Miért álmodunk? - Amy Adkins

A teljes leckét lásd: http://ed.ted.com/lessons/why-do-we-dream-amy-adkins

Az időszámításunk előtti 3. évezredben a mezopotámiai királyok viasztáblákon jegyezték fel az álmaikat és azok értelmezését. Az azóta eltelt évezredek során folyamatosan kerestük a választ arra a kérdésre, hogy miért álmodunk. Bár a végleges válasz még mindig nincs meg, van számos elméletünk. Amy Adkins bemutat hét lehetséges okot arra, hogy miért álmodunk.

Lecke: Amy Adkins, animáció: Clamanne Studio

Az i.e. 3. évezredben

a mezopotámiai királyok viasztáblákra
írták az álmaikat és azok értelmezését.

Egy évezreddel később

az ókori egyiptomiak álmoskönyvet írtak,

amelyben több mint 100 gyakori álmot
és értelmezésüket sorolták fel.

Az azóta eltelt években

folyamatosan kerestük a választ
a kérdésre: miért álmodunk?

Számtalan tudományos kutatás,

a technológia fejlődése,

és kitartó keresés után

még mindig nincs egyértelmű válaszunk,
viszont vannak érdekes elméleteink.

Álmodunk, hogy a vágyainkat
valóra váltsuk.

Az 1900-as évek elején

Freud azzal az elmélettel állt elő,
hogy bár az álmaink és rémálmaink egyaránt

a mindennapi, tudatos életünk
képeiből állnak,

emellett szimbolikus jelentésük is van,

amelyek a tudatalatti vágyaink
beteljesítéséhez köthetők.

Freud elmélete szerint mindaz, amire
ébredés után az álmainkból emlékezünk,

a tudattalan, primitív gondolataink,

ösztöneink és vágyaink
szimbolikus megjelenítése.

Freud szerint ezeket
az álomemlékeket elemezve

a tudattalan tartalom feltárul
a tudatos elménk előtt,

és a tudattalanunk elnyomásából
eredő lelki problémák

megközelíthetővé és megoldhatóvá válnak.

Álmodunk, hogy emlékezzünk.

Az alvás segít, hogy jobban teljesítsünk

egyes szellemi feladatokban,

de ha álmodunk is alvás közben,
az még többet segít.

Egy 2010-es kutatásból kiderült,

hogy az alanyok sokkal ügyesebben
jutottak át egy bonyolult 3D-labirintuson,

ha a második próba előtt szunyókáltak,
és álmodtak is a labirintusról.

Ezek az alanyok akár
tízszer sikeresebbek voltak,

mint azok, akik csak gondolkodtak
a labirintusról két próbálkozás között,

vagy azok, akik szunyókáltak ugyan,
de nem álmodtak a labirintusról.

A kutatók úgy vélik,
hogy bizonyos memóriafolyamatok

kizárólag alvás közben mennek végbe,

és hogy az álmaink azt jelzik, hogy ezek
a folyamatok éppen zajlanak.

Álmodunk, hogy felejtsünk.

Az agyunkban körülbelül 10 000 billió

kapcsolat van az idegsejtek között.

Bármit gondolunk vagy csinálunk,
új idegi kapcsolatok képződnek.

Egy 1983-as idegtudományi elmélet,
a fordított tanulás elmélete szerint

alvás közben, főként az REM-fázisban,

az új agykéreg felülvizsgálja
ezeket a kapcsolódásokat,

és megszabadul a feleslegesektől.

E felejtési folyamat nélkül,

amelyből az álmok születnek,

az agyunkat túlterhelhetnék
a fölösleges kapcsolódások,

és a haszontalan gondolatok
gátolhatnák a hasznos gondolkodást,

amit éber állapotban kell folytatnunk.

Álmodunk, hogy ébren tartsuk az agyunkat.

A folyamatos aktiválás elmélete szerint
az álmok azért születnek,

mert az agyunk folyamatosan képezi
és szilárdítja meg a hosszútávú emlékeket

a megfelelő működés érdekében.

Ezért amikor túl kevés a külső inger,

mint például alvás közben,

az agy automatikusan elkezd

képeket előhívni a memóriából,

amelyek álmaink közben átélt gondolatok

és érzések formájában jelennek meg.

Vagyis

az álom talán csak
véletlenszerű képernyővédő,

amelyet agyunk azért kapcsol be,
hogy ne álljon le teljesen.

Álmodunk, hogy kiélezzük az ösztöneinket.

Álmunkban gyakran kerülünk
veszélyes és fenyegető helyzetekbe.

A ösztönkiélezés elmélete szerint

az álom tartalma fontos a cél érdekében.

Akár egy szorongató éjszakáról van szó,
amikor egy medve üldöz minket az erdőben,

akár arról, hogy egy nindzsával
küzdünk a sikátorban,

ezekben az álmokban próbára tehetjük
a támadó és menekülési ösztöneinket,

és így felkészülhetünk arra,
ha a valóságban is használnunk kell őket.

De az álmok nem feltétlenül kellemetlenek.

Például az álmok a vonzó szomszédunkról

a szaporodási ösztöneinket
is megdolgoztathatják.

Álmodunk, hogy gyógyuljunk.

A stresszátvitelért felelős
neurotranszmitterek jóval kevésbé aktívak

a gyors szemmozgásos alvásszakasz alatt,

még akkor is, ha álmunkban
éppen traumákat élünk át.

Ezért egyes kutatók feltételezik:

az álmok egyik szerepe enyhíteni
a fájdalmas élmények hatását,

hogy ezzel lehetővé tegyék
lelkünk gyógyulását.

Álmunkban kevésbé stresszesen
élni újra a traumákat

jobb rálátást nyújthat, s lehetővé teheti,

hogy könnyebben, lelkileg egészséges
módon dolgozzuk fel őket.

A hangulatzavarokkal vagy PTSD-vel küzdők
gyakran szenvednek alvászavaroktól.

Ebből egyes tudósok arra következtetnek,
hogy az álmok hiánya

hozzájárulhat ezekhez a betegségekhez.

Álmodunk, hogy problémákat oldjunk meg.

A valóságtól távol, a hétköznapi logika
szabályaitól mentesen,

álmunkban végtelen számú
forgatókönyv szerint játszhatunk,

ami segít megragadni a problémákat,

és segít abban, hogy olyan megoldást
találjunk, amely ébren eszünkbe sem jutna.

John Steinbeck az álom-manók
munkáját emlegette

és kutatások igazolták

az álom hatékonyságát
a problémamegoldás során.

Az ismert kémikus, August Kekule is

így fedezte fel
a benzolmolekula szerkezetét,

és ez az oka annak is, hogy néha
az a legjobb megoldás egy problémára,

ha alszunk rá egyet.

Ez még csak néhány
a legfontosabb elméletek közül.

Ahogy a technológia fejlődésével
egyre többet értünk az agyunk működéséből,

lehetséges, hogy egy napon

kiderítjük, hogy mi az álmok valódi oka.

Ám amíg nem jön el ez a nap, nincs más
választásunk, mint hogy tovább álmodjunk.