-
Az etnikai és vallási hasonlóságok
és különbségek megértése
-
a volt Jugoszlávia területén
elég nehézkes.
-
Ebben a videóban az alapvető
tudnivalókat foglalom össze.
-
Ez kulcs fontosságú az I. világháború
kiváltó okainak megértéséhez,
-
és nyilván ahhoz, hogy megértsük
Jugoszlávia felbomlását,
-
ami elég csúnya körülmények
között zajlott
-
a kommunizmus bukásakor,
a 80-as évek végén, 90-es évek elején.
-
Elsőként jó ha tudjuk, hogy a
Jugoszlávia szó honnan ered.
-
A szó szoros értelmében
a délszláv államokra utal.
-
Tehát a „jugo” szó délre utal,
„szlávia” pedig a szláv államokra.
-
A szláv nyelvek kapcsán azokra a nyelvekre
gondolunk, amelyeket ebben a régióban,
-
továbbá sok kelet-európai területen
és Oroszországban beszélnek.
-
A térképen kékkel jelölt területen szerbhorvát nyelvet beszélnek.
-
Ez a domináns szláv nyelv ezen a területen.
-
Van még sok egyéb dialektus,
amelyekre sokan azt mondják,
-
hogy horvát, vagy montenegrói, vagy
szerb vagy valami más.
-
De a legtöbb nyelvész azt állítja,
hogy eléggé közel állnak egymáshoz,
-
és igazából egy nyelvről, a szerbhorvátról van szó.
-
Ezt beszélik a mai Horvátország, Bosznia-Hercegovina,
-
Szerbia és Montenegró területén.
-
Ez az a hasonlóság, ami összeköti ezeket a területeket.
-
Mindennek a tetejében még a szlovén is szláv nyelv,
-
közeli rokonságban áll a szerbhorváttal.
-
Macedóniában szintén szláv nyelvet beszélnek.
-
Ez közelebb áll a bolgárhoz,
-
de kötődik, vagyis nem teljesen különbözik a szerbhorváttól.
-
Tehát van egy nyelvi összefonódásebben az egész régióban.
-
Nos, ami igazán megosztja ezt a területet,
az a vallás és a történelem.
-
Tehét ez a terület több száz évvel ezelőtt
-
különböző birodalmak uralma alatt állt:
-
az Oszták-Magyar Monarchia és
az Oszmán Birodalomuralma alatt .
-
Az Osztrák-Magyar Monarchia esetében
római katolikus birodalomról beszélünk.
-
Az oszmán-törökök esetében
muszlim birodalommal van dolgunk.
-
Ők több száz évig uralták e terület különböző részeit.
-
Végül egy elég vegyes vallású régiót kapunk,
-
s a vallás gyakran kötődik ahhoz, hogy az
emberek mit tekintenek nemzetiségüknek.
-
Itt a volt Jugoszlávia
vallási eloszlását láthatod.
-
Az itt látható rózsaszínes terület
túlnyomórészt római katolikus.
-
Azért mondom, hogy túlnyomórészt, mert
valójában elég vegyes.
-
Tehát Szlovénia és Horvátország
elsődlegesen római katolikus.
-
Szerbia és Montenegró
elsősorban keleti ortodox.
-
Koszovóban erős muszlim többség van ezen a területen.
-
A szétválás előtt Koszovó Szerbia és Montenegró része volt
-
a nagyon különböző vallási nézeteik ellenére.
-
De igazán vegyesnek
Bosznia-Hercegovina nevezhető.
-
Nagyjából a lakosság fele – ugyan
ez az évszázadok során változott –
-
de dominánsan iszlám vallású.
-
Általában véve
– itt ez elég zavaros lehet –,
-
amikor a bosnyákokról van szó,
akkor a boszniai muszlimokról beszélünk.
-
De Bosznia-Hercegovinában jelentős számú szerb is él,
-
akik keleti ortodox vallásúak, ezért színeztem barnára,
-
kb. a lakosság harmadát teszik ki.
-
Jelentős a római katolikus lakosság, azaz a boszniai horvátok száma.
-
Csak hogy tisztázzuk, mert elég zavaros lehet,
-
amikor a történelmükről, vagy csak híreket hallasz,
-
– emlékszem, hogy a 90-es években
a híreket hallgatva összezavarodtam.
-
Ha valaki egy boszniai muszlimról, vagy bosnyákról beszél
-
akkor egy Boszniában élő muzulmánra utal.
-
Ha boszniai horvátról beszélnek,
-
akkor egy horvát etnikumú boszniai lakosról van szó,
-
aki nagy valószínűséggel római katolikus.
-
A boszniai szerb szerb etnikumúnak vallja magát,
-
aki Bosznia-Hercegovinában él,
de valószínűleg keleti ortodox vallású.
-
Csak gondolj bele: léteznek ezek az erős
nyelvi és etnikai kötődések,
-
de vallási okokból és a dialektusok
változásai miatt jelentősek a különbségek,
-
pláne amikor a dolgok rosszul alakulnak,
mint pl. a kommunizmus bukásakor.
-
Remélhetőleg ez tisztázta a hasonlóságokat és különbségeket,
-
és segít megérteni, hogy mi vezetett az I. világháborúhoz vagy mi robbantotta ki azt
-
és a 90-es évek elején tapasztalt csúnya eseményeket.
-
Befejezésként nézzük az összefüggéseket.
-
Ezek a területek nem alkottak egységet
-
egészen az I. világháborúig,
-
bizonyos szintig az egyesítés óhaja volt a háború kiváltó oka.
-
Ehhez az etnikai, nyelvi szétdarabolódáshoz nagyban hozzájárult,
-
hogy egyes népcsoportok az Osztrák-Magyar Monarchia,
-
mások az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartoztak.
-
Az, hogy az I. világháborúba való belépéskor már hanyatlott az Oszmán Birodalom,
-
tovább erősítette az ott élő emberek
vágyát arra, hogy saját államot hozzanak létre.
-
Az I. világháború lényegében katalizátor volt,
ami lehetővé tette Jugoszlávia létrejöttét.
-
Különböző formában fent is maradt
a kommunizmus bukásáig.
-
Habár szocialista állam volt,
kommunista állam,
-
a hidegháború alatt furcsa, távolságtartó
kapcsolata volt a Szovjetunióval.
-
De a kommunizmus bukása után
– lényegében az tartotta össze –
-
különösen a vallási különbségek,
-
az etnikai és vallási különbségek
szakították szét.
