájövünk, hogy életünk során

a Google-ban mindenkinél jobban bízunk.

(Nevetés)

Haladjunk lefelé a felsőtesten.

(Nevetés)

Fajunkkal kapcsolatos
másik csodás dolog:

nemcsak az kell, hogy szeressenek,
hanem mi is szeretni akarunk.

A rosszul táplált, de szeretetben élő
gyerekek jobb eredményt érnek el,

mint a jól táplált, de szeretethiányosak.

De a legjobb jele, hogy talán
a világ leggyorsabban növő

demográfiai csoportjába,
a százévesek közé kerülünk,

akik életkora három számjeggyel írható le,

három tényezőből áll.

A végén kezdem: a genom.
Nem olyan fontos, mint szeretnénk.

Nem bánhatunk szarul a testünkkel,

mert ugye: "Ó, Joe bácsi 95 évet élt,

a kocka el van vetve."

Nem olyan fontos, mint hiszik.

A második az életmód.

Ne dohányozzunk, ne hízzunk el,
szűressük magunkat –

és már meg is szabadultunk a korai rák

és szív-érrendszeri kórok 2/3-ától.

Az első jele, hogy megéljük a 100 évet:

Hány embert szeretünk?

A gondoskodás a biztonsági kamera

– így hívjuk agyunk kis felbontású
biztonsági kameráját –

amely eldönti,
létrehozunk-e értéktöbbletet.

A Facebook nemcsak
ösztönös szeretetvágyunkat fürkészi ki,

hanem mások szeretéséét is,

zömmel együttérzést kiváltó,

kapcsolatainkat katalizáló
és erősítő képekkel.

Menjünk még lejjebb a felsőtesten.

Az Amazon a fogyasztó belünk.

A "Még többet!" ösztöne
része belső programunknak.

A túl kevés büntetése
az éhezés és alultápláltság.

Nyissuk ki szekrényünket
vagy kamránkat:

a kellőnél tízszer,
százszor több van benne.

Miért?

Mert a túl kevésért járó büntetés nagyobb

a túl sokért járónál.

Ezért aztán a "többet kevesebbért"
üzleti stratégia sosem megy ki a divatból.

Ez Kína stratégiája,

ez a Walmart stratégiája,

és a világ legsikeresebb
cégének stratégiája:

az Amazoné.

A belünkbe többet kevesebbért kapunk;

megemésztjük, elküldjük fogyasztási
izom- és csontrendszerünkbe.

Továbbá,

ha már tudjuk,
hogy az alapösztönnel életben maradunk,

a második legerősebb ösztön lép működésbe,

ez pedig a legerősebb, legokosabb,
leggyorsabb mag kiszórása s kiválasztása

a világ négy sarka felé,

vagy a legjobb mag kimazsolázása.

A kezemen nem időmérő van.

Öt éve nem húztam föl.

Csupán hiú remény ez,
így akarom elmondani:

"Ha velem párosodsz, valószínűbb,
hogy gyerekeid tovább élnek,

mintha Swatch-órát viselővel párosodsz."

(Nevetés)

Az üzlet kulcsa az irracionális
szervekkel való kapcsolat.

Az "irracionális" a Harvard
és a New York Business School kifejezése

a zsíros nyereségre s részvényesi értékre.

"Kalóriadús massza a gyerekeidnek!"

Talán nem tetszik?

De hisz mindenki szereti finnyás mamáját.

A finnyás mama azért a JIF-et veszi,
mert jobban szeretik gyerekeit.

A legjobb részvényesteremtő algoritmus

a 2. világháborútól
a Google feltűnéséig ez volt:

végy egy átlagos terméket,
és szólj a vevő szívéhez.

Jobb anya, jobb ember, jobb hazafi vagy,

ha ezt a középszerű szappant veszed,
s nem azt a középszerűt.

A részvényesi érték legjobb
algoritmusa nem a technológia.

Nézzék a Forbes 400-at!

Vegyük ki az örökölt gazdagságot
s a pénzvilágot.

A meggazdagodás fő forrása:

vegyük célba a nemzőszerveket!

Lauderék; Európa leggazdagabb embere,
és az LVMH [Moët Hennessy Louis Vuitton].

A 2-3. helyen a H&M és az Inditex áll.

A részvényesi érték érdekében célba
vesszük a legirracionálisabb szerveket.

Ennek folytán e négy cég: az Apple,
az Amazon, a Facebook s a Google

szétcincálták személyiségünket.

Isten, szeretet, fogyasztás, szex.

Egyéniségünk dönti el,
milyen arányban választunk közülük,

s egyéniségünket nyereségérdekelt cégek
képében teremtették újjá.

A nagy világválság végén

e cégek piaci tőkeértéke

egyenlő volt Niger GDP-jével.

Ma Indiáéval egyenlő,

miután 2013-14-ben elhúzott
Oroszország és Kanada mellett.

Csak öt ország GDP-je nagyobb,

mint a négy cég

összesített piaci tőkeértéke.

Most azonban fordul a kocka.

Egy éve arról beszéltek az emberek,
melyik főnök hasonlít leginkább Jézushoz?

Ki indul az elnöki posztért?

Az emberek megelégelték.

Akármit csinálnak, begurulunk.

Dühítő, hogy kijátsszák az adóhivatalt.

A nagy válság óta
a Walmart 64 milliárd dollár

társasági adót fizetett;

az Amazon 1,4 milliárdot.

Miből fizetjük tűzoltóinkat, katonáinkat
vagy szociális gondozóinkat,

ha a világ legsikeresebb cégei
nem adóznak tisztességesen?

A válasz egyszerű.

A kevésbé sikeres cégeknek kell fizetniük:

méghozzá a méltányosnál többet.

Alexa, jól van ez így?

Annak ellenére...

(Nevetés)

Annak ellenére,

hogy az Amazon piaci tőkeértéke

a Walmart piaci tőkeértékének megfelelő
értékkel nőtt csak az elmúlt 19 hónapban.

S hogy ki a hibás? Mi vagyunk.

Mi választjuk a gerinctelen
szabályozóhatósági embereket,

akik nem mernek ujjat húzni velük.

A Facebook hazudik
az EU szabályozószervének:

"Lehetetlen különválasztani
az alapplatform

és a WhatsApp tervezett
megszerzésére vonatkozó adatokat.

Hagyják jóvá az egyesülést!"

Az EU jóváhagyja, majd láss csodát! –
egyszer csak külön lehet választani.

Erre az EU: "Hazudtak nekünk.

Megbírságoljuk önöket
120 millió dollárra",

ami a 19 milliárd dolláros
akvizíciós ár kb. 0,6%-a

Ha Mark Zuckerberg biztosítást köthetne,

hogy az akvizíció az értéke
0,6%-ért simán átmegy,

maguk szerint megkötné-e?

Versenyellenes magatartás.

2,5 milliárd dolláros bírság,

a pénzforgalomból 3 milliárd,

a Google mérlegében a készpénz 3%-a.

E cégeknek ezt sugalljuk:
"A legbölcsebb dolog,

s ez tetszeni fog a részvényeseknek:

hazudni és csalni."

25-centes parkolójegyeket adunk ki

óránként 100 dollárba kerülő órákból.

A legbölcsebb hazudni.

Munkahelyek megsemmisítése!

Ahol a Macy's-nak két emberre
van szüksége, az Amazonnak csak egyre.

Ha 2017-ben 20 milliárddal
növelik a forgalmat, és ez így lesz,

ez 53 000 pénztáros
s eladó állásába kerül.

Ez nem kirívó eset,

az egész gazdaságban ez történik.

Ez a cég azonban példátlanul ügyes.

Egy Yankee Stadionnyi alkalmazott!

A médiában még rosszabb.

Ha a Facebook s a Google 2017-ben

a tervezett 22 milliárddal
növeli forgalmát,

kb. 150 000 kreatív igazgató,
stratégiai tervező

s reklámszövegíró állása szűnik meg.

Két és fél Yankee Stadiont
tölthetünk meg velük, mondván:

"Ki vagytok rúgva,
köszönjétek az Amazonnak!"

A hírek zömét ma
a közösségi médiából kapjuk,

és az onnan származó hírek zöme...

álhír.

(Nevetés)

Nem szabad politizálnom vagy káromkodnom

vagy a vallásról beszélnem,

ezért biztos nem mondhatom:

"Zuckerberg Putyin szajhája lett."

Nem, ilyet nem mondhatok.

(Nevetés)

Azzal védekeznek:

"A Facebook nem médiacég,
hanem technológiai."

Ha eredeti tartalmat hoznak létre,

és sportegyesületeknek fizetnek
az eredeti tartalmakért,

majd ennek fejében hirdetnek,
hoppá! – már kész is a médiacég.

Csak pár napja,

hogy Sheryl Sandberg ismét
azt hazudta: "Nem vagyunk médiacég."

A Facebook nyíltan magáévá
tette a híresség fogalmát

és a médiacég befolyását,

de úgy tűnik,

allergiás a médiacég felelősségére.

Képzeljük el a McDonald'sot.

Marhahúsuk 80%-a hamisított.

és agyvelőgyulladást kapunk tőle,

s szörnyű döntéseket hozunk.

Azt mondjuk: "McDonald's,
a tökünk tele van."

Ők meg: "Álljunk csak meg,

hiszen nem vagyunk gyorsétterem,

mi gyors-étkeztető platform vagyunk."

(Nevetés)

E cégek és vezetőik beburkolóznak

neonkék-rózsaszín szivárványos
és kék takaróikba,

hogy viselkedésükből nap mint nap
illuzionista trükköt csináljanak,

amely inkább Darth Vader
és Ayn Rand ivadékára utal.

Miért? Mert progresszívként
kedvesnek, ám gyengének látszunk.

Ha Sheryl Sandberg könyvet
írt volna a fegyvertartási jogokról,

vagy az abortuszellenes mozgalomról,

talán elutaztatnák Sherylt Cannes-ba?

Dehogy.

Nem progresszív értékeiket vonom kétségbe,

de a részvényesek füttyére táncolnak,

mert mi progresszívként
gyengének látszunk.

Olyan aranyosak –
emlékeznek a Microsoftra?

Nem tűntek oly aranyosnak,

és az akkori szabályozóhatóságok
a maiaknál korábban léptek.

A maiak soha nem lépnek
az aranyos cégek tyúkszemére.

Ma este repülőre fogok szállni,

s a reptéri biztonság embere,
bizonyos Roy, zaklatni fog.

Ha gyanítják, hogy ittasan
vezetek hazafelé,

vért vehetnek tőlem.

De állj! Meg ne érintsék azt az iPhone-t!

Az szent!

Ez az új keresztünk.

Ne legyen ez iPhoneX,

iPhone-Keresztnek kell hívni.

Vallásunk az Apple.

Jézus Krisztusunk Steve Jobs,

s úgy döntöttünk, hogy szentebb
magunknál, házunknál

vagy számítógépünknél.

Már egyáltalán nem tudjuk befolyásolni

az innováció és az ifjúság bálványozását.

Már nem a jellem

vagy a jóság oltáránál imádkozunk,

hanem az innovációénál
s a részvényesi értéket előállítókénál.

Az Amazon olyan erős piaci szereplő lett,

hogy Jedi-elmetrükköket hajt végre:

csupán ránézéssel károsíthat
más iparágakat.

A Nike közli: az Amazonon keresztül
forgalmaz, erre részvényeik fölmennek.

a többi cipőrészvény ára lemegy.

Ha az Amazon-részvény ára fölmegy,
a többi kisker-részvényé lemegy,

mert föltételezik:
ami jó az Amazonnak, a többinek rossz.

A Whole Foods átvételekor
33%-kal levitték a lazac árát,

az akvizíció bejelentése

s befejezése közötti időben.

A Kroger, az USA
egyik legnagyobb kiskereskedője,

elveszítette értékének harmadát,

mert az Amazon vett
a Kroger 9%-át kitevő élelmiszerest.

Nagy szerencsém volt.

A Whole Foods akvizícióját egy héttel

megtörténte előtt megjósoltam.

Kérkedhetek vele:
nyilvánosan megmondtam a médiának.

Az Amazon legnagyobb akvizíciója volt,

soha nem volt milliárd fölöttijük.

Megkérdeztek: "Honnan tudta?"

Lenyűgöző hallgatóságomnak
most elárulom a titkot.

Honnan tudtam?

Megmondom, honnan.

Egész nap ugatok Alexának,

s próbálom kitalálni az eseményeket.

Scott Galloway:
Alexa, vegyél teljes tejet!

Alexa: Nem találok teljes tejet,

így fölírtam a teljes tejet
a bevásárlólistára.

SG: Aztán megkértem:

"Alexa, vegyél bioélelmiszereket!"

Alexa: Bioélelmiszerre a legelső találat

a szilva bébi bioétel banánnal és tökkel,

12 négyunciás csomag,

összesen 15 dollár.

Meg szeretné vásárolni?

SG: Majd, ahogy az én koromban előfordul,

elbizonytalanodtam.

"Alexa, vegyél whole foods-t
[= teljes élelmiszert]."

Alexa: Megvettem
a kiváló Whole Foods Rt. részvényeit

részvényenként 42 dollárért.

13,7 milliárddal terheltem meg
American Express kártyádat.

(Nevetés)

SG: Azt hittem, viccesebb lesz.

(Nevetés)

Megszemélyesítettük a cégeket,

s ha minden apróságért dühöngünk,

melyet életünk egy szereplője tesz,

kérdezzük meg magunktól:

"Mi folyik itt? Miért csalódtunk
ekkorát a technológiában?"

Szerintem azért,

mert a technológia alkalmazásának
korábbi aránya –

1% a részvényesek értékéért,

99% az emberiség fellendítéséért –

megfordult,

és most az emberiség helyett csak
a részvényesekre koncentrálunk.

A Manhattan-tervben
százezren vettek részt,

s szó szerint megmentették a világot.

A technológia mentette meg.

Anyám a háború kitörésekor
négyéves londoni zsidó kislány volt.

Ha nem nyertük volna meg
a maghasadásért folytatott versenyt,

vajon túlélte volna a háborút?

Nem valószínű.

25 évvel később

az emberiség legkitűnőbb teljesítményeként

ember jutott a Holdra.

430 000 kanadai, brit
és amerikai fogott össze

ismét nagyon egyszerű technológiával,

s embert küldött a Holdra.

Most 700 000 legjobb
és legokosabb emberünk van

a Föld négy sarkából.

Úgy játszanak a lézerekkel,
mint a csúzlival,

mint a vízipisztollyal.

India GDP-je áll rendelkezésükre.

S miután 10 évig tanulmányoztam e cégeket,

tudom, mi a küldetésük.

Tán a világinformatika szervezése?

Mindannyiunk összekapcsolása?

Az emberek közötti viszony javítása?

Szó sincs róla.

Tudom, miért vagyunk összecsődítve.

Tudom, hogy a legnagyobb IQ-tőke-
és kreativitásgyűjteménynek

az egyedüli küldetése:

hogy még egy kibaszott Nissant adjanak el.

Scott Galloway a nevem, a New York
Egyetemen tanítok, figyelmüket köszönöm.

(Taps)

Chris Anderson: Nem terveztem,

de, Scott, ön sugallt pár kérdést.

(Nevetés)

Látványos, szenvedélyes kirohanás volt.

SG: Mint a tévés Letterman?

Aki, ha az ember jól csinálja,
odahívja a kanapéra?

CA: Nem, nem, a lényegről beszélt.

Mindenki tudja, hogy a Szilíciumvölgy
hosszas imádása után

hirtelen betelt a pohár,

és ilyen drasztikus módon.

Van, akinek úgy tetszhet,
hogy ön halmozza a vádakat,

belerúg azokba, akik már
úgyis szét vannak rúgva.

Egyáltalán nem érez velük együtt?

SG: Egy cseppet sem.

Nézze, az a helyzet,

hogy nem ők a hibásak, hanem mi.

Ezek nyereségérdekelt cégek.

Nem érdekli őket lelkünk állapota.

Nem gondoskodnak rólunk,
ha majd megöregszünk.

Létrehozott társadalmunk a részvényest
minden másnál többre értékeli.

A cégek azt teszik, ami a feladatuk.

De olyanokat kell választanunk,

s vegyük rá magunkat: kényszerítsük őket,

hogy vessék alá magukat vizsgálatnak.

amelynek a többi cég ki van téve. Kész.

CA: Van egy más magyarázat is,

amely ugyanígy egybevág a tényekkel:

sok vezetőben megvan a jó szándék –

nem állítom, hogy mindenkiben –,

és sok alkalmazottban is.

Ismerünk ilyen cégeknél dolgozókat,

s eléggé meggyőzőek, hogy küldetésük...

a másik magyarázat, hogy nem számítottak

ilyen következményekre,

hogy a ránk szabaduló technológiák,
algoritmusok,

amelyekkel pl. próbáljuk
személyre szabni az internetet,

egyrészt olyan torz hatással járnak,
mint a szűrőbuborék,

amire nem számítottunk,

másrészt kitesszük magunkat
aljas dolgoknak,

mondjuk, mint az orosz hackerek
készítette fiókok, számlák,

melyekre nem számítottunk.

Nem kell-e váratlan
következményekkel számolni?

SG: Nem hiszem.

Elég biztos, hogy statisztikailag

se nem jobb, se nem rosszabb
emberek, mint más szervezetnél,

ahol 100 000 vagy több ember van.

Nem rossz emberek.

Tény, és egyetértek,

hogy sok polgári gondolkodású,
rendes vezető létezik.

De az a kérdés,

aki ellenőrzése alatt tartja a piackutatás
részvényeinek 90 százalékpontját,

amely bármely ország teljes
hirdetési piacánál nagyobb,

aki először vesz a húsos tálból,
és magának s alkalmazottai családjának

fejleszti a gazdasági biztonságot,

hogy növelje piaci részesedését,

önkéntelenül is igénybe veszi
a rendelkezésére álló hatalmat.

Ez a szabályozás alapja,

és ez a régi közhely alapja,

hogy a hatalom megront.

Nem rossz emberek,

csak mi szabadjára engedtük őket.

CA: Lehet, hogy a dolog el van túlozva?

Azt legalábbis tudom,

hogy pl. Larry Page, Jeff Bezos --

nem ezzel kel föl:

"El kell adnom egy kibaszott Nissant."

Szerintem nem erre gondolnak.

Inkább valami nagyszerűt
akarnak létrehozni,

és rosszallás esetén
ugyanúgy elborzadnak valamitől,

ahogy mi.

Meg lehet-e másként fogalmazni,

hogy ha az üzletmodell
a reklámozásra épül,

bizonyos kockázatokat
jobban figyelembe kell venni?

SG: Nagyon nehéz szervezetet
úgy fölépíteni, ahogy mi tettük:

"a részvényesi érték minden előtt".

Ezek nem közhasznú szervezetek.

Azért mennek oda dolgozni az emberek,
mert gazdasági biztonságot akarnak.

Maguknak és családjuknak

mindenek előtt.

Amikor valaki akkora gazdasági
hatalomra tesz szert,

akkor minden rendelkezésére
álló fegyvert bevet.

Nem hiszem, hogy rossz emberek,

de azt igen, hogy a kormányzat dolga
és a miénk mint fogyasztóké

s mint vezetőinket választóké,

hogy ellenőrzést gyakoroljunk.

Mindent megadtunk nekik,
amire csak szükségük van,

mert lenyűgözőnek találjuk őket.

CA: Scott, sokatmondó s látványos előadás.

Mark Zuckerberg, Jeff Bezos,
Larry Page, Tim Cook, ha nézik,

szeretettel várjuk önöket,
mondják el ellenérveiket.

Scott, köszönjük szépen.

SG: Köszönöm szépen.

(Taps)