Túlélhetünk egy nukleáris robbanást?

A teljes lecke angol nyelven itt található: https://ed.ted.com/lessons/can-you-survive-nuclear-fallout-brooke-buddemeier-and-jessica-s-wieder

A nukleáris fegyverek a pusztítás leghatékonyabb eszközei a Földön, és egy nukleáris robbanás teljes hatása szinte elképzelhetetlen. De van egy tudományosan bizonyított akcióterv, amely több százezer ember
életét megmentheti. Mi ez a terv és pontosan mitől védene meg minket? Brooke Buddemeier és Jessica S. Wieder megvizsgálják túlélhetünk-e egy nukleáris robbanást.

Lecke: Brooke Buddemeier és Jessica S. Wieder
Rendezte: Tom Gran & Madeleine Grossi

Egy nukleáris robbanás teljes hatása
szinte elképzelhetetlen.

Remélhetőleg soha senkinek nem kell újra
átélnie ilyen katasztrofális eseményt.

De van egy tudományosan
alátámasztott akcióterv,

amely több százezer ember
életét megmentheti

nukleáris robbanás sújtotta területen.

Szóval mi ez a terv,

és pontosan mitől védene meg minket?

Pusztító robbanásukhoz

ezek a fegyverek
a maghasadás erejét használják,

melynek során az atommag kettéhasad.

Ez a folyamat hihetetlen
mennyiségű energiát szabadít fel,

és néhány anyagban
a hasadás során keletkező neutronokat

a közeli atomok elnyelik,

így további atommagok hasadnak szét.

Ezek a láncreakciók
sokféle robbanást idézhetnek elő,

de most vizsgáljunk meg egy robbanást,
mely 10 000 tonna TNT-nek felel meg.

Egy ilyen robbanás

egy olyan tűzgolyót hozna létre,
amely képes elpusztítani pár háztömböt,

és melynek lökéshulláma kilométerekkel
távolabb is megrongálja az épületeket.

Szomorú, de semmit sem tehetünk,

hogy bárkit megmentsünk
a tűzgolyó hatósugarában.

Viszont azok számára,
akik a lökéshullámban és azon túl vannak,

tudományosan alátámasztott protokollunk
életmentő lehet.

És bár meglepőnek tűnhet,

de egy nukleáris robbanás előtt, alatt
és után a védekezés legjobb módja,

ha odabent maradunk.

A tornádók és hurrikánok elleni
védekezéshez hasonlóan,

ha bemegyünk egy erős épületbe
és ott maradunk, az védelmet nyújt

a robbanás lökéshulláma,
a hő és a sugárzás ellen.

Az energia lökéshulláma

a tűzgolyó hatósugarától több kilométerre
jut el az első néhány másodpercben.

A tartományon belüli erős épületek
képesek ellenállni a lökéshullámnak,

és ha ezen épületek közepén
vagy pincéjében maradunk,

az megvéd minket a hőtől
és a repülő tárgyaktól.

Különösen fontos menedéket találnunk,
ha a robbanás a föld közelében történik,

mivel ez esetben több ezer tonna
szennyeződés és törmelék kerül

több kilométer magasan a légkörbe.

Ahogy a tűzgolyó lehűl,

a nukleáris hasadás során létrejött
instabil atomok keverednek a törmelékkel,

melyből létrejön a nukleáris robbanás
legveszélyesebb hosszú távú hatása:

a radioaktív részecskék,
melyet radioaktív csapadéknak nevezünk.

Ezek a homokszemcse méretű részecskék
ionizáló sugárzást bocsátanak ki,

mely képes elválasztani az elektronokat
a molekuláktól és az atomoktól.

Ha valakit nagy mennyiségben ér
ilyen sugárzás, károsodhatnak sejtjei,

égési sérülése lehet, sugárbeteg
vagy rákos lehet, és akár meg is halhat.

A légkörben több kilométer magasságba

viszik ezt az anyagot
veszélyes koncentrációban

a felsőbb légköri szelek,

mely veszélyes radioaktív csapadékot
eredményezhet

néhány tíz kilométeres területen
a szél irányában.

Szerencsére ugyanazok az épületek,
amelyek megvédenek a robbanástól,

még inkább meg tudnak védeni
a radioaktív csapadéktól.

A sugárzás csökken, ahogy térben
és tömegen keresztül halad.

Tehát míg egy betört és egy zárt ablaknak

ugyanúgy minimális hatása van
a sugárzásra,

a vastag acél-, beton- és földrétegek

komoly védelmet nyújthatnak.

És mivel a radioaktív csapadék
energiája felét az első órában adja le,

80%-át pedig az első napon,

ha 24 órán át odabent maradunk,
drasztikusan megnöveljük az esélyét annak,

hogy elkerüljük
a sugárzás legsúlyosabb hatásait.

A robbanást követően van
legalább 15 percünk menedéket találni

a radioaktív csapadék előtt.

Mivel a legveszélyesebb csapadékrészecskék
a legnehezebbek,

a levegőben gyorsan süllyednek,

és összegyűlnek az utcákon
és a háztetőkön,

így a föld alatt vagy az emeletes épületek
közepén érdemes menedéket keresnünk.

Ha valakit mégis radioaktív csapadék ér,

még mindig tehet pár dolgot.

Miután biztonságos helyet talált,

vegye le a cipőjét és a ruháit,

mossa meg az érintett bőrfelületeit,

és tartsa távol magától
a szennyezett ruháit.

Miután bejutott egy épületbe,

maradjon ott legalább 24 órán keresztül.

Ha a menedék nem jól felszerelt vagy
valaki sürgős orvosi ellátást igényel,

egy óra múlva próbáljunk
külső segítséget kérni.

De a legjobb,

ha odabent maradunk és várjuk
az első segítségnyújtók jelentkezését.

Míg az áram-, a mobil- és az
internethálózat ilyenkor nem működik,

a legtöbb rádió valószínűleg
működőképes marad.

Tehát figyeljük a
sürgősségi szolgálatok jelzését,

hogy mi a legbiztonságosabb lépés.

A nukleáris fegyverek a pusztítás
egyik leghatékonyabb eszközei a Földön,

és naivnak tűnhet hinnünk ezekben
az egyszerű védekező intézkedésekben.

De a tanulmányok és a szimulációk
többször megmutatták

az odabent maradás előnyeit.

Szóval, bár remélhetőleg
soha nem lesz rá szükség,

ne felejtsük el: bejutni, bent maradni,
és a rádiót bekapcsolni.