Az ókori Hellász | Világtörténelem | Khan Academy

Történelem a Khan Academyn: https://hu.khanacademy.org/humanities

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.
A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) csapatának munkája.

Iratkozz fel a Khan Academy magyar csatornájára:
https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=khanacademymagyar

Kövess minket a Facebook-on: https://www.facebook.com/khanacademymagyar/

Most az ókori Görögország
történelmi áttekintése következik.

Későbbi videókban sokkal részletesebben
taglaljuk majd

az itt idézett eseményeket és fogalmakat.

Ez a videó arra lesz jó, hogy felvázoljuk
a tágabb összefüggéseket.

Először vegyük a Görögország elnevezést.

Az a helyzet, hogy a görögök,

sőt, még az ókori görögök sem hívták
lakóhelyüket Görögországnak.

Hellásznak nevezték.

Hellász

Hellász

A Hellász szó a Hellén névből ered,

– eredete Hellén –

Hellén mitológiai alak,

tőle származtatják a görög népet.

A görögök ősatyjának is tekinthetjük.

A történelmi források nem igazán
tartják megalapozottnak,

hogy Hellén ténylegesen is létezett volna,

de a Hellász elnevezés tőle ered.

Igen fontos:

össze ne keverjük ezt a Hellént, aki férfi volt,

a trójai Helénával.

Trójai Heléna egészen más személy volt.

Gyerekkoromban, amikor a hellenizmusról,
a hellén korról

vagy a hellénekről hallottam,

mindig azt hittem,

valahogy trójai Helénával kapcsolatos a dolog.

De nem!

Mindez a görögök ősatyjával,
Hellénnel áll összefüggésben.

Tehát innen ered a Hellász szó,

valamint a „hellének” elnevezés is,
ami a görögöket jelenti.

Vagy a hellén jelző, ami a görögökkel
kapcsolatos dolgokra utal.

Illetve a hellenisztikus kor,

amivel majd jóval későbbi videókban foglalkozunk,

és ami a görög kulturális befolyás
időszakára utal.

Ez a hatás nemcsak Görögország
és Anatólia területén érvényesült,

hanem Perzsiában és Egyiptomban is.

Miután mindezt tisztáztuk,

beszéljünk az ókori görög történelem
nagyobb vonulatairól.

A vélekedés szerint a görög félszigetet

évezredek óta lakják emberek.

Idővel remélhetőleg egyre többet
tudunk meg a korai lakosokról.

De ez az idővonal itt,

a mükénéi Görögországgal kezdődik,

vagyis a mükénéi kor végével.

Más videókban talán bővebben beszélünk majd

a mükénéi civilizációról.

A civilizáció összeomlásával

sötét korszak köszönt a görögökre.

Azért nevezik sötét korszaknak ezt az időszakot,

mert nem sok történelmi emlék maradt fenn

erről a durván i.e. 1100 és i.e. 800 közötti időszakról.

Van ugyan egy esemény,

és erre kissé nagyobb hangsúlyt helyeznék,

vagy említésre méltó kérdésként kezelném:

ez a trójai háború – kérdőjel – i.e. 1200 környékén.

Ismétlem, nincsenek komoly történelmi források
a trójai háborúról,

de híres háború,

amelyet Homérosz örökített meg.

Még az sem biztos, hogy Homérosz létező
történelmi személy volt-e,

vagy csak irodalmi hagyomány.

De az Iliász örökíti meg a háborút,

majd az Odüsszeia az azt követő történéseket.

Még egyszer, mindezt sok száz évvel később írták le,

és még Homérosz személyét is
félig-meddig legenda övezi.

De amikor a trójai háborúról van szó,

vagy arról készült filmeket látunk,

olyan eseményről van szó,

ami, ha úgy történt, ahogy mesélik,

akkor i.e. 1200 környékére tehető.

A görögök sötét korszakát követően

kezdenek kialakulni azok az intézmények,

amelyeket ma az ókori görögökkel azonosítunk.

Ilyen például a delphoi jós.

A delphoi jós vagy Püthia.

Leggyakrabban delphoi jósnak nevezik.

Hozzá fordultak a görög városállamok vezetői

útmutatásért vagy jövendölésért

az eljövendő események megértéséhez.

A delphoi jósda intézménye

végignyúlik az idővonalon jelölt teljes korszakon,

egészen a római uralomig,

közel ezer éven át létezik.

A delphoi jós rendkívül kiemelkedő befolyással volt

a görög vezetőkre.

Körülbelül ebben az időben rendezik meg

az első olimpiai játékokat Olümpia városában,

ahol a résztvevők atlétikai erejüket
mérik össze egymással.

Az ókori olimpiai játékok hagyománya is

több mint 1000 éven át folyamatosan jelen van.

A modern olimpiai játékok
igen rövid múltra tekintenek vissza,

– és nyilvánvaló, hogy az ókori olimpiák
mintájára rendezik őket–

ahhoz képest, hogy az ókorban
meddig élt a hagyomány.

Amikor az emberek többsége Görögországra gondol,

a klasszikus kor Görögországát értik rajta.

Ez itt a klasszikus kor az alsó idővonal közepén.

Az események közül sokról lesz majd videó,

de nagyjából a sikeresen elhárított perzsa inváziók

és Nagy Sándor felemelkedése,

majd bukása közötti időszakról beszélünk.

Ez az a korszak,

amikor a görög demokrácia eszméje
ténylegesen körvonalazódik.

Periklész, Athén sztratégosza,

nagy hatással volt a demokrácia felvirágoztatására.

Vezetése alatt,

megépül az Akropolisz és a Parthenon,

a görög kultúra két híres szimbóluma.

Ugyanakkor ez az a kor,

– ez a korszak, itt jelölöm –

ez az a kor, amelyet a híres görög filozófusokkal

összefüggésben emlegetünk.

Ezek a vonalak itt Szókratész és Platón életét jelölik,

Platón, Szókratész tanítványa

hozta létre a híres Akadémiát.

Arisztotelész pedig, Platón tanítványa,

Nagy Sándor híres nevelője volt.

Amint említettem, itt vannak ezek a városállamok,

közülük említésre méltó...

Tulajdonképpen mindegyikről érdemes lenne szót ejteni.

De az ábrán megjelöltem az ókori Görögország
legfontosabb városállamait,

amelyekről sokat fogsz majd hallani.

Beszéltünk a delphoi jósdáról

és az Olümpiában rendezett olimpiai játékokról.

Sok szó esik majd Spártáról

és Athénről.

De hallani fogsz majd Korinthoszról és Thébáról is.

Spárta katonai társadalmáról híres,

amelyet sokszor dicsőítenek,

bár érdemes megjegyezni,

hogy jelentős rabszolgatartók voltak.

Spárta történelmének bizonyos szakaszaiban

minden spártaira jutott 7-20 rabszolga.

Athén a filozófiai iskoláiról híres,

a demokrácia bölcsőjeként híresült el

híres a művészete és építészete,

minden felsorolt terület hírnevet szerzett a városnak.

Azt is érdemes megemlítenünk, hogy az aranykor alatt,

amikor kialakul egy Athén vezette birodalom,

igencsak brutálisak a lázadások leverésében

és más népek leigázásában.

Tehát minden attól függ, milyen szemszögből nézed.

Sok videónk lesz

mindezen témákról.

Ebben a korszakban különálló
városállamokat emlegetünk.

Habár mind közös nyelvet beszéltek,

kultúrájuk is közös volt,

résztvevőket küldtek az olimpiai játékokra,

mindannyian a delphoi jóshoz fordultak jövendölésért,

mégis egymástól független államok voltak.

Csak Philipposz, Makedónia királya, uralkodásakor,

az i.e. IV. században,

kezdődött meg ezen városállamok egyesítése.

A folyamat fia, Nagy Sándor uralkodása alatt tetőzik.

Nagy Sándor nemcsak összefogja a görögöket,

de meghódítja a Perzsa Birodalmat is.

Halálával – nagyon rövid életet élt –

veszi kezdetét a hellenizmus kora,

mely időszakban a görög kultúra hatása

az egész régiót átszövi.

Nemcsak Görögországot,
a volt Perzsa Birodalom területét,

a Közel-Keletet,

de Egyiptomot is, az egész régiót
áthatotta a görög kultúra.

Végül azonban Görögország

római ellenőrzés alá kerül.

Attól függően, melyik évszámot
akarod figyelembe venni,

az i.e. II. század közepén

maga Görögország is a rómaiak kezére kerül.

A hellenisztikus civilizáció egyéb részei is

alávetik magukat Rómának a végén:

pl. a Ptolemaida Egyiptom az i.e. I. században.

De még ekkor is,

amikor a Római Birodalom részévé válik,

igen erős befolyással bír magára a Római Birodalomra.

A másik gyakori téma, ami a görög történelem
megvitatása során felmerül,

a demokrácián és a filozófián kívül,

sok szó esik majd a háborúkról.

Fontos megemlíteni, hogyan is
néztek ki a görög harcosok.

Íme egy ábrázolás, amelyen hoplitákat,

az ókori Görögország polgári katonáit látjuk.

Hallasz majd a phalanxról is.

A phalanx olyan katonai alakzat volt,

melyben a katonák szorosan egymás mellett meneteltek.

Az íjászok nyilai ellen pajzsukat felemelték,

majdnem úgy néztek ki, mint egy páncélos tank.

Nagyon hatékony hadviselési mód volt.

Egy másik szó,

amit Spártával és rabszolgáival kapcsolatban
fogsz hallani,

a helóta lesz.

A rabszolgákat nevezték helótáknak.

Ám ők nem egyének,

hanem az állam tulajdonában voltak.

További városnevek,

pl. Korinthosz, szintén sokszor említésre kerül.

Stratégiailag jó helyen épült,

a Korinthoszi-földnyelven fekszik.

Figyeld csak meg, ahhoz hogy
a kontinentális területekről

a Peloponnészoszi-félszigetre el lehessen jutni,

ezen a földnyelven kell átkelni.

Az itt fekvő Théba pedig Athén fontos riválisa volt.

A görög történelem bizonyos korszakaiban

meghatározó szerepet töltött be.

Utoljára arról szeretnék említést tenni,

hogy a görögök hatalmas
kulturális örökséget hagytak ránk.

Sok szót is, amelyeket ma is használunk.

Például a „drákói” kifejezést,

ami valami nagyon szigorú dolgot jelöl.

Drakón törvényeitől származik a kifejezés,

A törvényeket i.e. VII. században alkották Athénban.

Drakón athéni törvényhozó volt,

aki egy sor nagyon szigorú törvényt alkotott.

Innen ered a „drákói” kifejezés.

Amikor pedig azt mondjuk valamire,
hogy „spártai,”

olyasmit képzelünk el, ami valami nagyon puritán,

csak az alapszükségleteket biztosítja.

Ez a fogalom a spártai kultúrából ered,

ahol minden a katonaság,
annak igényei körül forgott.

Még a „lakonikus” jelzőt is,

amelyet szűkszavú emberekre használunk,

Spárta régiója, Laconia adta.

A spártaiak tömör megfogalmazásaikról
voltak híresek.

Jellemző az a történet, amikor
Philipposz makedón uralkodó

a spártaiakat azzal fenyegette,

hogy ha nem csatlakoznak hozzá,

akkor ezt és ezt teszi velük,

ha nem válnak birodalma részévé,

akkor így és így bánik el
a városukkal és a lakossággal.

A spártaiak erre köztudottan így feleltek:

„Ha....”

ami a lakonikus beszéd remek példája.

Ebbe az egy szóba nagyon sok
mondanivalót belesűrítettek.

Ezzel itt be is fejezem,

s majd a következő néhány videóban

kissé mélyebbre ásunk.

Fontos felismernünk, hogy amikor
az ókori Görögországról beszélünk,

egy hosszú történelmi időszakot ölelünk át,

és a legtöbb dolog, ami eszünkbe jut
az ókori Görögországról,

az Akropolisz, a Parthenon, a perzsa háborúk,

a nagy görög filozófusok,

legtöbbjük a klasszikus kor,

az aranykor terméke volt.

Az idővonalon bekarikázva jelölöm itt fenn.

Jóval e korszak előtt

a görögökre nem volt jellemző, hogy filozófusként

tógában ücsörögjenek.

Bár lehet, hogy viseltek tógát.

De a korai időkben

inkább kalandorok és hódítók voltak,

és valószínűleg kis falvakban éltek.

Ezek a falvak fejlődtek végül
városállamokká, amelyek,

különösen Athén és Spárta,

aranykort éltek meg itt, ebben az időszakban.