< Return to Video

Pontos, háromszavas címzés minden földlakónak

  • 0:01 - 0:03
    Az ENSZ kimutatása alapján még mindig
  • 0:03 - 0:06
    több milliárdnyian élnek lakcím nélkül.
  • 0:07 - 0:09
    Hernando de Soto közgazdász szerint
  • 0:09 - 0:11
    "Lakcím nélkül
  • 0:11 - 0:13
    törvényen kívüliek vagyunk.
  • 0:13 - 0:14
    Talán nem is létezünk."
  • 0:16 - 0:19
    Elmondom, hogy csapatommal együtt
    hogyan igyekszünk ezen változtatni.
  • 0:20 - 0:23
    Ha egy internetes térképen
    megnézünk egy brazíliai favelát
  • 0:23 - 0:25
    vagy egy dél-afrikai nyomornegyedet,
  • 0:25 - 0:28
    látunk ugyan néhány utcát,
    de sok üres területet is.
  • 0:29 - 0:31
    De ha műholdnézetre váltunk,
  • 0:31 - 0:34
    ezerszámra láthatók emberek,
    házak és vállalkozások
  • 0:34 - 0:37
    ezeken az óriási feltérképezetlen
    és cím nélküli területeken.
  • 0:38 - 0:39
    Ghána fővárosában, Accrában
  • 0:39 - 0:43
    számok és betűk vannak a falra firkálva,
  • 0:44 - 0:47
    jelezve, hogy próbálkoztak
    félbemaradt címzési rendszerekkel.
  • 0:48 - 0:51
    De e helyek, ezek a cím nélküli helyek
  • 0:51 - 0:53
    óriási gazdasági lehetőséget hordoznak.
  • 0:55 - 0:58
    Ezért ragadott meg a címzés ügye.
  • 0:58 - 1:01
    Tíz évig dolgoztam a zenészszakmában.
  • 1:01 - 1:03
    Valószínűleg nem tudják róla,
  • 1:03 - 1:06
    hogy ott az emberek nap mint nap
    küzdenek a címzés nehézségével.
  • 1:06 - 1:09
    A fellépési lehetőséget
    kereső zenésztől kezdve
  • 1:09 - 1:12
    a szerkót szállító produkciós cégekig
  • 1:12 - 1:14
    valakinek mindig nyoma vész.
  • 1:14 - 1:17
    Föl kellett vennünk valakit a listánkra,
    akit fölhívhattunk, ha azt hittük,
  • 1:17 - 1:19
    megjöttünk a kívánt helyre,
  • 1:19 - 1:20
    míg ki nem derült, mégse ott vagyunk.
  • 1:20 - 1:22
    Voltak igen kínos napjaink,
  • 1:23 - 1:26
    pl. az olaszoknál, ahol a kamionsofőr
    Rómától egy órányira északra
  • 1:26 - 1:28
    rakta ki az összes szerkót,
    nem pedig órányira délre.
  • 1:28 - 1:30
    Kissé még kínosabb volt,
  • 1:30 - 1:32
    amikor billentyűsünk ezzel hívott föl:
  • 1:32 - 1:33
    "Chris, nyugi, de úgy tűnik,
  • 1:33 - 1:36
    nem azon a lagzin hangoltunk be,
    ahol kellett volna."
  • 1:36 - 1:38
    (Nevetés)
  • 1:38 - 1:40
    Nem sokkal a végzetes római eset után
  • 1:40 - 1:42
    átbeszéltem ezt
  • 1:42 - 1:44
    egyik matematikus barátommal,
  • 1:44 - 1:46
    s úgy véltük,
    kezdhetünk az üggyel valamit.
  • 1:47 - 1:49
    Úgy gondoltuk, fölállíthatunk
    egy új rendszert,
  • 1:49 - 1:51
    de az nem hasonlíthat a régire.
  • 1:52 - 1:54
    Az volt a véleményünk,
    hogy a címek nem jók.
  • 1:54 - 1:56
    Valami pontosat szerettünk volna,
  • 1:57 - 1:59
    de a GPS-koordináták,
    a földrajzi szélesség és hosszúság,
  • 1:59 - 2:00
    túl bonyolultak voltak.
  • 2:01 - 2:04
    Háromméteres négyzetekre
    osztottuk be a világot,
  • 2:05 - 2:09
    összesen mintegy 57 billió
    háromméteres négyzetre,
  • 2:09 - 2:11
    s megállapítottuk,
    hogy három-három szótári szóból
  • 2:11 - 2:13
    elég kombinációnk van,
  • 2:13 - 2:15
    hogy egységesen három szóval
  • 2:15 - 2:18
    minden négyzetet elnevezhessünk.
  • 2:19 - 2:20
    40 000 szót használtunk föl,
  • 2:20 - 2:22
    ez tehát 40 000³,
  • 2:22 - 2:25
    azaz 64 billió szóhármas,
  • 2:25 - 2:28
    ami több mint elég az 57 billiónyi
    háromméteres négyzetre,
  • 2:29 - 2:30
    s tartalékunk is marad.
  • 2:31 - 2:33
    Pontosan ezt tettük.
  • 2:33 - 2:35
    Beosztottuk a világot
    háromméteres négyzetekre,
  • 2:36 - 2:39
    mindegyik egyedi háromszavas azonosítót,
  • 2:39 - 2:41
    ún. háromszavas címet kapott.
  • 2:41 - 2:44
    Például, én most
  • 2:44 - 2:47
    a mustár.kupon.elsőrendű
    négyzeten állok,
  • 2:47 - 2:48
    (Nevetés)
  • 2:48 - 2:50
    viszont ez itt
  • 2:51 - 2:54
    az elgyötört.egyes.tanítási négyzet.
  • 2:57 - 2:59
    Nemcsak angolul csináltuk meg.
  • 2:59 - 3:01
    Szükségesnek tartottuk, hogy a rendszert
  • 3:01 - 3:03
    mindenki anyanyelvén használhassa.
  • 3:04 - 3:06
    Eddig 14 nyelvre alakítottuk ki,
  • 3:06 - 3:09
    közte franciára, szuahélire és arabra,
  • 3:09 - 3:12
    de másokon, pl. a xhosza, zulu
    és hindi nyelvűn is dolgozunk.
  • 3:13 - 3:15
    De az ötlet nagyobb jelentőségű,
  • 3:15 - 3:18
    mint hogy zenészeim idejében
    odaérjenek fellépésük helyszínére.
  • 3:18 - 3:22
    Ha a megbízhatatlan címzéssel
    küszködő országok 75%-a
  • 3:22 - 3:24
    bevezetné a háromszavas címzést,
  • 3:24 - 3:27
    egy sereg sokkal fontosabb
    alkalmazásra nyílna lehetőség.
  • 3:28 - 3:30
    A dél-afrikai Durbanban
  • 3:30 - 3:32
    a Gateway Health civil szervezet
  • 3:32 - 3:35
    11 000 háromszavas címtáblát osztott szét
  • 3:35 - 3:37
    a lakosságnak,
  • 3:37 - 3:39
    hogy amikor a terhes nők vajúdni kezdenek,
  • 3:39 - 3:41
    pontos címet adhassanak meg a mentősnek,
  • 3:41 - 3:43
    hogy hol kell őket fölvennie,
  • 3:43 - 3:46
    különben a mentőnek néha
    órákba telik megtalálni őket.
  • 3:47 - 3:50
    A mongol posta bevezette a rendszert,
  • 3:50 - 3:53
    és sokaknak először kézbesít
  • 3:53 - 3:54
    a lakcímükre.
  • 3:54 - 3:58
    Az ENSZ a katasztrófák helyszínén
    készült fotókat geotaggingolja,
  • 3:58 - 4:01
    hogy a kívánt helyre
    kerüljön a segélycsomag.
  • 4:01 - 4:03
    Még a Domino's Pizza is
    használja a Karibi-térségben,
  • 4:03 - 4:06
    mert képtelenek voltak
    megtalálni a megrendelők házát,
  • 4:06 - 4:08
    noha még forrón szeretnék
    hozzájuk eljuttatni a pizzát.
  • 4:10 - 4:12
    Képesek leszünk kocsinkba beszállva
  • 4:12 - 4:14
    bemondani a három szót,
  • 4:14 - 4:16
    és az autó majd pontosan
    arra a helyszínre visz.
  • 4:18 - 4:21
    Az afrikai földrészen
    vezetékes telefonok helyett
  • 4:21 - 4:23
    rögtön mobilokkal kezdtek,
  • 4:23 - 4:26
    kihagyták a hagyományos bankokat,
    s közvetlenül mobilon fizetnek.
  • 4:27 - 4:31
    Igazán büszkék vagyunk rá,
    hogy három afrikai ország:
  • 4:31 - 4:34
    Nigéria, Dzsibuti
    és Elefántcsontpart postája
  • 4:34 - 4:36
    azonnal a háromszavas címzést vezette be,
  • 4:37 - 4:39
    így az említett országok lakosai
  • 4:39 - 4:42
    ma egyszerűen el tudják
    magyarázni, hol laknak.
  • 4:43 - 4:47
    A rossz címzés engem csak bosszantott,
  • 4:47 - 4:49
    de milliárdnyi embernek
  • 4:49 - 4:52
    üzletileg rendkívül hátrányos,
  • 4:52 - 4:54
    súlyosan gátolja
    infrastrukturális fejlődésüket,
  • 4:55 - 4:56
    és életekbe kerülhet.
  • 4:57 - 4:59
    Küldetésünk, hogy ezen változtassunk,
  • 4:59 - 5:00
    három szavanként.
  • 5:00 - 5:01
    Köszönöm.
  • 5:01 - 5:02
    (Taps)
Title:
Pontos, háromszavas címzés minden földlakónak
Speaker:
Chris Sheldrick
Description:

Chris Sheldrick és munkatársai a "what3words"-szel az egész bolygót háromméteres négyzetekre osztották, és mindegyikhez egyedi háromszavas azonosítót rendeltek hozzá, mint pl. a híres.szorítás.írók vagy a blokkok.egyenletesen.fajta, amelyek szerte a világon pontos címmel látják el az eddig lakcím nélküli emberek milliárdjait. Sheldrick e rövid előadásában elmagyarázza, mik a gazdasági és politikai kihatásai annak, ha mindenkinek pontos címe van, az infrastruktúra kiépítésétől kezdve a segélycsomagoknak a katasztrófa sújtotta területekre való eljuttatásán keresztül a forró pizza kiszállításáig.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
05:18
  • Kedves Gábor!
    Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy csak akkor válsz jogosulttá lektorálásra, ha legalább 90 percnyi saját lektorált fordításon már túljutottál.
    Ld. http://translations.ted.org/wiki/How_to_Tackle_a_Review,
    http://translations.ted.org/wiki/Reviewer_ir%C3%A1nyelvek, különösen a 4. pont.
    Jelenleg kb. a 16. percnél tartasz.
    Sajnos, elmulasztottad velem egyeztetni a változtatásaidat. Ennél nagyobb baj, hogy a zömükkel nem is értek egyet (1:09, 2:36, 2:44, 2:51, 3.01, 3.32, 3:35, 4:01, 4:18).

  • Csaba,
    valószínűleg nem olvastad a megjegyzésemet. Légy szíves, javítsd vissza, amivel nem értettem egyet Gábor javításai közül.
    köszönöm.

  • Szia, Péter!
    Gábor kiváló munkát végzett. A szöveg ppontosabb lett a javításaitól. Nem látom okát az egyet nem értésnek.

  • Szia, Csaba!
    Tartok tőle, azért nem látod az okát, mert cserben hagy a látásod, vagy truccolni akarsz.

    Akkor elmagyarázom, mi miért úgy jó, ahogy írtam; vegyük át részletesen:
    1:09 Az bizony magyarul ’gyártócég’. Nem kell affektálni, bennfenteskedni a ’produkciós’-sal, még ha filmesek, tévések stb. így használják is. Ez nem szakkifejezés.
    2:36 A „mindegyik háromszavas azonosítót… kapott”-ból világos, miről van szó. Fölösleges a határozatlan névelő, az ’azonosító’ szóban expressis verbis benne van az ’egyedi’. Az ’egy egyedi…’ egyébként is csúnyán hangzik. Nem szavakat, hanem gondolatokat fordítunk.
    2:44, 2:51 A 2:33-ban már tisztáztuk, hogy „Beosztottuk a világot háromméteres négyzetekre”, ezért itt a ’hely’ is megteszi, nincs értelme precízkedni, szájba rágni. Ha már sem tartotta szükségesnek, ne akarjuk „följavítani” a szövegét.
    3.01 A birtokos személyjeles szavak állhatnak határozott névelővel vagy anélkül. Mindkét megoldás helyes. Én többnyire névelő nélkül használom őket.
    3.32 A címzés és a cím a MÉSZ szerint közel szinonim fogalmak. Az előadás témájából, illetve a szövegkörnyezetből (3:18 – 3:27) viszont kiviláglik, hogy a címzés jelenti a gondot. Ezért választottam a ’címzéstábla’ szót.
    3:35 A „11 000 háromszavas címzéstábla” azt jelenti, hogy több mint ezer négyzetkilométeres (3x3x11000 méter) területről van szó. Ez Budapest területének kétszerese. Ekkora területre én semmi szín alatt nem használnám magyarul a közösség szót, hanem csakis a lakosságot. A közösség ui. kisebb, többé-kevésbé homogén, egybetartozó embercsoportokra használatos. L. még MÉSZ. Másrészt a demográfiai adatokból (https://en.wikipedia.org/wiki/Durban#Demographics) leszűrhető, hogy értelemszerűen a város környéki favellákról lehet szó, így az intézkedés nagyságrendileg másfél millió embert érint. Már csak ezért sem jó ide a ’közösség’.
    4:01 A mondat súlypontja az okhatározói mellékmondatban van; az ’Even… – Még a… nyomatékosítás a magyar olvasó számára nem releváns, mivel nem ismeri ezt a pizzacéget. Ezért hagyható el a ’Még a’, nincs valódi információvesztés.
    4:18 Az én megoldásom is pontosan visszaadta a gondolatot.

    Légy szíves, végezd el a kért korrekciót. Köszönöm.

  • Kedves Péter!

    Igazad van abban, hogy elmulasztottam a TED szerkesztői előírásait (elegendő saját fordításig ne lektorálj mást) vagy a bevett szerkesztői szokást követni (engem is értesített a lektor jóváhagyás előtt és kérdés nélkül visszaállította a tucat módosításából azt az EGYET, aminél úgy éreztem nekem, mint fordítónak jobban tetszik; saját gyereket nehéz mindig objektívan nézni).

    Javító szándék vezérelt, az olvasó segítése, a szöveghez hozzátenni, de semmiképp sem elvenni belőle. Én alapvetően is próbálok úgy hozzáállni a TED-es közös munkához, hogy mind a nyert szakmai gyakorlat, mind az élmény maradjon hobbi szinten (a ráfordított idővel egyetemben), amit az összes elutasított változtatás egyenkénti „kiharcolásának” kényszere külön megnehezít minden félnek…
    Miután szóltál már elküldtem a javításokat és nem tudtam változtatni rajtuk. A jövőben mindenképp máshogy csinálom.
    Minden kéréseddel egyetértek, és nem akarok vitatkozni, de leírom párnál legalább, hogy miért javítottam és döntsd el fenntartod e az összes változtatás (!) visszaállítását vagy nem.

    1:09-1:12 gyártócég / produkciós cég: kár, hogy személyeskedéssel indul az indoklásod. Nem affektálni akartam. Tényleg. Abban igazad van, hogy film és TV esetén inkább gyártás van a magyarban, de ez zenés koncert, színpadi produkció. Producer és műsorgyártás helyett inkább a menedzser viszi mindenhova a kész, legyártott színpadi „produkciót”. Lényegtelen különbség, a fülemnek jobban passzol a szövegbe, de se nyelvtani vagy más hiba nem volt benne. Nem hibát javítottam.

    2:44-2:47 négyzetekre osztotta fel a bolygót, épp arról is beszél, konkretizáltam, hátha segíti az olvasót
    2:51-2:54 négyzetekre osztotta fel a bolygót, épp arról is beszél, konkretizáltam, hátha segíti az olvasót

    3:32-3:35 címzéstábla / címtábla: lehet, hogy magukban szinonim fogalmak, de míg az utóbbit ismerem, a nyelvemen van, használom, használjuk mindenhol az adott jelentés kifejezésére, az előbbit nem is találtam - attól még simán lehet, hogy létezik a használatban. közérthetőbbé szerettem volna tenni itt a szöveget, a talán jobban berögzült szóval. Again, no offense.

    3:35-3:37 lakosság/közösség Afrikában: a TED pontos, de hétköznapi kifejezéseket vár el a leírás szerint. Társadalomstatisztikai és jogi szempontból lehet a lakosság, a szöveg viszont nem a lakosságot érintő állami akcióról, hanem egy civil szervezet kezdeményezéséről szólt, amely egymástól a mai napig infrastrukturálisan elkülönülten élő, mégis egymásra utalt emberekről szól. Ott mindenki ismeri a területen élőket, szerintem ezért volt jobb a közösség; amellett, hogy az eredetiben szereplő COMMUNITY közvetlen fordítása is "közösség".

  • 4:01-4:03 A DPizza.../Még a DPizza is..: igen, a mondat súlypontja a „Még…is”, de a Domino’s Pizzát mindenki ismeri a fiatalok közül és azt is tudják, hogy nincs mindenhol. De még ők is használják. Azért nyúltam hozzá még ilyen lényegtelen részlethez is, mert az eredeti stilisztikáját jobban követi, súlypont nélkül lapos és nem adja vissza az eredetit a lehetséges szinten.
    4:18-4:21 "leapfrogged": a gondolatot tágabban a "nem kellenek" is kifejezi, de konkrétan a fázis átugrásáról beszélt (nem mert nem kellenek vagy kellettek, hanem nem volt lehetőségük rá akkor, ma meg már máshol tart a világ amihez fel akarnak fejlődni) de megint csak úgy éreztem, hogy a megtört mondatfolyam helyett jobb a flow-ja ha találok a leapfrogra valamit, ha már az van ott és nem a „did not need” vagy „was not needed”. Gondoltam így pontosabb és olvashatóbb.
    4:21-4:23 "leapfrogged":

    Elfogadható, ha jobbnak látod a saját verziód, időt töltöttél a kreatív munkával, ahogy én is. Részemről a döntés nálad, de sajnálom, ha nem látod a módosítások (és nem javítások) szándékát és értékét.

    Csaba, köszönöm a visszajelzést! A legelején már említett okokból részemről (amennyim még a fordítás ezen pontján lehet, mint "egyszeri" reviewernek) minden lehet a fordító kívánsága szerint. Én fordítóként próbálom a lektor szándékait meglátni, hátha jobb, amit javasolt.
    A TED videók amúgy is sokkal gyorsabban jönnek annál, hogy a munkában részt vevő 2 fél (most a végső jóváhagyót nem venném bele a klasszikus felállásba ilyen értelemben) részleteken vitatkozva tölthesse a drága időt. Szerintem a feliratozási folyamat során nem véletlenül van joga mindkét félnek hozzátenni a szöveghez, más terjedelemben és más sorrendben.

    Üdv, Gábor

  • Szia, Gábor!
    Válaszodat köszönöm. Nincs kétségem afelől, hogy jó szándék vezérelt, amikor bizonyos változtatásokat javasoltál. Örülök, hogy – eltérő álláspontod dacára – egyetértesz kéréseimmel.

    A lektorálással kapcsolatban alapprobléma, és ebből származik sok félreértés, hogy a lektor feladata nincs szabatosan körülírva; csak imitt-amott találhatók rá töredékes utalások (a több mint hatéves Magyar portálon: „a lektor feladata elsősorban elcsípni a fordítási és helyesírási hibákat és az esetleges elgépeléseket”; http://translations.ted.org/wiki/Reviewer_ir%C3%A1nyelvek; a 7. sz. OTP oktatóanyag.) Más nyelvi portálok bővebben definiálják az átnéző teendőit.

    Én kifejezetten bátorítok mindenkit a vitatkozásra (a részleteket beleértve), mert nincs nálam a bölcsek köve, és ha a lektornak (vagy fordított esetben a fordítónak) elfogadandó érvei vannak, az mindenkinek és minden szövegnek csak használ. Sajnos, vannak olyanok, akik képtelenek az érvelésre, megrekedtek a „csak, mert én mondom” szinten, nyelvi babonákhoz ragaszkodnak stb. (Őket meg szoktam kérni, hogy a jövőben ne nyúljanak a fordításaimhoz.) Van olyan is, aki „csak” a szükségtelen vitákat kerüli (hogy mi a „szükségtelen”, az ő dönti el).

    1:09-1:12 gyártócég / produkciós cég: hiszen épp te magad javítottad produkciós cégre s nem menedzserre. Kérlek, ne vedd személyeskedésnek: a szóhasználat volt affektáló.

    2:44-2:54 Már korábban leírtam az érvemet.

    3:32-3:35 címzéstábla / címtábla: Azt írtam: „közel szinonim fogalmak”. De mégsem teljesen, l.: http://www.terc.hu/fogalom/cimtabla. Megírtam, itt miért jobb a címzéstábla. Berögzültnek a magyarban inkább a házszám tekinthető, de az afrikai példánál nem mondanék házszámot.
    3:35-3:37 lakosság/közösség A szóhasználat szempontjából indifferens, hogy állami vagy NGO-akcióról van szó. Nem tudom, hogy az általam megsaccolt több mint ezer km²-es területen élő cca. másfél millió ember ismeri-e egymást, s miben vannak egymásra utalva. (Erről a régi vicc jut eszembe egy kínai és egy magyar beszélgetéséről, miután tisztázták országuk lélekszámát. Azt mondja a kínai: „Jó maguknak, hogy olyan kevesen vannak:mindenki mindenkit ismer.”) A ’közösség’ – ha fogalmi ismérvei nem teljesülnek, l. Hankiss Elemér előadását a TEDx-en –, inkább angolos divatszó. Gondolja csak bele: ha magyarul lazán csevegsz valakivel, milyen gyakran és milyen kontextusban használnád a ’közösség’ szót?

    4:01-4:03 A DPizza A cég (már) nincs jelen Magyarországon; legközelebbi egysége Pozsonyban és Bécsben található; ha onnan rendelnek a fiatalok, akkor elhűl a vacsi. De a TED-et nem csak fiatalok nézik. Ezért nem releváns a ’Még a…’ nyomatékosítás a magyar átlagolvasónak.
    4:18-4:21 "leapfrogged": Elfogadom az érvedet.

    Munkádat nagyra értékelem és köszönöm.
    Üdv,
    Péter

  • Csaba,
    föl nem foghatom, miért nem felel meg neked a pontos ’lakosság’ szó?
    Viszont egyáltalán nem jó, amit beírtál: ’a terület lakói között’ (3:35), ui. a MÉSZ szerint lakos: „Vmely országban, országrészben, városban, faluban lakó, élő személy”; lakó: „Az a személy, aki meghatározott házban, házrészben, lakásban, szobában lakik.”
    Nahát, milyen kacifántos ez a magyar nyelv.

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions