< Return to Video

Találmányok (jó és rossz) hatása a történelemre - Kenneth C. Davis

  • 0:16 - 0:19
    Ez egy találmány története,
    amelyik megváltoztatta a világot.
  • 0:19 - 0:23
    Képzeljenek el egy gépet, amelyik tíz óra
    munkát egy órára csökkentene.
  • 0:23 - 0:28
    Egy hatékony gépet, melynek köszönhetően
    az emberek szabadon csinálhatnának mást,
  • 0:28 - 0:30
    egyfajta személyi számítógépet.
  • 0:30 - 0:33
    De a gép, amelyről beszélni fogok,
    mindebből semmit sem valósított meg.
  • 0:33 - 0:37
    Éppen az ellenkezőjét sikerült elérnie.
  • 0:37 - 0:44
    Az 1700-as években, az új amerikai
    Alkotmány korai időszakában
  • 0:44 - 0:49
    a rabszolgaság egy tragikus
    amerikai valóság volt.
  • 0:49 - 0:54
    George Washington és Thomas Jefferson
    elnökök lettek, de rabszolgákat tartottak,
  • 0:54 - 1:01
    bár ez a különös intézmény ellentétes
    a forradalmi eszméikkel és elveikkel.
  • 1:01 - 1:07
    Mindketten azt hitték, hogy a 19.
    században a rabszolgaság eltűnik.
  • 1:07 - 1:11
    Sajnos nagyot tévedtek.
  • 1:11 - 1:13
    Az ok egy találmány volt,
  • 1:13 - 1:16
    egy gép, amelyről valószínűleg
    már általános iskolában hallottak:
  • 1:16 - 1:19
    Eli Whitney úr gyapottisztító gépe.
  • 1:19 - 1:26
    1793-ban, a Yale-t elvégezve, a 28 éves
    Whitney Dél-Karolinába jött oktatónak.
  • 1:26 - 1:31
    Valószínűleg helyi ültetvényesek meséltek
    neki a gyapottisztítás nehézségeiről.
  • 1:31 - 1:36
    A magok kiválasztása a gyapotból
    fárasztó és időigényes volt.
  • 1:36 - 1:40
    Egy rabszolga kézzel, naponta
    fél kiló gyapotot tudott megtisztítani.
  • 1:40 - 1:43
    Az ipari forradalom kibontakozóban volt,
  • 1:43 - 1:45
    és a kereslet egyre nőtt.
  • 1:45 - 1:51
    Nagy-Britannia és New England nagy gyárai
    mohón várták a gyapotot a tömeggyártáshoz.
  • 1:51 - 1:58
    Whitney-nek volt egy "heuréka-pillanata"
    és megalkotta ezt a tisztítógépet.
  • 1:58 - 2:04
    Volt már hasonló, de kisebb és kevésbé
    hatékony gép évszázadokkal korábban is.
  • 2:04 - 2:12
    1794-ben Whitney csak tökéletesítette
    a meglévőt és találmányként bejegyeztette:
  • 2:12 - 2:17
    egy kis gép, amely kis kúpokkal
    mechanikusan választotta külön
  • 2:17 - 2:20
    a magokat a a szálaktól,
    amikor egy kart elfordítottak.
  • 2:20 - 2:27
    Ezzel egyetlen munkás 150-500 kilogramm
    gyapotot tudott letakarítani naponta.
  • 2:27 - 2:33
    1790-ben kb. háromezer bála gyapotot
    termeltek Amerikában évente.
  • 2:33 - 2:36
    Egy bála súlya körülbelül 250 kg volt.
  • 2:36 - 2:40
    1801-től a gyapottisztító gép
    elterjedésével
  • 2:40 - 2:44
    az éves gyapottermelés
    100 ezer bálára nőtt.
  • 2:44 - 2:47
    Az 1812-es háború pusztítása után
  • 2:47 - 2:52
    a termelés elérte a 400 ezer bálát évente.
  • 2:52 - 2:57
    1803-ban Amerika terjeszkedett
    a Louisiana-földvásárlással:
  • 2:57 - 3:03
    az éves termelés négymillió bálára nőtt.
    A gyapot volt a király.
  • 3:03 - 3:08
    Túlszárnyalta az összes amerikai
    termék együttes értékét,
  • 3:08 - 3:12
    Amerika gazdasági termelésének 60%-át.
  • 3:12 - 3:17
    De a munkaerő-szükséglet csökkentése
    helyett ez a gép még fokozta azt,
  • 3:17 - 3:21
    mert egyre több rabszolgára volt szükség
    a gyapot ültetéséhez és begyűjtéséhez.
  • 3:21 - 3:28
    A gyapotgép, az északi és angliai gyárak,
    átalakították az amerikai rabszolgaságot.
  • 3:28 - 3:35
    1790-ben, az első amerikai népszámláláskor
    kb. 700 ezer rabszolga volt.
  • 3:35 - 3:40
    1810-re, a rabszolga-kereskedelem
    betiltása után két évvel Amerikában,
  • 3:40 - 3:43
    a számuk több mint egymillióra nőtt.
  • 3:43 - 3:50
    A következő 50 évben rohamosan nőtt,
    és 1860-ra, a polgárháború előtti évre
  • 3:50 - 3:53
    megközelítette a négymilliót.
  • 3:56 - 4:00
    Whitneyről csak annyit, hogy ő is
    sok más felfedező sorsára jutott.
  • 4:00 - 4:06
    Szabadalma ellenére mások könnyedén
    lemásolták a gépét, majd fejlesztették.
  • 4:06 - 4:09
    Mondhatjuk, hogy kalózmásolatokat
    készítettek róla.
  • 4:09 - 4:14
    Whitney nagyon kevés bevételhez
    jutott az Amerikát átalakító gépből.
  • 4:14 - 4:17
    De nézzük nagyban, és tegyük fel
    a még nagyobb kérdéseket.
  • 4:17 - 4:20
    Milyen tanulságot vonhatunk le
    a gyapottisztító gépből?
  • 4:20 - 4:24
    A történelem bebizonyította, hogy
    a találmányok kétélű fegyverek lehetnek.
  • 4:24 - 4:27
    Sokszor nem várt következményekkel járnak.
  • 4:27 - 4:34
    Az ipari forradalom gyárai elősegítették
    a fejlesztéseket és a gazdasági haladást.
  • 4:34 - 4:37
    De a gyerekmunkától is függtek,
  • 4:37 - 4:40
    mely tragédiákhoz is vezetett,
    mint a Triangle Shirtwaist gyári tűzeset,
  • 4:40 - 4:44
    melyben 1911-ben 100 nő halt meg.
  • 4:45 - 4:48
    Az egyszer használatos pelenkák
    megkönnyítették a szülők életét,
  • 4:48 - 4:51
    de kiirtották a pelenka-kiszállítókat.
  • 4:51 - 4:55
    Vajon kívánjuk a piszkos pelenkákkal
    tarkított szemétdombokat?
  • 4:55 - 5:01
    Einstein rendkívüli egyenlete
    a lehetőségek világát nyitotta meg.
  • 5:01 - 5:04
    De mi van, ha ezek közül egyik Hirosima?
Title:
Találmányok (jó és rossz) hatása a történelemre - Kenneth C. Davis
Description:

A teljes lecke megtekinthető itt: http://ed.ted.com/lessons/how-inventions-change-history-for-better-and-for-worse-kenneth-c-davis

Az 1793-ban feltalált gyapot tisztító gép jó és rossz irányba is megváltoztatta a történelmet. Lehetővé tette, hogy egy ember összesen tíz ember munkáját elvégezze, mely fellendített egy új ipart, ami jólétet és hatalmat adott Dél-Amerikának - ugyanakkor tragikusan meghosszabbította és megsokszorozta a rabszolgatartást. Kenneth C. Davis dicséri a találmányokat, miközben felhívja a figyelmet a nem szándékos következményekre.

Lecke: Kenneth C. Davis, animáció: Sunni Brown.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:15

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.