WEBVTT

00:00:00.200 --> 00:00:03.060
Most az ókori Görögország 
történelmi áttekintése következik.

00:00:03.060 --> 00:00:05.678
Későbbi videókban sokkal részletesebben
taglaljuk majd

00:00:05.678 --> 00:00:07.339
az itt idézett eseményeket és fogalmakat.

00:00:07.339 --> 00:00:10.191
Ez a videó arra lesz jó, hogy felvázoljuk 
a tágabb összefüggéseket.

00:00:10.200 --> 00:00:15.240
Először vegyük a Görögország elnevezést.

00:00:15.240 --> 00:00:17.280
Az a helyzet, hogy a görögök,

00:00:17.280 --> 00:00:21.360
sőt, még az ókori görögök sem hívták 
lakóhelyüket Görögországnak.

00:00:21.360 --> 00:00:23.320
Hellásznak nevezték.

00:00:23.320 --> 00:00:24.500
Hellász

00:00:24.500 --> 00:00:27.040
Hellász

00:00:27.040 --> 00:00:31.560
A Hellász szó a Hellén névből ered,

00:00:31.560 --> 00:00:33.449
– eredete Hellén –

00:00:33.449 --> 00:00:35.360
Hellén mitológiai alak,

00:00:35.360 --> 00:00:38.920
tőle származtatják a görög népet.

00:00:38.924 --> 00:00:41.880
A görögök ősatyjának is tekinthetjük.

00:00:41.880 --> 00:00:45.160
A történelmi források nem igazán
tartják megalapozottnak,

00:00:45.166 --> 00:00:48.364
hogy Hellén ténylegesen is létezett volna,

00:00:48.364 --> 00:00:51.886
de a Hellász elnevezés tőle ered.

00:00:51.886 --> 00:00:52.764
Igen fontos:

00:00:52.764 --> 00:00:56.781
össze ne keverjük ezt a Hellént, aki férfi volt,

00:00:56.781 --> 00:00:59.146
a trójai Helénával.

00:00:59.146 --> 00:01:00.973
Trójai Heléna egészen más személy volt.

00:01:00.980 --> 00:01:05.620
Gyerekkoromban, amikor a hellenizmusról, 
a hellén korról

00:01:05.620 --> 00:01:06.940
vagy a hellénekről hallottam,

00:01:06.946 --> 00:01:07.779
mindig azt hittem,

00:01:07.779 --> 00:01:10.385
valahogy trójai Helénával kapcsolatos a dolog.

00:01:10.385 --> 00:01:11.218
De nem!

00:01:11.218 --> 00:01:15.070
Mindez a görögök ősatyjával, 
Hellénnel áll összefüggésben.

00:01:15.070 --> 00:01:18.427
Tehát innen ered a Hellász szó,

00:01:18.427 --> 00:01:22.436
valamint a „hellének” elnevezés is, 
ami a görögöket jelenti.

00:01:22.436 --> 00:01:25.547
Vagy a hellén jelző, ami a görögökkel 
kapcsolatos dolgokra utal.

00:01:25.547 --> 00:01:27.116
Illetve a hellenisztikus kor,

00:01:27.116 --> 00:01:29.499
amivel majd jóval későbbi videókban foglalkozunk,

00:01:29.500 --> 00:01:31.400
és ami a görög kulturális befolyás 
időszakára utal.

00:01:31.400 --> 00:01:34.760
Ez a hatás nemcsak Görögország 
és Anatólia területén érvényesült,

00:01:34.760 --> 00:01:38.600
hanem Perzsiában és Egyiptomban is.

00:01:38.600 --> 00:01:39.998
Miután mindezt tisztáztuk,

00:01:40.000 --> 00:01:45.740
beszéljünk az ókori görög történelem 
nagyobb vonulatairól.

00:01:45.740 --> 00:01:49.060
A vélekedés szerint a görög félszigetet

00:01:49.080 --> 00:01:54.500
évezredek óta lakják emberek.

00:01:54.500 --> 00:01:57.820
Idővel remélhetőleg egyre többet 
tudunk meg a korai lakosokról.

00:01:57.820 --> 00:01:59.372
De ez az idővonal itt,

00:01:59.372 --> 00:02:01.460
a mükénéi Görögországgal kezdődik,

00:02:01.460 --> 00:02:04.862
vagyis a mükénéi kor végével.

00:02:04.862 --> 00:02:06.275
Más videókban talán bővebben beszélünk majd

00:02:06.275 --> 00:02:09.023
a mükénéi civilizációról.

00:02:09.023 --> 00:02:10.851
A civilizáció összeomlásával

00:02:10.851 --> 00:02:13.274
sötét korszak köszönt a görögökre.

00:02:13.274 --> 00:02:15.122
Azért nevezik sötét korszaknak ezt az időszakot,

00:02:15.122 --> 00:02:17.260
mert nem sok történelmi emlék maradt fenn

00:02:17.260 --> 00:02:22.340
erről a durván i.e. 1100 és i.e. 800 közötti időszakról.

00:02:22.340 --> 00:02:24.400
Van ugyan egy esemény,

00:02:24.402 --> 00:02:26.944
és erre kissé nagyobb hangsúlyt helyeznék,

00:02:26.944 --> 00:02:29.810
vagy említésre méltó kérdésként kezelném:

00:02:29.810 --> 00:02:35.300
ez a trójai háború – kérdőjel – i.e. 1200 környékén.

00:02:35.300 --> 00:02:40.300
Ismétlem, nincsenek komoly történelmi források
a trójai háborúról,

00:02:40.300 --> 00:02:42.697
de híres háború,

00:02:42.697 --> 00:02:45.394
amelyet Homérosz örökített meg.

00:02:45.394 --> 00:02:47.484
Még az sem biztos, hogy Homérosz létező
történelmi személy volt-e,

00:02:47.484 --> 00:02:49.900
vagy csak irodalmi hagyomány.

00:02:49.900 --> 00:02:51.940
De az Iliász örökíti meg a háborút,

00:02:51.940 --> 00:02:53.900
majd az Odüsszeia az azt követő történéseket.

00:02:53.900 --> 00:02:56.800
Még egyszer, mindezt sok száz évvel később írták le,

00:02:56.800 --> 00:03:01.200
és még Homérosz személyét is
félig-meddig legenda övezi.

00:03:01.200 --> 00:03:03.320
De amikor a trójai háborúról van szó,

00:03:03.321 --> 00:03:04.695
vagy arról készült filmeket látunk,

00:03:04.700 --> 00:03:06.540
olyan eseményről van szó,

00:03:06.540 --> 00:03:08.360
ami, ha úgy történt, ahogy mesélik,

00:03:08.361 --> 00:03:13.440
akkor i.e. 1200 környékére tehető.

00:03:13.440 --> 00:03:16.200
A görögök sötét korszakát követően

00:03:16.200 --> 00:03:19.680
kezdenek kialakulni azok az intézmények,

00:03:19.680 --> 00:03:23.960
amelyeket ma az ókori görögökkel azonosítunk.

00:03:23.960 --> 00:03:26.616
Ilyen például a delphoi jós.

00:03:26.616 --> 00:03:29.972
A delphoi jós vagy Püthia.

00:03:29.972 --> 00:03:31.743
Leggyakrabban delphoi jósnak nevezik.

00:03:31.743 --> 00:03:34.441
Hozzá fordultak a görög városállamok vezetői

00:03:34.441 --> 00:03:38.886
útmutatásért vagy jövendölésért

00:03:38.886 --> 00:03:40.356
az eljövendő események megértéséhez.

00:03:40.356 --> 00:03:43.213
A delphoi jósda intézménye

00:03:43.213 --> 00:03:47.469
végignyúlik az idővonalon jelölt teljes korszakon,

00:03:47.469 --> 00:03:50.460
egészen a római uralomig,

00:03:50.460 --> 00:03:53.120
közel ezer éven át létezik.

00:03:53.120 --> 00:03:56.828
A delphoi jós rendkívül kiemelkedő befolyással volt

00:03:56.828 --> 00:03:59.905
a görög vezetőkre.

00:03:59.905 --> 00:04:01.997
Körülbelül ebben az időben rendezik meg

00:04:01.997 --> 00:04:05.479
az első olimpiai játékokat Olümpia városában,

00:04:05.479 --> 00:04:09.685
ahol a résztvevők atlétikai erejüket 
mérik össze egymással.

00:04:09.685 --> 00:04:12.187
Az ókori olimpiai játékok hagyománya is

00:04:12.187 --> 00:04:16.260
több mint 1000 éven át folyamatosan jelen van.

00:04:16.260 --> 00:04:19.920
A modern olimpiai játékok 
igen rövid múltra tekintenek vissza,

00:04:19.920 --> 00:04:23.900
– és nyilvánvaló, hogy az ókori olimpiák
mintájára rendezik őket–

00:04:23.900 --> 00:04:27.500
ahhoz képest, hogy az ókorban 
meddig élt a hagyomány.

00:04:27.520 --> 00:04:31.460
Amikor az emberek többsége Görögországra gondol,

00:04:31.460 --> 00:04:35.040
a klasszikus kor Görögországát értik rajta.

00:04:35.049 --> 00:04:37.514
Ez itt a klasszikus kor az alsó idővonal közepén.

00:04:37.514 --> 00:04:39.821
Az események közül sokról lesz majd videó,

00:04:39.821 --> 00:04:46.640
de nagyjából a sikeresen elhárított perzsa inváziók

00:04:46.640 --> 00:04:49.080
és Nagy Sándor felemelkedése,

00:04:49.080 --> 00:04:50.900
majd bukása közötti időszakról beszélünk.

00:04:50.900 --> 00:04:52.900
Ez az a korszak,

00:04:52.900 --> 00:05:01.340
amikor a görög demokrácia eszméje 
ténylegesen körvonalazódik.

00:05:01.340 --> 00:05:04.197
Periklész, Athén sztratégosza,

00:05:04.197 --> 00:05:07.847
nagy hatással volt a demokrácia felvirágoztatására.

00:05:07.847 --> 00:05:10.778
Vezetése alatt,

00:05:10.778 --> 00:05:13.395
megépül az Akropolisz és a Parthenon,

00:05:13.395 --> 00:05:17.958
a görög kultúra két híres szimbóluma.

00:05:17.958 --> 00:05:21.075
Ugyanakkor ez az a kor,

00:05:21.075 --> 00:05:23.095
– ez a korszak, itt jelölöm –

00:05:23.095 --> 00:05:25.190
ez az a kor, amelyet a híres görög filozófusokkal

00:05:25.190 --> 00:05:27.085
összefüggésben emlegetünk.

00:05:27.085 --> 00:05:31.140
Ezek a vonalak itt Szókratész és Platón életét jelölik,

00:05:31.140 --> 00:05:33.616
Platón, Szókratész tanítványa

00:05:33.616 --> 00:05:35.158
hozta létre a híres Akadémiát.

00:05:35.158 --> 00:05:37.275
Arisztotelész pedig, Platón tanítványa,

00:05:37.280 --> 00:05:41.440
Nagy Sándor híres nevelője volt.

00:05:41.440 --> 00:05:44.120
Amint említettem, itt vannak ezek a városállamok,

00:05:44.122 --> 00:05:46.473
közülük említésre méltó...

00:05:46.473 --> 00:05:48.296
Tulajdonképpen mindegyikről érdemes lenne szót ejteni.

00:05:48.300 --> 00:05:52.160
De az ábrán megjelöltem az ókori Görögország 
legfontosabb városállamait,

00:05:52.160 --> 00:05:53.356
amelyekről sokat fogsz majd hallani.

00:05:53.356 --> 00:05:55.051
Beszéltünk a delphoi jósdáról

00:05:55.060 --> 00:05:56.868
és az Olümpiában rendezett olimpiai játékokról.

00:05:56.868 --> 00:06:00.180
Sok szó esik majd Spártáról

00:06:00.180 --> 00:06:03.760
és Athénről.

00:06:03.760 --> 00:06:07.020
De hallani fogsz majd Korinthoszról és Thébáról is.

00:06:07.020 --> 00:06:11.960
Spárta katonai társadalmáról híres,

00:06:11.960 --> 00:06:13.200
amelyet sokszor dicsőítenek,

00:06:13.200 --> 00:06:14.720
bár érdemes megjegyezni,

00:06:14.720 --> 00:06:16.520
hogy jelentős rabszolgatartók voltak.

00:06:16.520 --> 00:06:19.268
Spárta történelmének bizonyos szakaszaiban

00:06:19.268 --> 00:06:24.380
minden spártaira jutott 7-20 rabszolga.

00:06:24.380 --> 00:06:27.500
Athén a filozófiai iskoláiról híres,

00:06:27.500 --> 00:06:32.000
a demokrácia bölcsőjeként híresült el

00:06:32.000 --> 00:06:34.140
híres a művészete és építészete,

00:06:34.160 --> 00:06:36.480
minden felsorolt terület hírnevet szerzett a városnak.

00:06:36.480 --> 00:06:40.112
Azt is érdemes megemlítenünk, hogy az aranykor alatt,

00:06:40.112 --> 00:06:42.127
amikor kialakul egy Athén vezette birodalom,

00:06:42.127 --> 00:06:45.097
igencsak brutálisak a lázadások leverésében

00:06:45.097 --> 00:06:48.074
és más népek leigázásában.

00:06:48.074 --> 00:06:50.935
Tehát minden attól függ, milyen szemszögből nézed.

00:06:50.935 --> 00:06:52.480
Sok videónk lesz

00:06:52.480 --> 00:06:54.660
mindezen témákról.

00:06:54.660 --> 00:06:57.380
Ebben a korszakban különálló 
városállamokat emlegetünk.

00:06:57.380 --> 00:06:59.452
Habár mind közös nyelvet beszéltek,

00:06:59.460 --> 00:07:00.480
kultúrájuk is közös volt,

00:07:00.480 --> 00:07:02.940
résztvevőket küldtek az olimpiai játékokra,

00:07:02.945 --> 00:07:05.891
mindannyian a delphoi jóshoz fordultak jövendölésért,

00:07:05.891 --> 00:07:08.296
mégis egymástól független államok voltak.

00:07:08.300 --> 00:07:12.200
Csak Philipposz, Makedónia királya, uralkodásakor,

00:07:12.200 --> 00:07:15.302
az i.e. IV. században,

00:07:15.302 --> 00:07:19.061
kezdődött meg ezen városállamok egyesítése.

00:07:19.061 --> 00:07:22.144
A folyamat fia, Nagy Sándor uralkodása alatt tetőzik.

00:07:22.144 --> 00:07:25.040
Nagy Sándor nemcsak összefogja a görögöket,

00:07:25.040 --> 00:07:27.640
de meghódítja a Perzsa Birodalmat is.

00:07:27.640 --> 00:07:31.260
Halálával – nagyon rövid életet élt –

00:07:31.260 --> 00:07:33.440
veszi kezdetét a hellenizmus kora,

00:07:33.440 --> 00:07:36.340
mely időszakban a görög kultúra hatása

00:07:36.340 --> 00:07:37.700
az egész régiót átszövi.

00:07:37.700 --> 00:07:41.600
Nemcsak Görögországot, 
a volt Perzsa Birodalom területét,

00:07:41.600 --> 00:07:42.840
a Közel-Keletet,

00:07:42.840 --> 00:07:47.680
de Egyiptomot is, az egész régiót 
áthatotta a görög kultúra.

00:07:47.680 --> 00:07:50.920
Végül azonban Görögország

00:07:50.920 --> 00:07:52.980
római ellenőrzés alá kerül.

00:07:52.980 --> 00:07:55.420
Attól függően, melyik évszámot 
akarod figyelembe venni,

00:07:55.420 --> 00:07:58.280
az i.e. II. század közepén

00:07:58.280 --> 00:08:01.080
maga Görögország is a rómaiak kezére kerül.

00:08:01.080 --> 00:08:06.040
A hellenisztikus civilizáció egyéb részei is

00:08:06.040 --> 00:08:08.100
alávetik magukat Rómának a végén:

00:08:08.100 --> 00:08:12.260
pl. a Ptolemaida Egyiptom az i.e. I. században.

00:08:12.260 --> 00:08:13.400
De még ekkor is,

00:08:13.400 --> 00:08:16.140
amikor a Római Birodalom részévé válik,

00:08:16.140 --> 00:08:20.740
igen erős befolyással bír magára a Római Birodalomra.

00:08:20.740 --> 00:08:24.840
A másik gyakori téma, ami a görög történelem
megvitatása során felmerül,

00:08:24.840 --> 00:08:28.020
a demokrácián és a filozófián kívül,

00:08:28.020 --> 00:08:30.420
sok szó esik majd a háborúkról.

00:08:30.420 --> 00:08:35.020
Fontos megemlíteni, hogyan is 
néztek ki a görög harcosok.

00:08:35.020 --> 00:08:38.200
Íme egy ábrázolás, amelyen hoplitákat,

00:08:38.200 --> 00:08:41.440
az ókori Görögország polgári katonáit látjuk.

00:08:41.440 --> 00:08:44.280
Hallasz majd a phalanxról is.

00:08:44.280 --> 00:08:46.280
A phalanx olyan katonai alakzat volt,

00:08:46.280 --> 00:08:48.700
melyben a katonák szorosan egymás mellett meneteltek.

00:08:48.700 --> 00:08:51.520
Az íjászok nyilai ellen pajzsukat felemelték,

00:08:51.520 --> 00:08:53.520
majdnem úgy néztek ki, mint egy páncélos tank.

00:08:53.520 --> 00:08:58.080
Nagyon hatékony hadviselési mód volt.

00:08:58.080 --> 00:08:59.120
Egy másik szó,

00:08:59.120 --> 00:09:01.500
amit Spártával és rabszolgáival kapcsolatban
fogsz hallani,

00:09:01.500 --> 00:09:02.620
a helóta lesz.

00:09:02.620 --> 00:09:04.140
A rabszolgákat nevezték helótáknak.

00:09:04.140 --> 00:09:06.380
Ám ők nem egyének,

00:09:06.380 --> 00:09:08.780
hanem az állam tulajdonában voltak.

00:09:08.780 --> 00:09:10.580
További városnevek,

00:09:10.580 --> 00:09:12.780
pl. Korinthosz, szintén sokszor említésre kerül.

00:09:12.780 --> 00:09:14.780
Stratégiailag jó helyen épült,

00:09:14.780 --> 00:09:16.780
a Korinthoszi-földnyelven fekszik.

00:09:16.780 --> 00:09:19.160
Figyeld csak meg, ahhoz hogy 
a kontinentális területekről

00:09:19.160 --> 00:09:21.960
a Peloponnészoszi-félszigetre el lehessen jutni,

00:09:21.960 --> 00:09:25.060
ezen a földnyelven kell átkelni.

00:09:25.060 --> 00:09:29.080
Az itt fekvő Théba pedig Athén fontos riválisa volt.

00:09:29.080 --> 00:09:31.660
A görög történelem bizonyos korszakaiban

00:09:31.660 --> 00:09:34.240
meghatározó szerepet töltött be.

00:09:34.240 --> 00:09:35.980
Utoljára arról szeretnék említést tenni,

00:09:35.980 --> 00:09:38.700
hogy a görögök hatalmas 
kulturális örökséget hagytak ránk.

00:09:38.700 --> 00:09:41.260
Sok szót is, amelyeket ma is használunk.

00:09:41.260 --> 00:09:43.300
Például a „drákói” kifejezést,

00:09:43.300 --> 00:09:46.040
ami valami nagyon szigorú dolgot jelöl.

00:09:46.040 --> 00:09:48.340
Drakón törvényeitől származik a kifejezés,

00:09:48.340 --> 00:09:52.700
A törvényeket i.e. VII. században alkották Athénban.

00:09:52.700 --> 00:09:56.500
Drakón athéni törvényhozó volt,

00:09:56.500 --> 00:09:59.000
aki egy sor nagyon szigorú törvényt alkotott.

00:09:59.000 --> 00:10:00.920
Innen ered a „drákói” kifejezés.

00:10:00.920 --> 00:10:02.820
Amikor pedig azt mondjuk valamire, 
hogy „spártai,”

00:10:02.820 --> 00:10:05.720
olyasmit képzelünk el, ami valami nagyon puritán,

00:10:05.720 --> 00:10:07.980
csak az alapszükségleteket biztosítja.

00:10:07.980 --> 00:10:10.980
Ez a fogalom a spártai kultúrából ered,

00:10:10.980 --> 00:10:16.520
ahol minden a katonaság, 
annak igényei körül forgott.

00:10:16.520 --> 00:10:19.320
Még a „lakonikus” jelzőt is,

00:10:19.320 --> 00:10:23.660
amelyet szűkszavú emberekre használunk,

00:10:23.680 --> 00:10:27.360
Spárta régiója, Laconia adta.

00:10:27.360 --> 00:10:31.820
A spártaiak tömör megfogalmazásaikról 
voltak híresek.

00:10:31.820 --> 00:10:33.760
Jellemző az a történet, amikor 
Philipposz makedón uralkodó

00:10:33.760 --> 00:10:35.760
a spártaiakat azzal fenyegette,

00:10:35.760 --> 00:10:37.760
hogy ha nem csatlakoznak hozzá,

00:10:37.760 --> 00:10:39.760
akkor ezt és ezt teszi velük,

00:10:39.760 --> 00:10:41.760
ha nem válnak birodalma részévé,

00:10:41.760 --> 00:10:45.500
akkor így és így bánik el 
a városukkal és a lakossággal.

00:10:45.500 --> 00:10:48.620
A spártaiak erre köztudottan így feleltek:

00:10:48.620 --> 00:10:49.720
„Ha....”

00:10:49.720 --> 00:10:53.180
ami a lakonikus beszéd remek példája.

00:10:53.180 --> 00:10:57.100
Ebbe az egy szóba nagyon sok 
mondanivalót belesűrítettek.

00:10:57.100 --> 00:10:59.100
Ezzel itt be is fejezem,

00:10:59.100 --> 00:11:01.100
s majd a következő néhány videóban

00:11:01.100 --> 00:11:02.780
kissé mélyebbre ásunk.

00:11:02.780 --> 00:11:05.620
Fontos felismernünk, hogy amikor 
az ókori Görögországról beszélünk,

00:11:05.620 --> 00:11:07.620
egy hosszú történelmi időszakot ölelünk át,

00:11:07.620 --> 00:11:09.880
és a legtöbb dolog, ami eszünkbe jut 
az ókori Görögországról,

00:11:09.880 --> 00:11:13.380
az Akropolisz, a Parthenon, a perzsa háborúk,

00:11:13.380 --> 00:11:16.200
a nagy görög filozófusok,

00:11:16.200 --> 00:11:18.740
legtöbbjük a klasszikus kor,

00:11:18.740 --> 00:11:21.400
az aranykor terméke volt.

00:11:21.400 --> 00:11:25.460
Az idővonalon bekarikázva jelölöm itt fenn.

00:11:25.460 --> 00:11:27.660
Jóval e korszak előtt

00:11:27.660 --> 00:11:29.880
a görögökre nem volt jellemző, hogy filozófusként

00:11:29.880 --> 00:11:31.200
tógában ücsörögjenek.

00:11:31.200 --> 00:11:32.180
Bár lehet, hogy viseltek tógát.

00:11:32.180 --> 00:11:34.100
De a korai időkben

00:11:34.100 --> 00:11:36.860
inkább kalandorok és hódítók voltak,

00:11:36.860 --> 00:11:38.800
és valószínűleg kis falvakban éltek.

00:11:38.800 --> 00:11:42.100
Ezek a falvak fejlődtek végül
városállamokká, amelyek,

00:11:42.100 --> 00:11:44.220
különösen Athén és Spárta,

00:11:44.220 --> 00:11:47.540
aranykort éltek meg itt, ebben az időszakban.