< Return to Video

A sejtmembrán áttekintése és a folyékony mozaik membránmodell | A sejtek szerkezete és működése | Biológia | Khan Academy

  • 0:02 - 0:06
    Ebben a videóban
    a sejthártyáról fogok beszélni.
  • 0:06 - 0:08
    Kezdjük egy kis emlékeztetővel.
  • 0:08 - 0:13
    Ez itt egy sejt, közepén a sejtmaggal.
  • 0:13 - 0:17
    A sejthártya az a réteg,
    ami a sejtet kívülről borítja,
  • 0:17 - 0:22
    és megvédi a zord külső környezettől.
  • 0:22 - 0:26
    A sejthártya nélkül mi sem élnénk,
  • 0:26 - 0:29
    mivel semmi sem védene
    bennünket a külvilágtól.
  • 0:29 - 0:34
    A következőkben a sejthártya
    három fő összetevőjét fogom bemutatni,
  • 0:34 - 0:39
    a foszfolipideket, a koleszterint
    és a fehérjéket.
  • 0:39 - 0:46
    Kezdjük a sejthártya
    jelentős részét kitevő foszfolipidekkel.
  • 0:46 - 0:48
    Hogy ne töltsünk ezzel időt,
  • 0:48 - 0:52
    előre lerajzoltam a sejthártyát.
  • 0:52 - 0:58
    Minden egyes kis alkotórész
    egy-egy foszfolipid.
  • 0:58 - 0:59
    A foszfolipidek valahogy így néznek ki:
  • 0:59 - 1:04
    Van egy poláris „fejük”,
    azaz egy poláris foszfátcsoportjuk,
  • 1:04 - 1:07
    a másik végükön pedig
    két zsírsavlánc (úgynevezett „farok” ).
  • 1:07 - 1:11
    Jellemzően így ábrázoljuk
    a foszfolipideket.
  • 1:11 - 1:17
    A sejthártyában ezek a foszfolipidek
    szorosan egymás mellé rendeződnek,
  • 1:17 - 1:19
    végig az egész membránban.
  • 1:19 - 1:22
    Ezen az ábrán a membrán
    keresztmetszetben látható,
  • 1:22 - 1:26
    mintha kettévágtuk volna.
  • 1:26 - 1:30
    Az itt látható szerkezetet foszfolipid
    kettős rétegnek nevezzük,
  • 1:30 - 1:35
    vagy néha lipid kettős rétegnek.
  • 1:35 - 1:39
    A sejthártya következő alkotórésze
    a koleszterin.
  • 1:39 - 1:44
    A koleszterin szó leggyakrabban az étellel
    és a vérrel összefüggésben hangzik el,
  • 1:44 - 1:46
    jellemzően negatív felhanggal.
  • 1:46 - 1:50
    A sejthártya esetében viszont
    igenis fontos és hasznos molekula,
  • 1:50 - 1:51
    amely valahogy így néz ki.
  • 1:51 - 1:56
    Időtakarékosságból ezt is
    előre megrajzoltam.
  • 1:56 - 2:00
    Látható, hogy a koleszterin
    több gyűrűből áll,
  • 2:00 - 2:04
    ami merev szerkezetet kölcsönöz neki.
  • 2:04 - 2:09
    Ezek a koleszterinmolekulák
    beékelődnek a foszfolipidek közé,
  • 2:09 - 2:10
    valahogy így.
  • 2:10 - 2:14
    A koleszterin egyfajta pufferként
  • 2:14 - 2:18
    fenntartja a membránok folyékony jellegét.
  • 2:18 - 2:22
    Alacsonyabb hőmérsékleten a koleszterin
    folyékonyabbá teszi a membránt,
  • 2:22 - 2:27
    míg magasabb hőmérsékleten
    csökkenti a folyékonyságot.
  • 2:27 - 2:33
    A koleszterinnek köszönhetően
    a membrán közepesen folyékony marad.
  • 2:33 - 2:37
    A membránokalkotók
    harmadik csoportja a fehérjék,
  • 2:37 - 2:39
    ezek aránya is magas.
  • 2:39 - 2:40
    Típustól függően
  • 2:40 - 2:44
    egyes sejtek membránja
    elég sok fehérjét tartalmazhat.
  • 2:44 - 2:47
    A membránfehérjéknek
    két fő csoportját különböztetjük meg.
  • 2:47 - 2:51
    Egyes fehérjék például
    teljesen átérik a membránt,
  • 2:51 - 2:53
    ezek az integráns fehérjék
    csoportjába tartoznak.
  • 2:53 - 2:58
    Transzmembrán fehérjének
    is nevezik őket.
  • 2:58 - 3:01
    Ilyen fehérjék bárhol előfordulhatnak
    a sejthártyában,
  • 3:01 - 3:03
    ahogy az ábra is mutatja.
  • 3:03 - 3:08
    A fehérjék másik csoportja a sejthártya
    lipidfelszínéhez kapcsolódik,
  • 3:08 - 3:10
    vagy az integráns fehérjékhez.
  • 3:10 - 3:13
    Ezeket perifériás
    fehérjéknek nevezzük.
  • 3:13 - 3:20
    Egyes integráns membránfehérjék
    csak a membrán egyik felét érik át,
  • 3:20 - 3:23
    és még ritkább az olyan fehérje,
  • 3:23 - 3:27
    ami a sejthártya legbelsejében
    helyezkedik el,
  • 3:27 - 3:32
    valahogy így, a foszfolipid
    kettős réteg közepében.
  • 3:32 - 3:36
    A fehérjék fontos szereplők
    a sejthártya működésében.
  • 3:36 - 3:39
    Kulcsszerepet játszanak szinte minden
  • 3:39 - 3:42
    membránhoz kötött folyamatban.
  • 3:42 - 3:46
    A két legfontosabb feladatuk egyike
  • 3:46 - 3:48
    a receptor funkció.
  • 3:48 - 3:50
    A receptorfehérjék által a sejt érzékeli,
  • 3:50 - 3:52
    hogy mi történik a külvilágban.
  • 3:52 - 3:54
    Tehát ők végzik a kommunikációt.
  • 3:54 - 3:56
    A membránfehérjék másik feladata,
  • 3:56 - 3:59
    – amit főleg a transzmembrán
    fehérjék végeznek –,
  • 3:59 - 4:05
    a különböző molekulák átjuttatása
    a sejthártyán keresztül befelé és kifelé.
  • 4:05 - 4:07
    Most, hogy már tudjuk
    a fehérjék feladatait,
  • 4:07 - 4:11
    gondoljuk át azt,
    hogy a lipidhez kötött fehérjék,
  • 4:11 - 4:14
    amik teljesen be vannak ágyazódva
    a kettősréteg belsejébe,
  • 4:14 - 4:16
    vajon miért olyan ritkák?
  • 4:16 - 4:19
    A fehérjék feladata ugyebár az,
  • 4:19 - 4:20
    hogy receptorként működjenek,
  • 4:20 - 4:22
    kommunikáljanak a külvilággal,
  • 4:22 - 4:28
    vagy anyagokat juttassanak ki-be
    a membránon át.
  • 4:28 - 4:30
    A teljesen középre beágyazódott fehérjék
  • 4:30 - 4:34
    egyik feladatra sem igazán alkalmasak.
  • 4:34 - 4:37
    Végül említsünk meg
    egy fontos molekulatípust,
  • 4:37 - 4:42
    ami a membránt alkotó lipidekhez
    vagy fehérjékhez kötődve fordul elő,
  • 4:42 - 4:44
    ezek a szénhidrátok.
  • 4:44 - 4:47
    A szénhidrátrészt „gliko-” előtag jelöli
    a molekulák nevében.
  • 4:47 - 4:50
    Ennek megfelelően megkülönböztetünk
    glikoproteineket (fehérjéket)
  • 4:50 - 4:52
    és glikolipideket is.
  • 4:52 - 4:56
    Ezek a molekulák fontos szerepet
    játszanak a jelátvitelben.
  • 4:56 - 4:58
    Például a sejtek ezek segítségével
  • 4:58 - 5:00
    képesek felismerni egymást a testünkben.
  • 5:00 - 5:02
    Ha e molekulák
    fő szerepe a kommunikáció,
  • 5:02 - 5:04
    a sejtek felismerése,
  • 5:04 - 5:07
    vajon a membrán melyik oldalán
    helyezkednek el?
  • 5:07 - 5:11
    Ezek a szénhidrátok leginkább
    a sejt külső felszínén találhatóak meg.
  • 5:11 - 5:15
    Tehát kapcsolódhatnak fehérjékhez,
  • 5:15 - 5:17
    ezek a glikoproteinek,
  • 5:17 - 5:20
    amik lehetnek mind perifériás, mind
    integráns fehérjék,
  • 5:20 - 5:23
    vagy kapcsolódhatnak lipidekhez is,
    valahogy így,
  • 5:23 - 5:27
    ezeket pedig
    glikolipideknek nevezzük.
  • 5:27 - 5:29
    Lehet, hogy mindez
    elsőre nehezen érthető.
  • 5:29 - 5:32
    Ezen az ábrán a sejthártya
    keresztmetszetben látható.
  • 5:32 - 5:40
    De vajon hogy festene mindez
    a sejten kívülről, felülnézetben?
  • 5:40 - 5:44
    Ehhez is előre megrajzoltam
    a foszfolipideket.
  • 5:44 - 5:48
    Ha a sejten kívülről
    tekintünk a sejthártyára,
  • 5:48 - 5:50
    a sejthártya külső felszínére,
  • 5:50 - 5:55
    akkor a foszfolipidekből
    csak a poláris „fejeket” látnánk.
  • 5:55 - 5:58
    Esetleg pár koleszterinmolekulát
    látnánk itt-ott, valahogy így.
  • 5:59 - 6:01
    Láthatnánk pár nagyobb fehérjét is,
  • 6:01 - 6:04
    amik kiemelkednek a sejthártyából,
  • 6:06 - 6:10
    elszórva a sejtben.
  • 6:10 - 6:15
    Végül glikoproteinek és glikolipidek is
    látszódnának a külső felszínen,
  • 6:16 - 6:19
    szénhidrátláncok,
  • 6:21 - 6:24
    amelyek fehérjékhez
    és foszfolipidekhez kapcsolódnának.
  • 6:25 - 6:27
    Mindez valahogy így nézne ki.
  • 6:28 - 6:31
    A sejthártya külső felszíne
    így mutatna felülnézetben.
  • 6:32 - 6:38
    Van az egészben van valami művészi.
  • 6:38 - 6:41
    Talán nálatok is volt olyan
    az általános iskolában,
  • 6:41 - 6:44
    hogy babszemekből és makarónitésztáből
  • 6:44 - 6:46
    alkottatok valamit.
  • 6:46 - 6:49
    Ez az ábra engem valami
    ilyesmire emlékeztet.
  • 6:49 - 6:51
    Mintha az egész egy nagy mozaik lenne.
  • 6:51 - 6:53
    A kutatóknak is ez volt az első benyomása.
  • 6:53 - 6:58
    Ennek megfelelően a tudósok a
    sejthártyának ezt a modelljét
  • 6:58 - 7:01
    folyékony mozaik modellnek nevezték el.
  • 7:01 - 7:07
    Az alsó ábra jól mutatja a sejthártya
    mozaikos jellegét.
  • 7:07 - 7:12
    Láthatjuk, ahogy a sokféle
    színes alkotórész
  • 7:12 - 7:15
    kialakítja ezt a gyönyörű sejthártyát.
  • 7:15 - 7:17
    De miért nevezzük folyékonynak?
  • 7:18 - 7:21
    A membrán azért kapta
    a „folyékony” jelzőt,
  • 7:21 - 7:25
    mert az alkotórészei képesek elmozdulni
    egymáshoz képest.
  • 7:25 - 7:28
    Nincsenek helyhez kötve.
  • 7:28 - 7:29
    Mind a fehérjék, mind a foszfolipidek
  • 7:29 - 7:32
    képesek mozogni a membránon belül,
    ezt jelzik a nyilak.
  • 7:32 - 7:34
    Ezért hívjuk a membránt folyékonynak.
  • 7:35 - 7:38
    Hogyan nézne ki mindez felülnézetben?
  • 7:39 - 7:40
    Vegyük észre, hogy ez a mozgás
  • 7:40 - 7:42
    nem csak egy irányban történik,
  • 7:42 - 7:44
    nem csak fel-le, vagy csak jobbra-balra.
  • 7:44 - 7:47
    A membrán molekulái
    sokfelé mozoghatnak.
  • 7:47 - 7:50
    A fehérjék bármerre mozoghatnak,
  • 7:50 - 7:52
    akárcsak a foszfolipidek.
  • 7:55 - 7:58
    Ez a membrán folyékony mozaik modellje.
  • 7:58 - 8:00
    Csak érdekességként mondom,
  • 8:00 - 8:05
    hogy ez a modell csak 1972-ben született.
  • 8:05 - 8:09
    Tehát csak néhány évtizede jöttünk rá,
  • 8:09 - 8:13
    hogy a sejthártya ezzel a folyékony
    mozaik modellel írható le.
  • 8:13 - 8:17
    Összefoglalva: a sejthártya
    három fő alkotórészből áll.
  • 8:17 - 8:21
    A foszfolipidek a sejthártya
    jelentős részét teszik ki,
  • 8:21 - 8:26
    tehát ezek a membrán
    alapvető építőkövei.
  • 8:26 - 8:27
    A második alkotóelem a koleszterin.
  • 8:27 - 8:31
    A koleszterinmolekulák elszórtan
    helyezkednek el a sejthártyában,
  • 8:31 - 8:34
    és segítenek fenntartani
    a sejthártya folyékonyságát.
  • 8:34 - 8:40
    Végül a fehérjék, amelyek
    szinte az összes működést ellátják.
  • 8:40 - 8:43
    Ezek együttese
    a folyékony mozaik modellel írható le,
  • 8:43 - 8:47
    mivel a sejthártya sokféle összetevője
  • 8:47 - 8:50
    állandó mozgásban van,
    akárcsak valami folyadék.
Title:
A sejtmembrán áttekintése és a folyékony mozaik membránmodell | A sejtek szerkezete és működése | Biológia | Khan Academy
Description:

Ismerd meg a sejtmembrán fő alkotóit és a folyékony mozaik modellt!

Biológia a Khan Academyn: https://hu.khanacademy.org/science/biology

Az élet szép! A biológia az atomokból kiindulva a sejtekig, a génektől kezdve a fehérjékig, és a populációktól az ökoszisztémákig tanulmányozza azt a lenyűgöző és bonyolult rendszert, amely lehetővé teszi az életet. Mélyüljünk el a biológia különböző területein, tudjuk meg, miért olyan izgalmas és fontos tudomány! Az érintett témakörök a középiskolai és a bevezető egyetemi kurzusok tananyagát fedik le.

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.

A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) csapatának munkája.

Iratkozz fel a Khan Academy magyar csatornájára:
https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=khanacademymagyar

Kövess minket a Facebook-on: https://www.facebook.com/khanacademymagyar/
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
08:52

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.