Egy űrhajós elmélete a dinoszauruszok repüléséről | Don Pettit | TEDxNaperville
-
0:12 - 0:14Bámultam kifelé az ablakon,
-
0:14 - 0:16(Nevetés)
-
0:17 - 0:21figyeltem Földünk légkörét,
-
0:22 - 0:27vékony, kék vonal,
-
0:28 - 0:32ez minden, ami elválaszt bennünket
-
0:32 - 0:35a légüres űrtől.
-
0:36 - 0:38Szelfi! Szelfi!
-
0:38 - 0:39(Nevetés)
-
0:43 - 0:45Óhatatlanul azon töprengtem,
-
0:45 - 0:48hogy került oda a légkör?
-
0:48 - 0:52Hogyan fejlődött
a földtörténeti idő alatt? -
0:53 - 0:56Íme, amire eddig fény derült.
-
0:56 - 0:58Az egyik közismert dolog,
-
0:58 - 1:02hogy ez itt egy nemrégiben készült
NASA grafikon. -
1:02 - 1:03(Nevetés)
-
1:03 - 1:04Ezek a grafikonok tök jók,
-
1:04 - 1:07olyanok, mintha kézzel írták volna őket.
-
1:07 - 1:12Ez itt a földtörténeti idő ábrázolása
-
1:12 - 1:16a kezdetektől a jelenig.
-
1:16 - 1:19Itt a Föld,
-
1:19 - 1:23ez pedig itt a légköri nyomás,
-
1:23 - 1:28ami a Földön egy atmoszféra.
-
1:29 - 1:35Ez körülbelül ugyanaz,
mint hogy egy láb 30,48 centi, -
1:35 - 1:39csak mert valamely király azt mondta.
-
1:39 - 1:42Vagyis a Földön a légnyomás
egy atmoszféra; -
1:42 - 1:48de a Vénuszon, legközelebbi
szomszédunkon száz; -
1:48 - 1:54a Marson pedig a nyomás
csupán a földi egyszázada. -
1:55 - 1:58Tudjuk, hogy itt és most
-
1:58 - 2:02a Föld-szerű kőzetbolygókon
-
2:02 - 2:05a légköri nyomás
-
2:05 - 2:08sokkal magasabb
-
2:08 - 2:12és sokkal alacsonyabb is lehet,
mint a földi légnyomás. -
2:12 - 2:15A Mars esetében pedig ismeretes,
-
2:15 - 2:20hogy bizonyos mechanizmusok miatt
a légköri nyomás csökkenhet. -
2:21 - 2:24De mi volt azelőtt?
-
2:24 - 2:27A földtani leletekből
-
2:27 - 2:29nem sok derül ki a légkörről.
-
2:30 - 2:34A földtani leletek mindenféle
elképesztő dolgot megőriznek -
2:34 - 2:37a Földről és fejlődéséről,
-
2:37 - 2:40ám a légkörről nem.
-
2:40 - 2:44Azt feltételezik,
-
2:44 - 2:49hogy a Földet kezdetben a Vénuszéhoz
hasonló légköri nyomás jellemezte, -
2:50 - 2:53és ez tűrhető elképzelés,
-
2:53 - 2:57ha azt vesszük, hogy fogalmunk sincs róla,
milyen volt valójában a légkör. -
2:58 - 3:02És mi történt közben?
-
3:03 - 3:07A földtani leletek közt szinte semmilyen
vagy csak hiányos bizonyíték található -
3:07 - 3:09a légnyomásról;
-
3:09 - 3:13vagyis szinte bármilyen
következtetést levonhatunk. -
3:14 - 3:17A földtani leletek közt
-
3:17 - 3:21találunk közvetett bizonyítékokat
a légkör összetételére, -
3:21 - 3:24ám a nyomás nem egyenlő az összetétellel,
-
3:24 - 3:29és ha a nyomásra keresünk bizonyítékot,
nem sok mindent találunk. -
3:29 - 3:31Hol tartunk most?
-
3:31 - 3:36A geofizika és a kémia
szilárd alapelveit alkalmazva -
3:36 - 3:39a következő görbét kapjuk:
-
3:39 - 3:44Vénusz-szerű légkör esetében
-
3:45 - 3:49a nyomás gyorsan csökken
a földtani idő múlásával. -
3:49 - 3:51talán százmillió év alatt,
-
3:52 - 3:54majd kiegyenlítődik,
-
3:54 - 4:00és mire mindenfelé megjelentek
a nagytestű teremtmények, -
4:00 - 4:04úgy vesszük, hogy a földi légnyomás
-
4:04 - 4:07alapvetően nem különbözik a maitól.
-
4:07 - 4:10Mi a helyzet a múltból származó,
egyéb nyomokkal? -
4:11 - 4:14Van bármi más, amit közvetett
bizonyítékként használhatunk, -
4:14 - 4:17nem feltétlenül, hogy megtudjuk
a pontos értéket, -
4:17 - 4:18de valami, amiből következtethetünk
-
4:18 - 4:23légkörünkre az idő függvényében?
-
4:23 - 4:27Így jutottam el az ősi teremtményekig,
-
4:27 - 4:34amelyek talán bizonyítékul
szolgálhatnak az egykori légkörre. -
4:34 - 4:39E lények az óriás pteroszauruszok.
-
4:39 - 4:41Elképesztően nagyok voltak.
-
4:41 - 4:46Néhányuk szárnyfesztávolsága
elérte egy Boeing 737-esének felét – -
4:46 - 4:49hatalmas repülő lények.
-
4:49 - 4:52Sokféle volt belőlük.
-
4:52 - 4:53Ezek Pteranodonok,
-
4:53 - 4:57a rajz precíz NASA-eszközök
szerint méretarányos. -
4:57 - 4:58(Nevetés)
-
4:58 - 5:01Látják: a Pteranodonok emberméretűek,
-
5:01 - 5:05ám nézzék, a Quetzalcoatlus
-
5:05 - 5:08hatalmas lény –
-
5:08 - 5:14több mint 15 méteres szárnyfesztáv,
110–140 kg-os súly. -
5:14 - 5:19Ezek embernél nagyobb,
repülő lények voltak. -
5:20 - 5:22Mit lehet tudni róluk?
-
5:22 - 5:26Mindenféle szakirodalmat találni róluk,
-
5:26 - 5:27különösen a pteroszauruszokról:
-
5:27 - 5:34biomechanikájukról, anyagcseréjükről,
aerodinamikai paramétereikről, -
5:34 - 5:38röpképességükről vagy röpképtelenségükről.
-
5:38 - 5:41Ha a jelent vesszük, itt vannak a madarak.
-
5:41 - 5:45Nagyszerű dolog madarakat tanulmányozni,
-
5:45 - 5:50és tucatjával írtak a madarak
repülésével foglalkozó könyveket; -
5:50 - 5:54továbbá sok száz tanulmány,
-
5:54 - 5:56tudományos és műszaki tanulmány
-
5:56 - 5:59foglalkozik a madarak repülésével,
-
5:59 - 6:03és a szakirodalom egységes abban,
-
6:04 - 6:10hogy az óriás pteroszauruszok
túl nagyok voltak a repüléshez. -
6:11 - 6:13Túl nagyok, hogy repüljenek!
-
6:14 - 6:16[Pteroszauruszok –
túl nagyok, hogy repüljenek?] -
6:16 - 6:21Úgy feltételezik,
opportunista mód repültek, -
6:21 - 6:23vitorlázó teremtmények voltak;
-
6:23 - 6:25ültek egy sziklaorom tetején,
-
6:25 - 6:27és várták a termikeket,
hogy felemelkedhessenek, -
6:27 - 6:30várták a szelet, hogy elrugaszkodhassanak
és repülhessenek. -
6:30 - 6:33Ez tökéletesnek tűnő feltételezés,
-
6:33 - 6:35ha nincs más ötletük,
-
6:35 - 6:36hogy miként repülhettek.
-
6:37 - 6:38[Energia – testtömeg]
-
6:38 - 6:41Ez a rajz mutatja meg a lényeget,
-
6:42 - 6:45miért voltak túl nagyok a repüléshez.
-
6:45 - 6:51Az energiát ábrázolja
a testtömeg függvényében -
6:51 - 6:54Két fontos görbét figyelhetünk itt meg.
-
6:54 - 6:57Az egyik a repüléshez szükséges energia,
-
6:58 - 7:00ez a szakirodalomból való adat,
-
7:00 - 7:04a "nagy repülési diagram"-okból,
-
7:04 - 7:09amelyeken átesési sebességet
és energiákat stb. mértek, -
7:09 - 7:13a legkisebb madarakétól
egészen a legnagyobbakéig, -
7:13 - 7:17majd hozzávették az ember alkotta gépeket,
-
7:17 - 7:19repülőket és hasonlókat.
-
7:19 - 7:24e görbék egészen
a 747 Jumbo Jetig terjednek. -
7:24 - 7:28Így megtudhatjuk,
mennyi energia kell a repülésükhöz. -
7:28 - 7:31Aztán ott az anyagcsere során
keletkező energia, -
7:31 - 7:36amelyet egérétől kezdve
egészen az elefántéig ábrázoltak. -
7:36 - 7:40Ezek a melegvérű gerincesek anyagcseréje
során keletkező energia görbéi, -
7:40 - 7:44a legkisebb cickányétól kezdve
a legnagyobb elefántéig, -
7:44 - 7:47a lény tömegének függvényében.
-
7:47 - 7:49Ebből megközelítőleg megtudjuk,
-
7:49 - 7:54mennyi lehet az anyagcsere során
keletkező energia. -
7:54 - 7:59Figyeljék meg, van egy metszéspont,
-
7:59 - 8:04amely fölött az élőlény a repüléshez
túl kevés energiát termel -
8:05 - 8:07az anyagcseréje során.
-
8:09 - 8:11Lehet, hogy nincs ínyükre,
-
8:11 - 8:16de a következő dián számokat látnak,
-
8:16 - 8:18a szakirodalomból származó,
valós számokat, – -
8:18 - 8:23és ezen a rendezvényen
-
8:23 - 8:26itt vagyunk nagy nyugisan szombat délután,
-
8:26 - 8:31és számokkal teli diát
mutatni talán nem jó ötlet, -
8:32 - 8:33ám íme egy tipp tőlem:
-
8:34 - 8:41ne akarják megérteni a számokat,
csak érezzék őket, -
8:41 - 8:44hagyják, hogy a számok szóljanak önökhöz,
-
8:44 - 8:47lehet, olyan lesz, mint a pszichés dolgok,
-
8:47 - 8:48amiket láttunk már itt.
-
8:48 - 8:50Csak érezzék a számokat.
-
8:51 - 8:55Csak 30 másodpercig fog tartani.
-
8:56 - 8:57Készen állnak?
-
8:57 - 8:58Íme.
-
8:58 - 9:04Ez a repülés energiaszükséglete wattban,
összevetve a testtömeggel kilóban, -
9:04 - 9:0520 kilóval bezárólag.
-
9:06 - 9:07Két fontos görbe van itt:
-
9:07 - 9:08a repüléshez szükséges energia,
-
9:08 - 9:12amely a szakirodalmi,
nagy repülési diagramból való. -
9:12 - 9:18Ez meg az anyagcserével keletkező energia,
amely az egér–elefánt görbéből való. -
9:18 - 9:23A metszéspont 13 kilogrammnál van.
-
9:23 - 9:26Az összes ismert
röpképes élőlényünk. -
9:26 - 9:27itt van:
-
9:27 - 9:32kormorán, fehérfejű rétisas, keselyű,
albatrosz, kondorkeselyű, óriástúzok – -
9:32 - 9:35utóbbit óvatosan, jól artikulálva ejtsék.
(Bustard – bastard – fattyú) -
9:35 - 9:37(Nevetés)
-
9:37 - 9:39Figyeljék meg...
-
9:39 - 9:43Ó, 36 másodperc a számokra. Nem is rossz.
-
9:44 - 9:46Vegyék észre, nincs olyan
ma élő teremtmény, -
9:46 - 9:50amely röpképes lenne a metszéspont fölött.
-
9:50 - 9:53Azon gondolkodom, talán
van ennek valami köze Darwinhoz, -
9:53 - 9:55de ki tudja.
-
9:55 - 9:59Most mutatok még egy diát,
csak még egyet, ehhez hasonlót, -
9:59 - 10:05de kiterjesztve, hogy a tömegtartomány
magába foglalja a Quetzalcoatlusét is. -
10:05 - 10:06Íme.
-
10:06 - 10:07Láttuk már ezt:
-
10:07 - 10:12az energia wattban,
a tömeg kilóban, egészen 120 kg-ig. -
10:12 - 10:17Ez a vonal a repüléshez kellő energia,
ez pedig az anyagcseréből való energia, -
10:18 - 10:22és itt a metszéspont az óriástúzoknál,
-
10:22 - 10:2413 kg-nál.
-
10:24 - 10:29A Pteranodontól kezdve a Quetzalcoatlusig
-
10:29 - 10:31az összes itt helyezkedik el.
-
10:31 - 10:35E nagy, szárnyas lények nemcsak kicsit,
-
10:35 - 10:38hanem nagyon is híján vannak
-
10:38 - 10:42a repüléshez szükséges energiának.
-
10:45 - 10:48E teremtmények minden szempontból
-
10:48 - 10:51röpképesnek tűnnek,
-
10:51 - 10:52ám mi, emberek,
-
10:53 - 10:56nem vagyunk elég okosak,
hogy rájöjjünk, hogyan. -
10:56 - 10:59Így aztán feltételezésekbe bocsátkoztam.
-
11:00 - 11:04Az első feltételezésem,
hogy igazi égenjárók voltak, -
11:04 - 11:07valóban képesek voltak repülni;
-
11:07 - 11:10hogy bár Darwin előtt éltek,
-
11:10 - 11:15Darwin szabályai rájuk is vonatkoztak.
-
11:15 - 11:17Feltételezem azt is,
-
11:17 - 11:22hogy a mai melegvérűekhez
hasonló anyagcseréjük volt. -
11:22 - 11:26A sejtfiziológiájukról nincs információnk.
-
11:26 - 11:29Lehet, kifogytak a kriptonitból,
-
11:29 - 11:30(Nevetés)
-
11:30 - 11:31ám én úgy veszem,
-
11:31 - 11:35hogy a sejtfiziológiájuk
a mai melegvérűekéhez volt hasonló, -
11:36 - 11:38és azt is feltételezem,
-
11:38 - 11:42valamennyire értünk az aerodinamikához.
-
11:43 - 11:45Valószínűleg
-
11:46 - 11:48az aerodinamikai tudás
-
11:48 - 11:52a leggyengébb e három feltételezés közül.
-
11:52 - 11:55különösen az én aerodinamikai tudásom,
-
11:55 - 11:58ám most ez szórakoztat.
-
11:58 - 12:00Lássuk, mire jutunk.
-
12:00 - 12:06Íme, művészi képességeim kivetülése
egy pterodaktilusz formájában; -
12:06 - 12:10ha megnézik a repülés
energiaszükségletének egyenleteit, -
12:11 - 12:13van egy nyomással kapcsolatos tényező:
-
12:13 - 12:16ha a nyomás nő,
-
12:17 - 12:20a repülés energiaszükséglete csökken.
-
12:21 - 12:23Mi történik akkor,
-
12:23 - 12:27ha őskori légkörünk nyomása
a dinoszauruszok idején -
12:27 - 12:30magasabb volt, mint a mai légköré?
-
12:30 - 12:33Nézzük, mennyivel többnek kellett lennie.
-
12:33 - 12:34Itt az ábránk.
-
12:34 - 12:38Már láttuk:
energia a tömeg függvényében, -
12:38 - 12:41repüléshez szükséges
energia, anyagcsere-energia, óriástúzok, -
12:41 - 12:43metszéspont 13 kilogrammnál,
-
12:43 - 12:47Pteranodonoktól kezdve
egészen a Quetzalcoatlusokig. -
12:47 - 12:49Azt hiszem, így kell-e mondani
-
12:49 - 12:51többes számban.
-
12:52 - 12:55Ez a fekete vonal
a repüléshez szükséges energia, -
12:55 - 12:57feltesszük, hogy mindig egy atmoszféra
nyomáson számítva, -
12:57 - 13:01mert jelenleg ennyi
a légnyomás itt, a Földön. -
13:01 - 13:04Ám ha elkezdjük növelni a légnyomást,
-
13:04 - 13:07az egyenletek segítségével
arra derül fény, -
13:07 - 13:13hogy a repülés energiaszükséglete csökken.
-
13:14 - 13:16Addig számolgatok,
-
13:16 - 13:22míg a vonal el nem éri a metszéspontot
-
13:22 - 13:24a Quetzalcoatlus tömegtartományában.
-
13:24 - 13:26Az eredmény pedig itt látható.
-
13:26 - 13:28A lefelé tartó kék vonal
-
13:29 - 13:33eltolja a metszéspontot
az óriástúzok 13 kg-jától -
13:33 - 13:36egészen a Quetzalcoatlus
tömegtartományáig, -
13:36 - 13:39mégpedig 3,2 atmoszféra nyomásig.
-
13:41 - 13:423,2.
-
13:42 - 13:44Ha megnézik ezeket az egyenleteket,
-
13:44 - 13:48a paraméterek mindig sávosan értendők,
-
13:48 - 13:52és ha mindent figyelembe véve
-
13:52 - 13:54egy tartományra újraszámoljuk,
-
13:54 - 13:57az derül ki, hogy a kék egyenes,
a repüléshez szükséges energia vonala -
13:58 - 14:01a Quetzalcoatlus tömegtartományánál
fog áthaladni, -
14:02 - 14:05nagyjából 2,5 és 4 atmoszféra között.
-
14:07 - 14:13Nézzük meg újra a földi atmoszféra
evolúciós ábráját. -
14:13 - 14:15Ez a jelenlegi helyzet,
-
14:15 - 14:20a Földön 1 atmoszféra a légnyomás,
a Vénuszon 100, a Marson 1/100, -
14:20 - 14:23itt pedig a feltételezésünket láthatják,
-
14:23 - 14:26mégpedig a légkör változásának
szakirodalmi megközelítésével összevetve. -
14:26 - 14:31A pteroszaurusz aerodinamikai
tulajdonságai alapján feltételezhetjük, -
14:32 - 14:37hogy a dinoszauruszok korában
-
14:37 - 14:40a légkör sűrűsége akár
háromszor nagyobb is lehetett -
14:41 - 14:42a maihoz képest.
-
14:42 - 14:48Ilyen dedukciós módszerrel persze arról,
-
14:48 - 14:52mi lehetett a helyzet eme hatalmas,
repülő teremtmények kora előtt, -
14:52 - 14:56semmiféle következtetést nem vonhatunk le.
-
14:58 - 15:00Közvetett bizonyítékul szolgál a múltról,
-
15:00 - 15:03amely alapján akár
méréseket is végezhetünk, -
15:04 - 15:08ám az adatok bizonytalansága
és a körülmények miatt -
15:08 - 15:14lehetetlen direkt méréseket végezni,
-
15:14 - 15:16inkább csak további feltevésekre alkalmas.
-
15:16 - 15:21olyan közvetett bizonyíték,
amely a paraméter tartományára -
15:21 - 15:23engedhet következtetni.
-
15:23 - 15:27A pteroszaurusz és az aerodinamika
segítésével elvégzett, -
15:27 - 15:31a múltra vonatkozó közvetett mérésekkel
-
15:32 - 15:35következtethetünk arra,
-
15:35 - 15:39hogy a dinoszauruszok korában
a földi légkör nyomása -
15:39 - 15:44háromszorosa volt a mainak.
-
15:47 - 15:52A továbblépéshez
fel kell tennünk a kérdést: -
15:52 - 15:57mi történt ezzel a légnyomással azóta?
-
15:58 - 16:03De ez már egy másik előadás témája.
-
16:03 - 16:04(Nevetés)
-
16:04 - 16:05Köszönöm.
-
16:06 - 16:08(Taps)
- Title:
- Egy űrhajós elmélete a dinoszauruszok repüléséről | Don Pettit | TEDxNaperville
- Description:
-
Don Pettit űrhajós űrben támadt gondolatait osztja meg azzal az őslénytani találós kérdéssel kapcsolatban, hogy hatalmas termetük és tömegük ellenére miként repülhettek a pterodaktiluszok.
Dr. Donald R. Pettit, Ph.D., aki Silvertonban, Oregon államban született, vegyészmérnök alapdiplomáját az Oregoni Állami Egyetemen szerezte, vegyészmérnöki doktoriját pedig az Arizonai Egyetemen. Űrhajóskarrierje előtt tudományos munkatársként dolgozott a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumban, Új-Mexikóban.
Mikor 1996-ban a NASA beválogatta űrhajósai közé, dr. Pettit a Johnson Űrközpontban kezdett dolgozni. A három űrrepülésével veteránnak számító dr. Pettit több mint 370 napot töltött az űrben, és több mint 13 óra űrsétát is jegyez. 5 és fél hónapon át élt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a 6-os számú expedícióval, az STS-126 legénység tagja volt, és további 6 és fél hónapot töltött odafent a 30/31-es expedíció legénységének tagjaként.
Ezt az előadást egy TEDx rendezvényen rögzítették, amelyet a TED konferenciák formájában, de tőlük függetlenül egy helyi közösség szervezett. Bővebben: http://ted.com/tedx
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDxTalks
- Duration:
- 16:16
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for An astronaut's theory of how dinosaurs flew | Don Pettit | TEDxNaperville | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for An astronaut's theory of how dinosaurs flew | Don Pettit | TEDxNaperville | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for An astronaut's theory of how dinosaurs flew | Don Pettit | TEDxNaperville | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for An astronaut's theory of how dinosaurs flew | Don Pettit | TEDxNaperville | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for An astronaut's theory of how dinosaurs flew | Don Pettit | TEDxNaperville | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for An astronaut's theory of how dinosaurs flew | Don Pettit | TEDxNaperville | ||
Péter Pallós accepted Hungarian subtitles for An astronaut's theory of how dinosaurs flew | Don Pettit | TEDxNaperville | ||
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for An astronaut's theory of how dinosaurs flew | Don Pettit | TEDxNaperville |