< Return to Video

IP címek és a DNS | Internet 101 | Informatika | Khan Academy

  • 0:01 - 0:04
    (zene)
  • 0:10 - 0:12
    - Szia, Paola vagyok,
  • 0:12 - 0:15
    szoftver mérnök a Microsoft-nál.
  • 0:15 - 0:17
    Beszéljünk az internet működéséről!
  • 0:17 - 0:18
    A munkám attól függ,
  • 0:18 - 0:22
    hogy a hálózatok képesek legyenek
    kommunikálni egymással.
  • 0:22 - 0:24
    Az 1970-es években
  • 0:24 - 0:27
    erre még nem létezett sztenderd eljárás.
  • 0:27 - 0:30
    Vint Cerf és Bob Khan alkották meg
  • 0:30 - 0:32
    az Internetworking Protokolt,
  • 0:32 - 0:34
    ami lehetővé tette a kommunikációt.
  • 0:34 - 0:37
    Ez a találmány alapozta meg azt,
  • 0:37 - 0:39
    amit ma internetnek nevezünk.
  • 0:40 - 0:42
    - Az internet hálózatok hálózata.
  • 0:42 - 0:46
    Az egész világon sok millió eszközt
    kapcsol össze.
  • 0:46 - 0:48
    Tegyük fel, hogy a laptopoddal
  • 0:48 - 0:51
    vagy a telefonoddal a wifire csatlakoztál.
  • 0:51 - 0:53
    Az a wifi csatlakozik
  • 0:53 - 0:56
    egy internetszolgáltatóhoz,
    azaz ISP-hez.
  • 0:56 - 0:57
    Ez az ISP hozzákapcsol
  • 0:57 - 1:00
    eszközök millióihoz szerte a világon
  • 1:00 - 1:02
    több ezer összekapcsolódó
  • 1:02 - 1:04
    hálózaton keresztül.
  • 1:05 - 1:09
    Legtöbbünk nincs tudatában annak,
  • 1:09 - 1:12
    hogy az internet
    konstrukciós filozófia
  • 1:12 - 1:16
    és architektúra,
    ami a protokollban valósul meg.
  • 1:16 - 1:20
    A protokoll közismert
    szabályok és szabványok együttese,
  • 1:20 - 1:22
    amiben, ha minden fél megegyezik,
  • 1:22 - 1:24
    akkor gond nélkül
    tudnak kommunikálni.
  • 1:25 - 1:29
    Kevésbé fontos az, hogy
    milyen az internet fizikai megvalósítása,
  • 1:29 - 1:30
    a lényeg az, hogy
  • 1:30 - 1:33
    kialakításának alapelve elősegítette
  • 1:33 - 1:36
    új kommunikációs technológiák létrejöttét.
  • 1:36 - 1:38
    Azért, hogy egy új technológia
  • 1:38 - 1:41
    használhassa az internetet,
  • 1:41 - 1:44
    csak az kell, hogy tudja,
    melyik protokollt kell alkalmaznia.
  • 1:45 - 1:47
    Az interneten minden eszköznek
  • 1:47 - 1:48
    egyedi címe van.
  • 1:48 - 1:51
    Egy internet cím egy szám,
  • 1:51 - 1:54
    olyan, mint egy telefonszám,
    vagy postai cím,
  • 1:54 - 1:57
    ami az adott számítógép
    vagy eszköz egyedi címe
  • 1:57 - 1:59
    a hálózat végpontján.
  • 1:59 - 2:02
    Hasonlít az otthonok és cégek
  • 2:02 - 2:03
    postai címéhez.
  • 2:03 - 2:05
    Nem kell ahhoz ismerned valakit,
  • 2:05 - 2:07
    hogy küldhess neki levelet vagy email-t,
  • 2:07 - 2:08
    de a címét tudnod kell,
  • 2:08 - 2:11
    és azt is, milyen formában
    kell azt leírni ahhoz,
  • 2:11 - 2:12
    hogy a posta
  • 2:12 - 2:14
    eljuttassa a célba.
  • 2:14 - 2:16
    Hasonlóan működik az interneten
  • 2:16 - 2:18
    a számítógépek címzési rendszere,
  • 2:18 - 2:21
    és ez az egyik legfontosabb része
  • 2:21 - 2:23
    az internet kommunikációnak,
  • 2:23 - 2:27
    amit internet protokollnak,
    azaz IP-nek hívnak.
  • 2:27 - 2:30
    Egy számítógép címét
    IP címnek hívják.
  • 2:31 - 2:33
    Ellátogatni egy weboldalra azt jelenti,
  • 2:33 - 2:36
    hogy a számítógéped információt kér
    egy másiktól.
  • 2:36 - 2:38
    A te géped elküld egy üzenetet
    a másik gép IP címére,
  • 2:38 - 2:41
    azzal együtt elküldi a saját címét is,
  • 2:41 - 2:43
    Így a másik gép tudja,
  • 2:43 - 2:45
    hova kell küldeni a választ.
  • 2:45 - 2:50
    Láthattál már IP címet,
    ami egy csomó szám.
  • 2:50 - 2:53
    A szám felépítése hierarchikus.
  • 2:53 - 2:56
    Ahogy a postai cím tartalmaz
    országot, várost
  • 2:56 - 2:59
    utcát és házszámot,
  • 2:59 - 3:01
    az IP cím is több részből áll.
  • 3:01 - 3:03
    Mint minden digitális adat,
  • 3:03 - 3:06
    ezeket is bitekben ábrázoljuk.
  • 3:07 - 3:10
    A tradicionális IP címek
    32 bitesek voltak
  • 3:10 - 3:14
    8 bites egységekben.
  • 3:14 - 3:16
    Az első részek az országot
  • 3:16 - 3:19
    és a regionális hálózatot
    azonosítják.
  • 3:19 - 3:21
    Utána jön az alhálózat,
  • 3:21 - 3:24
    majd végül az adott eszköz.
  • 3:24 - 3:28
    Az IP címeknek ezt a verziója
    az IPv4.
  • 3:28 - 3:30
    1973-ban tervezték,
  • 3:30 - 3:33
    és a 80-as években
    széleskörűen elterjedt,
  • 3:33 - 3:37
    és több, mint 4 milliárd egyedi címet
    biztosít
  • 3:37 - 3:40
    interneten kapcsolódó eszközök
    számára.
  • 3:40 - 3:43
    De az internet sokkal
    népszerűbb lett annál,
  • 3:43 - 3:45
    mint amit Vint Cerf elképzelt,
  • 3:45 - 3:49
    és 4 milliárd egyedi cím
    kevés lesz.
  • 3:49 - 3:51
    Mostanság egy többéves
    folyamat során
  • 3:51 - 3:57
    átállunk egy hosszabb,
    128 bites IP címre,
  • 3:57 - 4:00
    amit IPv6-nak hívnak,
  • 4:00 - 4:05
    ami 360 sextilló
    egyedi címet biztosít.
  • 4:05 - 4:07
    Ez több, mint elég ahhoz is,
  • 4:07 - 4:11
    hogy a föld minden homokszemének
    saját IP címe legyem.
  • 4:11 - 4:15
    – A legtöbb felhasználó
    nem találkozik az internet címmel.
  • 4:15 - 4:18
    A Domain Name System (DNS)
    nevű szolgáltatás
  • 4:18 - 4:22
    kapcsolja össze a neveket,
    pl. www.example.com
  • 4:22 - 4:24
    a megfelelő címekkel.
  • 4:24 - 4:28
    A számítógéped a DNS-t használja
    domain nevek kereséséhez,
  • 4:28 - 4:30
    és a megfelelő IP címek
    megtalálásához,
  • 4:30 - 4:34
    ami alapján összekapcsolódik
    a géped az interneten.
  • 4:34 - 4:35
    – Valahogy így történik.
  • 4:35 - 4:36
    – Helló!
  • 4:36 - 4:40
    El kell mennem a
    www.code.org címre
  • 4:41 - 4:45
    – Bocs, de nem tudom
    a domain IP címét.
  • 4:45 - 4:47
    Várj, körbekérdezek!
  • 4:47 - 4:50
    Hahó, tudja valaki,
    hogyan juthatok el egy bizonyos ...
  • 4:50 - 4:52
    code.org-ra?
  • 4:53 - 4:54
    – Igen,
  • 4:54 - 4:55
    nekem megvan.
  • 4:55 - 5:00
    174.129.14.120.
  • 5:00 - 5:02
    – Köszi, nagy vagy!
  • 5:02 - 5:04
    feljegyzem, hogy legközelebb
  • 5:04 - 5:05
    én is tudjam.
  • 5:05 - 5:07
    Hahó, itt a kért cím!
  • 5:07 - 5:09
    – Király, möszönöm!
  • 5:11 - 5:14
    (zene)
  • 5:14 - 5:17
    – Hogyan kell megtervezni
    egy több millió eszközből álló rendszert,
  • 5:17 - 5:21
    ami megtalálja a keresett
    weboldalt?
  • 5:21 - 5:24
    Egy DNS szerver nem képes
  • 5:24 - 5:27
    az összes eszköz
    kérését kezelni.
  • 5:28 - 5:31
    Az a megoldás,
    hogy a DNS szerverek
  • 5:31 - 5:34
    egy elosztott hierarchiába
    vannak besorolva,
  • 5:34 - 5:37
    ami zónákra van osztva
  • 5:37 - 5:41
    a fő domainek alapján:
    pl. .com, .net stb.
  • 5:42 - 5:44
    A DNS-t eredetileg nyílt és nyilvános
  • 5:44 - 5:47
    kommunikációs protokollnak tervezték
  • 5:47 - 5:50
    a kormányzat és az oktatás
    számára.
  • 5:50 - 5:52
    A nyíltsága miatt
  • 5:52 - 5:55
    érzékeny a kiber-támadásra.
  • 5:55 - 5:58
    Ilyen támadás pl. a DNS spoofing.
  • 5:58 - 6:02
    Ilyenkor a támadó behatol
    a DNS szerverbe
  • 6:02 - 6:03
    és megváltoztatja
  • 6:03 - 6:07
    a domain névhez tartozó
    IP címet.
  • 6:07 - 6:12
    Ezáltal a támadó a felhasználónak
    szélhámos weboldalt küld.
  • 6:12 - 6:13
    Ha ez veled történik,
  • 6:13 - 6:16
    több problémával szembesülhetsz,
  • 6:16 - 6:20
    mert a weboldalt hitelesnek fogadod el.
  • 6:21 - 6:26
    Az internet hatalmas,
    és naponta nő.
  • 6:26 - 6:29
    De a Domain Name System
    és az Internet Protocol
  • 6:29 - 6:30
    méretezhető
  • 6:30 - 6:34
    akármilyen nagyra nő is az internet.
Title:
IP címek és a DNS | Internet 101 | Informatika | Khan Academy
Description:
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
06:45

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.