< Return to Video

Hogyan győztük le a fekete himlőt - Simona Zompi

  • 0:07 - 0:09
    10 000 éve,
  • 0:09 - 0:12
    egy halálos vírus ütötte fel a fejét
    Afrika északkeleti részén.
  • 0:12 - 0:14
    A vírus a levegőn keresztül terjedt,
  • 0:14 - 0:15
    megtámadta a bőrsejteket,
  • 0:15 - 0:16
    a csontvelőt,
  • 0:16 - 0:17
    a lépet,
  • 0:17 - 0:19
    és a nyirokcsomókat az áldozataiban.
  • 0:19 - 0:22
    A szerencsétlen fertőzött belázasodott,
  • 0:22 - 0:23
    hányt,
  • 0:23 - 0:24
    és kiütéses lett.
  • 0:24 - 0:27
    A fertőzött emberek 30%-a meghalt
  • 0:27 - 0:29
    a megfertőződést követő
    második héten.
  • 0:29 - 0:31
    A túlélők hegeket és sebhelyeket viseltek
  • 0:31 - 0:33
    az életük hátralevő részében.
  • 0:33 - 0:35
    A himlő megérkezett.
  • 0:35 - 0:39
    I.e. 1350-ben, az első himlőjárvány
  • 0:39 - 0:41
    az egyiptomi-hettita háborúban tört ki.
  • 0:41 - 0:44
    Egyiptomi rabok adták át a himlőt
  • 0:44 - 0:45
    a hettitáknak,
  • 0:45 - 0:46
    ami megölte a királyukat
  • 0:46 - 0:49
    és elpusztította a civilizációját.
  • 0:49 - 0:52
    A himlő alattomosan szétterjedt a világban
  • 0:52 - 0:54
    az egyiptomi kereskedők által,
  • 0:54 - 0:56
    majd az arab világban a
    keresztes hadjáratokkal,
  • 0:56 - 0:58
    és egészen Amerikáig jutott
  • 0:58 - 1:01
    a spanyol és portugál gyarmatosítással.
  • 1:01 - 1:04
    Azóta emberek milliárdjaival végzett,
  • 1:04 - 1:07
    és nagyjából 300-500 millió embert
  • 1:07 - 1:10
    ölt meg csupán a 20. században.
  • 1:10 - 1:12
    De a himlő nem legyőzhetetlen.
  • 1:12 - 1:15
    Valójában a himlő bukása már elkezdődött
  • 1:15 - 1:16
    jóval a modern gyógyszerek előtt.
  • 1:16 - 1:19
    I.sz. 1022-ben kezdődött.
  • 1:19 - 1:21
    Egy kis könyv szerint, aminek a címe
  • 1:21 - 1:23
    "A himlő helyes kezelése,"
  • 1:23 - 1:25
    egy buddhista szerzetesnő;
    aki a nevezetes
  • 1:25 - 1:27
    O Mei Shan hegyen élt,
  • 1:27 - 1:29
    Szecsuán tartomány déli részén;
  • 1:29 - 1:30
    megőrölte a himlőhegeket,
  • 1:30 - 1:33
    és az egészséges emberek orrlyukába fújta.
  • 1:33 - 1:35
    Azután tette ezt, hogy észrevette,
  • 1:35 - 1:37
    hogy akiknek sikerült túlélniük a himlőt,
  • 1:37 - 1:38
    sosem kapták el újra,
  • 1:38 - 1:40
    és az ő furcsa kezelése működött.
  • 1:40 - 1:42
    Az eljárás, amit variolációnak neveznek,
  • 1:42 - 1:43
    lassan kifejlődött
  • 1:43 - 1:45
    és az 1700-as évekre
  • 1:45 - 1:47
    az orvosok anyagot vettek ki a sebekből
  • 1:47 - 1:49
    és egészséges emberekbe tették őket
  • 1:49 - 1:52
    négy vagy öt karcoláson keresztül a karon.
  • 1:52 - 1:53
    Ez elég jól működött,
  • 1:53 - 1:55
    mert a beoltott emberek
    nem fertőződtek újra,
  • 1:55 - 1:57
    de az eljárás nem volt bombabiztos.
  • 1:57 - 1:59
    Az emberek három százaléka
  • 1:59 - 2:02
    továbbra is meghalt,
    miután a gennyel érintkezett.
  • 2:02 - 2:05
    Egészen addig, amíg egy angol
    orvos, Edward Jenner
  • 2:05 - 2:08
    észre nem vett valami érdekeset
    a fejőnőkkel kapcsolatban,
  • 2:08 - 2:09
    ami megadta a korszerű megoldást.
  • 2:09 - 2:12
    13 évesen, amikor Jenner még tanonc volt
  • 2:12 - 2:13
    egy országos sebész-patikusnál
  • 2:13 - 2:16
    Sodbury-ban, Bristol mellett,
  • 2:16 - 2:17
    hallotta, hogy egy fejőnő azt mondta:
  • 2:17 - 2:20
    "Soha nem leszek himlős,
    mivel volt már tehénhimlőm.
  • 2:20 - 2:23
    Soha nem lesz csúnya, ragyás arcom."
  • 2:23 - 2:24
    A tehénhimlő egy bőrbetegség,
  • 2:24 - 2:27
    ami hasonlít a himlőre és marhákat fertőz.
  • 2:27 - 2:29
    Később, már orvosként,
  • 2:29 - 2:30
    rájött, hogy a nőnek igaza volt,
  • 2:30 - 2:33
    a nők, akik elkapták a tehénhimlőt,
  • 2:33 - 2:34
    nem kapták el a halálos himlőt.
  • 2:34 - 2:38
    A himlő- és tehénhimlő-vírusok
    ugyanabból a családból származnak.
  • 2:38 - 2:40
    De amikor a vírus egy ismeretlen
    hordozót fertőz meg,
  • 2:40 - 2:43
    -- ez esetben tehénhimlő
    fertőzött embert, --
  • 2:43 - 2:44
    akkor kevésbé virulens,
  • 2:44 - 2:46
    így Jenner elhatározta hogy leteszteli,
  • 2:46 - 2:48
    hogy a tehénhimlő-vírus
    használható-e arra,
  • 2:48 - 2:50
    hogy megóvjon a himlőtől.
  • 2:50 - 2:53
    1796 májusában Jenner talált
    egy fiatal fejőnőt,
  • 2:53 - 2:55
    Sarah Nelmes-t,
  • 2:55 - 2:56
    akinek friss tehénhimlő sebek voltak
    a kezén és karján,
  • 2:58 - 3:00
    amit a Virág nevű tehéntől kapott el.
  • 3:00 - 3:02
    A fekélyekből vett anyagot használva
  • 3:02 - 3:04
    beoltotta James Phipps-et,
  • 3:04 - 3:06
    a kertésze nyolcéves fiát.
  • 3:06 - 3:08
    Pár napnyi láz és rossz közérzet után
  • 3:08 - 3:10
    a fiú úgy tűnt, meggyógyul.
  • 3:10 - 3:12
    Két hónappal később Jenner
    újra beoltotta a fiút,
  • 3:12 - 3:16
    ezúttal egy friss himlő-elváltozásból
    vett anyaggal.
  • 3:16 - 3:18
    Nem alakult ki betegség,
  • 3:18 - 3:20
    és Jenner arra következtetett,
    hogy teljes volt a védelem.
  • 3:20 - 3:22
    A terve működött.
  • 3:22 - 3:24
    Jenner később újra használta
    a tehénhimlő-vírust
  • 3:24 - 3:26
    több másik emberen,
  • 3:26 - 3:28
    és újra meg újra kitette őket a himlőnek,
  • 3:28 - 3:31
    bizonyítva, hogy immunisak a betegségre.
  • 3:31 - 3:32
    Ezzel az eljárással
  • 3:32 - 3:34
    Jenner feltalálta a himlőoltást.
  • 3:34 - 3:37
    A variolációval ellentétben,
    ami valódi himlővírust használt,
  • 3:37 - 3:39
    hogy megvédje az embereket,
  • 3:39 - 3:43
    az oltás a kevésbé veszélyes
    tehénhimlő-vírust használta.
  • 3:43 - 3:44
    A gyógyászati szervezetek,
  • 3:44 - 3:46
    amelyek mindig is óvatosak voltak,
  • 3:46 - 3:48
    hosszasan mérlegelték a megállapításait,
  • 3:48 - 3:49
    mielőtt elfogadták őket.
  • 3:49 - 3:52
    De végül is az oltást fokozatosan
    elfogadták,
  • 3:52 - 3:55
    és a variolációt betiltották
  • 3:54 - 3:56
    Angliában, 1840-ben.
  • 3:56 - 3:58
    Nagy oltáskampányok után
  • 3:58 - 4:00
    a 19. és 20. században
  • 4:00 - 4:02
    az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan
  • 4:02 - 4:06
    bejelentette a himlő felszámolását
    1979-ben.
  • 4:06 - 4:07
    Jenner-re mindig
  • 4:07 - 4:09
    az immunológia atyjaként fogunk gondolni,
  • 4:09 - 4:11
    de ne feledjük a fejőnőt, Sarah Nelmes-t,
  • 4:11 - 4:12
    Virágot, a tehenet,
  • 4:12 - 4:14
    és James Phipps-et,
  • 4:14 - 4:16
    az oltás nagy kalandjának a hőseit,
  • 4:16 - 4:18
    akik segítettek felszámolni a himlőt.
Title:
Hogyan győztük le a fekete himlőt - Simona Zompi
Description:

A teljes anyagot lásd: http://ed.ted.com/lessons/how-we-conquered-the-deadly-smallpox-virus-simona-zompi

Az emberiség 10 000 éven keresztül szenvedett a fekete himlőtől. A vírus két héten belül megölte az áldozatok csaknem kétharmadát, s a túlélőket is szörnyű sebhelyekkel súlytotta. De most Simona Zompi elismerését fejezi ki a bátor lelkeknek - egy buddhista szerzetesnőnek, egy fiúnak, egy tehénnek, egy fejőnőnek és az orvos Edward Jenner-nek - aki először állította meg a katasztrofális betegség terjedését, hogy nekünk himlőmentes jelenünk legyen.

Lecke: Simona Zompi. Animáció: Augenblick Studios.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
04:34

Hungarian subtitles

Revisions