< Return to Video

Hogyan csökkenti a klímaváltozás élelmiszereink tápanyagtartalmát

  • 0:02 - 0:07
    Yogi Berra amerikai baseballjátékos,
    modern korunk bölcse mondta egyszer:
  • 0:07 - 0:10
    "Ha nem tudjuk, hova megyünk,
    előfordulhat, hogy sosem érkezünk meg."
  • 0:11 - 0:17
    Tudományos ismereteink segítségével
    ma jobban értjük és világosabban látjuk,
  • 0:17 - 0:21
    milyen jövő elé nézünk
    a klímaváltozás korában,
  • 0:21 - 0:23
    és milyen hatása lehet
    ennek az egészségünkre.
  • 0:24 - 0:27
    Ma arról szeretnék beszélni,
    mik a következményei annak,
  • 0:27 - 0:32
    hogy a fosszilis üzemanyagok elégetése
    során keletkezett üvegházhatású gázok
  • 0:32 - 0:36
    csökkentik élelmiszereink tápanyagértékét.
  • 0:37 - 0:39
    Kezdjük a táplálkozási piramissal.
  • 0:39 - 0:41
    Ezt mindannyian jól ismerjük.
  • 0:41 - 0:44
    Kiegyensúlyozott étrendre
    mindenkinek szüksége van.
  • 0:44 - 0:45
    Szükségünk van fehérjékre,
  • 0:45 - 0:47
    szükségünk van mikrotápanyagokra,
  • 0:47 - 0:49
    és szükségünk van vitaminokra.
  • 0:49 - 0:51
    Ez tehát egy lehetőség arra,
    hogy átgondoljuk,
  • 0:51 - 0:54
    hogyan juthatunk hozzá
    napi szükségleteinkhez
  • 0:54 - 0:56
    egészségünk fenntartása érdekében.
  • 0:56 - 0:59
    De nem csak azért eszünk, mert kell.
  • 0:59 - 1:01
    Azért is eszünk, mert enni jó.
  • 1:01 - 1:04
    Itt van a kenyér, a tészta, a pizza
  • 1:04 - 1:08
    és még jó pár élelmiszer, ami fontos
    szerepet tölt be emberi kultúránkban.
  • 1:08 - 1:09
    Imádunk ilyesmit enni.
  • 1:10 - 1:12
    Ezek tehát táplálkozási
  • 1:13 - 1:15
    és kulturális szempontból is fontosak.
  • 1:16 - 1:21
    A szén-dioxid szintje az ipari forradalom
    óta folyamatosan nő.
  • 1:21 - 1:27
    Koncentrációja 280 ppm (rész/millió)
    értékről napjainkra 410 ppm-re növekedett,
  • 1:27 - 1:29
    és tovább nő.
  • 1:29 - 1:33
    A növények a növekedéshez szükséges
    szénmennyiséget szén-dioxidból nyerik.
  • 1:33 - 1:35
    Magukba szívják
  • 1:35 - 1:36
    és lebontják,
  • 1:36 - 1:40
    hogy kivonják belőle a szenet.
  • 1:41 - 1:44
    A talajból is vesznek fel tápanyagokat.
  • 1:44 - 1:48
    A szén-dioxid tehát
    a növények élelmiszere,
  • 1:49 - 1:53
    és ha azt nézzük, hogy a szén-dioxid
    koncentráció nő,
  • 1:53 - 1:57
    élelmiszerellátási szempontból ez akár
    az egész világ számára jó hír is lehetne,
  • 1:57 - 2:01
    hiszen lehetővé teszi, hogy minden nap
    mindenkinek elegendő élelem jusson.
  • 2:01 - 2:07
    Ma 820 millió ember számára
    szerte a világon nincs elég táplálék.
  • 2:07 - 2:11
    Sokan írtak már arról,
    hogy a megnövekedett CO2-koncentráció
  • 2:11 - 2:13
    hogyan segíti a szükséges
    táplálékmennyiség biztosítását.
  • 2:14 - 2:19
    Ahhoz, hogy 2050-ben elegendő
    élelmiszer jusson 9-10 milliárd embernek,
  • 2:19 - 2:23
    növelnünk kell a mezőgazdasági
    termelés hatékonyságát,
  • 2:23 - 2:26
    és el kell érnünk a kitűzött
    Fenntartható Fejlődési Célokat,
  • 2:26 - 2:28
    különösen a kettes számút,
  • 2:28 - 2:31
    mely szerint fel kell
    számolnunk az éhezést,
  • 2:31 - 2:33
    javítanunk kell az élelmiszerek
    tápanyagértékét,
  • 2:33 - 2:37
    és biztosítanunk kell, hogy mindenki
    hozzájuthasson a szükséges élelemhez.
  • 2:37 - 2:41
    Tudjuk, hogy a klímaváltozás
    befolyásolja a mezőgazdasági termelést.
  • 2:41 - 2:43
    Tudjuk, hogy a Föld ma
    kb. egy fokkal melegebb,
  • 2:43 - 2:45
    mint az iparosodás előtti korban.
  • 2:46 - 2:49
    Ez pedig a világ számos pontján kihat
    a hőmérsékletre és a csapadékmennyiségre,
  • 2:50 - 2:51
    ami befolyásolja
  • 2:52 - 2:55
    a mezőgazdaság termelékenységét.
  • 2:56 - 3:00
    És nemcsak hőmérséklet-
    és csapadékváltozással kell számolnunk,
  • 3:00 - 3:01
    hanem az extrém időjárással is.
  • 3:02 - 3:05
    Olyasmire gondolok, mint a hőséghullámok,
    az árvizek és az aszályok,
  • 3:05 - 3:09
    melyek komoly hatással vannak
    a termelékenységre.
  • 3:11 - 3:13
    A megnövekedett szén-dioxid mennyiség
  • 3:13 - 3:16
    azon túl, hogy segíti
    a növények fejlődését,
  • 3:16 - 3:19
    más következményekkel is jár.
  • 3:19 - 3:22
    Ha ugyanis a növények
    több szén-dioxidhoz jutnak,
  • 3:22 - 3:26
    több szénhidrátot, cukrot
    és keményítőt állítanak elő,
  • 3:26 - 3:31
    és ezzel csökken bennük a fehérjék
    és egyéb fontos tápanyagok koncentrációja.
  • 3:31 - 3:38
    És ez élelmiszerbiztonsági szempontból
    nagyon fontos lehet a jövőben.
  • 3:39 - 3:42
    Néhány napja egy klímaváltozásról szóló
    kerekasztal-beszélgetésen elhangzott,
  • 3:42 - 3:46
    hogy a szakértők
    ötheted részben optimisták:
  • 3:46 - 3:49
    derűlátóak ugyanis a hét öt napján,
  • 3:49 - 3:52
    a másik két napon pedig ezt beszélik meg.
  • 3:53 - 3:55
    Ha a mikrotápanyagokra gondolunk,
  • 3:55 - 4:00
    ezeknek szinte mindegyikét érinti
    a magas CO2-koncentráció.
  • 4:00 - 4:02
    Különösen kettőt: a vasat és a cinket.
  • 4:02 - 4:06
    Ha nem jutunk elég vashoz,
    vashiányos vérszegénység alakulhat ki.
  • 4:06 - 4:09
    Ennek tünetei például
    a fáradékonyság és a nehéz légzés,
  • 4:09 - 4:13
    de néhány igen súlyos következménye is
    lehet ennek a hiánybetegségnek.
  • 4:13 - 4:14
    Ha nem jutunk elég cinkhez,
  • 4:14 - 4:17
    nem lesz étvágyunk.
  • 4:17 - 4:19
    Ez is komoly probléma ma a világban.
  • 4:19 - 4:22
    Körülbelül egymilliárd ember
    szenved cinkhiányban.
  • 4:22 - 4:25
    A cink nagyon fontos az anyák
    és gyermekek egészségvédelmében.
  • 4:25 - 4:27
    Hatással van a növekedésre.
  • 4:28 - 4:32
    B-vitaminokra több okból is
    szükségünk van.
  • 4:32 - 4:35
    Ezek segítenek abban, hogy az élelmet
    energiává alakítsuk át.
  • 4:35 - 4:36
    Nagyon fontosak
  • 4:36 - 4:40
    a test különböző fiziológiai
    feladatainak ellátásához.
  • 4:40 - 4:43
    Ha a növényekben több a szén-dioxid,
  • 4:43 - 4:44
    kevesebb bennük a nitrogén,
  • 4:44 - 4:46
    és így kevesebb a B-vitamin is.
  • 4:47 - 4:49
    És nem csak rólunk, emberekről van szó.
  • 4:49 - 4:51
    Érinti ez például
    a szarvasmarha-állományt is,
  • 4:51 - 4:54
    hiszen a legelők minősége is romlik.
  • 4:54 - 4:57
    Valójában érint mindenkit,
    aki növényi táplálékot fogyaszt.
  • 4:57 - 5:01
    És gondoljuk kis kedvenceinkre:
    a cicákra és a kutyákra is.
  • 5:01 - 5:05
    Ha megnézik a nekik készült
    eledelek címkéit, látják,
  • 5:05 - 5:09
    ezekben is jelentős mennyiségű gabona van.
  • 5:09 - 5:11
    Tehát mindenkit érint ez a probléma.
  • 5:11 - 5:14
    Honnan tudjuk, hogy gond van?
  • 5:14 - 5:16
    Alátámasztják ezt terepkutatások,
  • 5:16 - 5:19
    valamint laboratóriumi
    vizsgálatokra épülő kutatások is.
  • 5:19 - 5:21
    Mit is takarnak a terepkutatások?
  • 5:21 - 5:25
    És itt hadd korlátozzam a kérdést
    a búzára és a rizsre.
  • 5:25 - 5:27
    Ebben az esetben
    például rizsföldeket vizsgálnak,
  • 5:27 - 5:29
    melyeket parcellákra osztanak:
  • 5:30 - 5:32
    mindig ugyanazokat a parcellákat nézik,
  • 5:33 - 5:34
    ahol ugyanaz a talaj,
  • 5:34 - 5:36
    ugyanaz a csapadékmennyiség,
  • 5:36 - 5:38
    minden ugyanaz.
  • 5:38 - 5:42
    Annyi a különbség, hogy egyes parcellák
    légkörébe több szén-dioxidot juttatnak.
  • 5:43 - 5:44
    Így össze tudják hasonlítani
  • 5:45 - 5:48
    a mai körülményeket azzal,
  • 5:48 - 5:53
    ami az emelkedő szén-dioxid szint
    mellett a jövőben várható.
  • 5:53 - 5:56
    Magam is részt vettem
    az egyik ilyen kutatásban.
  • 5:56 - 6:01
    18 rizstáblát tanulmányoztunk
    Kínában és Japánban.
  • 6:01 - 6:04
    A termesztés ebben az esetben is
    olyan körülmények közt történt,
  • 6:04 - 6:06
    amely az évszázad későbbi
    időszakában várható.
  • 6:07 - 6:09
    Mutatom az eredményeket.
  • 6:09 - 6:12
    A fehér oszlop a mai helyzetet mutatja,
  • 6:12 - 6:16
    a piros pedig a jövőbelit.
  • 6:17 - 6:20
    Ahogy látjuk, itt 10%-kal
    kevesebb a fehérjetartalom,
  • 6:21 - 6:25
    kb. 8%-kal kevesebb a vas,
    és kb. 5%-kal kevesebb a cink.
  • 6:25 - 6:28
    Ez nem tűnik nagy különbségnek,
  • 6:28 - 6:32
    de ha belegondolunk
    a szegényebb rétegek helyzetébe,
  • 6:32 - 6:35
    akik elsősorban keményítőtartalmú
    élelmiszereket fogyasztanak,
  • 6:35 - 6:37
    ez a helyzet a már ma is nélkülözőnek
  • 6:37 - 6:40
    még több nélkülözést jelent,
  • 6:40 - 6:42
    és ez egyidejűleg sokféle
    egészségügyi problémát is okoz majd.
  • 6:43 - 6:46
    A helyzet még súlyosabb
    a B-vitaminok esetében.
  • 6:46 - 6:50
    Ha megnézzük a B1- és B2-vitamin szintjét,
  • 6:50 - 6:52
    látjuk, hogy ez kb. 17%-kal kevesebb.
  • 6:52 - 6:58
    A pantoténsav, vagyis a B5-vitamin
    szintje 13%-kal csökkent.
  • 6:58 - 7:01
    A folsav 30%-kal.
  • 7:01 - 7:05
    És itt most a kutatási mérések
    átlagáról beszélünk.
  • 7:05 - 7:09
    A folsav fontos szerepet játszik
    a terhesség korai szakaszaiban.
  • 7:09 - 7:12
    Azoknak a várandós nőknek,
    akik nem jutnak elég folsavhoz,
  • 7:12 - 7:15
    nagyobb valószínűséggel születik
    gyermeke rendellenességgel.
  • 7:15 - 7:20
    Ezek tehát nagyon komoly
    lehetséges egészségügyi következmények,
  • 7:20 - 7:22
    ha a CO2-szintje tovább nő.
  • 7:24 - 7:25
    Egy másik példa.
  • 7:25 - 7:29
    Chris Weyant és kollégái azt modellezték,
  • 7:29 - 7:34
    milyen következményei vannak a CO2
    emelkedésének a vas és cink szintjére –
  • 7:34 - 7:36
    ők csak a vasat és a cinket nézték –,
  • 7:36 - 7:39
    és hogy mik a lehetséges
    egészségügyi kockázatok.
  • 7:39 - 7:42
    Nézték a maláriát, a hasmenéses
    betegségeket, a tüdőgyulladást,
  • 7:42 - 7:44
    a vashiányos vérszegénységet,
  • 7:44 - 7:48
    és azt, mire számíthatunk 2050-re.
  • 7:48 - 7:50
    Minél sötétebb egy adott szín,
  • 7:50 - 7:52
    annál súlyosabbak a következmények.
  • 7:52 - 7:55
    Láthatjuk tehát, hogy ez elsősorban
  • 7:55 - 7:57
    Ázsiát és Afrikát érinti,
  • 7:57 - 8:01
    de ne feledkezzünk meg arról sem,
    hogy például az Egyesült Államokban,
  • 8:01 - 8:02
    vagy az európai országokban,
  • 8:02 - 8:05
    szintén érintett a lakosság –
  • 8:05 - 8:09
    becslések szerint
    mintegy 125 millió ember.
  • 8:10 - 8:14
    A kutatók modellezték azt is,
    mi lenne a leghatékonyabb ellenlépés.
  • 8:14 - 8:18
    Arra jutottak, hogy a megoldás az lenne,
    ha az évszázad közepéig
  • 8:19 - 8:22
    csökkentenénk az üvegházhatású
    gázok kibocsátását,
  • 8:22 - 8:24
    így az évszázad második felében
  • 8:24 - 8:27
    már nem kellene aggódnunk
    a következmények miatt.
  • 8:29 - 8:31
    Ezek a kísérletek, vagyis a modellezés
  • 8:31 - 8:34
    magát a klímaváltozást
    nem vette figyelembe.
  • 8:34 - 8:37
    Csak a szén-dioxidra koncentráltak.
  • 8:38 - 8:40
    Ha viszont a két hatást összeadjuk,
  • 8:40 - 8:43
    a várható következmények sokkal
    súlyosabbak, mint ahogy eddig bemutattam.
  • 8:44 - 8:47
    Nagyon szeretném elmondani önöknek,
  • 8:47 - 8:52
    hogyan változott meg nagyszüleink kora óta
  • 8:52 - 8:55
    a reggelink és az ebédünk
  • 8:55 - 8:57
    tápanyagtartalom tekintetében.
  • 8:58 - 8:59
    De nem tudom.
  • 8:59 - 9:02
    Ezzel kapcsolatban nincsenek még
    kutatási eredményeink.
  • 9:02 - 9:06
    Szeretnék választ adni arra is,
    hogy az élelmiszerellátás biztonságát
  • 9:06 - 9:08
    hogyan befolyásolják ezek a tényezők,
  • 9:08 - 9:09
    de erről sem tudok beszámolni.
  • 9:09 - 9:12
    Ezzel kapcsolatban sincsenek eredményeink.
  • 9:12 - 9:16
    Sok mindennek kell még
    utánajárnunk ezen a területen,
  • 9:16 - 9:20
    ide értve azt is, hogy mik
    a lehetséges megoldások.
  • 9:20 - 9:23
    Ma ugyanis nem tudjuk még pontosan,
  • 9:23 - 9:25
    de egy sor lehetőségünk van.
  • 9:26 - 9:28
    Fejlett technológia áll rendelkezésünkre.
  • 9:28 - 9:31
    Aztán itt a növénynemesítés,
    a táplálék-összetétel biztosítás.
  • 9:31 - 9:33
    A talajminőség is sokat jelenthet.
  • 9:33 - 9:36
    És természetesen jó lenne tudni,
  • 9:36 - 9:40
    hogy ezek a változások
    hogyan hatnak majd az egészségünkre,
  • 9:40 - 9:43
    valamint gyermekeink
    és unokáink egészségére.
  • 9:44 - 9:47
    Mindehhez viszont időre
    és pénzre van szükség.
  • 9:47 - 9:51
    Sok időbe telik, míg minden
    kérdésünkre választ kapunk.
  • 9:51 - 9:55
    Nincs olyan országos testület
    vagy üzleti csoport,
  • 9:55 - 9:57
    aki az ilyen kutatásokat finanszírozná.
  • 9:58 - 10:03
    Nagy szükségünk van pedig forrásokra,
    hogy meg tudjuk határozni az irányt.
  • 10:04 - 10:06
    Addig annyit tehetünk,
  • 10:07 - 10:12
    hogy biztosítjuk, hogy mindenki teljes
    értékű élelmiszerekhez jusson hozzá –
  • 10:13 - 10:17
    és nemcsak a föld gazdagabb részein,
    hanem mindenhol.
  • 10:18 - 10:22
    Az is fontos, hogy egyénileg
    és társadalmi szinten is csökkentsük
  • 10:22 - 10:26
    az üvegházhatású gázok kibocsátását
    és így a ránk váró kihívásokat.
  • 10:28 - 10:32
    Szoktuk mondani:
    "Ha az oktatás szerinted drága,
  • 10:32 - 10:34
    gondolj bele, milyen drága a tudatlanság!"
  • 10:34 - 10:39
    Ne jussunk el idáig.
    Vállaljunk anyagi áldozatot önmagunkért,
  • 10:39 - 10:40
    a gyermekeinkért
  • 10:40 - 10:41
    és a bolygónkért.
  • 10:41 - 10:42
    Köszönöm.
  • 10:42 - 10:45
    (Taps)
Title:
Hogyan csökkenti a klímaváltozás élelmiszereink tápanyagtartalmát
Speaker:
Kristie Ebi
Description:

A levegő növekvő karbonkoncentrációja miatt a növények gyorsabban nőnek, de van ennek rejtett veszélye is. Így ugyanis a növényekben kevesebb lesz a tápanyag és a vitamin, ami viszont az emberiség fennmaradásához nélkülözhetetlen. Kristie Ebi járványszakértő globális élelmiszerbiztonsági kérdésekről szóló előadásában az egyre erősödő tápanyagkrízis lehetséges egészségügyi kockázatairól beszél, és ismerteti, milyen lehetőségeink vannak arra, hogy biztosítsuk, hogy az emberek megfelelő mennyiségű és egészséges élelmiszerekhez juthassanak.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
11:00
  • Sziasztok!
    Jobb elkerülni az indexeket, mert nem mindig szeretik a lejátszók. Ha elrontottam valamit, szóljatok!

  • Szia Csaba!
    Köszi, hogy javítottad.
    Részemről jó így. :-)
    Zs.

Hungarian subtitles

Revisions