< Return to Video

Elektronegativitás | Kémia | Khan Academy magyar

  • 0:00 - 0:02
    Ebben a videóban
  • 0:02 - 0:13
    az elektronegativitásról szeretnék beszélni,
  • 0:13 - 0:16
    és a hozzá szorosan kapcsolódó
  • 0:16 - 0:22
    elektronaffinitásról.
  • 0:22 - 0:24
    A kapcsolatuk annyira szoros,
  • 0:24 - 0:27
    hogy általában a nagy elektronegativitás
  • 0:27 - 0:30
    nagy elektronaffinitással jár együtt,
  • 0:30 - 0:31
    de mit jelent mindez?
  • 0:31 - 0:33
    Az elektronaffinitás azt mutatja meg,
  • 0:33 - 0:38
    hogy egy atom mennyire vonzza
    vagy kedveli az elektronokat.
  • 0:38 - 0:42
    Szeretne esetleg több elektront?
  • 0:42 - 0:45
    Az elektronegativitás egy kicsit specifikusabb.
  • 0:45 - 0:49
    Ez a kötésben részt vevő
    atomra vonatkozik,
  • 0:49 - 0:53
    amely elektronokat oszt meg
    egy másik atommal.
  • 0:53 - 0:56
    Azt mutatja meg, mennyire erősen
    vagy mennyire gyengén
  • 0:56 - 0:59
    ragaszkodik a kötést alkotó
    elektronokhoz.
  • 0:59 - 1:02
    Mit értünk itt ragaszkodáson?
  • 1:02 - 1:04
    Hadd írjam ezt ide,
  • 1:04 - 1:14
    Mennyire „ragaszkodik”
  • 1:14 - 1:16
    – ez persze nem egy szakszerű definíció –
  • 1:16 - 1:19
    „ragaszkodik” az elektronokhoz,
  • 1:19 - 1:21
    hogy többet legyenek hozzá közel,
  • 1:21 - 1:24
    mint a kötés másik résztvevőjéhez.
  • 1:24 - 1:28
    Ez pedig azt mutatja, hogy
    mennyire kedvelik az elektronokat,
  • 1:28 - 1:33
    mekkora az affinitásuk az elektronokhoz,
  • 1:33 - 1:40
    vagy mennyire „szeretnének” elektronokat.
  • 1:40 - 1:41
    Látható, hogy ezek a fogalmak
  • 1:41 - 1:44
    nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
  • 1:44 - 1:46
    Ezt a kötéssel
    összefüggésben használjuk
  • 1:46 - 1:48
    az elektronvonzó képesség jellemzésére.
  • 1:48 - 1:50
    Ezt pedig egy kissé szélesebb értelemben.
  • 1:50 - 1:54
    De szorosan összefüggenek egymással.
  • 1:54 - 1:56
    Próbáljuk meg körülírni az elektronegativitást
  • 1:56 - 1:58
    egy kicsit kézzelfoghatóbb módon.
  • 1:58 - 2:01
    Idézzük fel az egyik legismertebb
    kovalens kötést,
  • 2:01 - 2:03
    amely a vízmolekulában található.
  • 2:03 - 2:08
    A víz képlete, mint tudjuk, H2O.
  • 2:08 - 2:11
    Van benne egy oxigénatom,
  • 2:11 - 2:14
    és két hidrogénatom.
  • 2:14 - 2:17
    Mindkét hidrogénnek
    egy-egy vegyértékelektronja van.
  • 2:17 - 2:21
    Az oxigénnek pedig,
    ahogy a külső héján látható,
  • 2:21 - 2:31
    1, 2, 3, 4, 5, 6 vegyértékelektronja.
  • 2:31 - 2:33
    Belátható, hogy a hidrogén
  • 2:33 - 2:35
    szívesen tenne úgy,
    mintha volna még egy elektronja,
  • 2:35 - 2:38
    így olyan elektronkonfigurációja lenne,
  • 2:38 - 2:41
    amelyben stabil első héj jön létre
    mindössze 2 elektronnal.
  • 2:41 - 2:43
    A többi héjhoz 8 elektron kell.
  • 2:43 - 2:45
    A hidrogén olyan stabillá válhatna,
    mint a hélium,
  • 2:45 - 2:47
    ha szerezhetne még egy elektront.
  • 2:47 - 2:49
    Az oxigén pedig a neonhoz hasonló
    stabilitást érne el,
  • 2:49 - 2:51
    ha szerezhetne még két elektront.
  • 2:51 - 2:54
    Így megosztják egymással az elektronjaikat.
  • 2:54 - 2:58
    Ez az elektron megosztható
    egy másik elektronnal alkotott kötésben
  • 2:58 - 2:59
    ezzel a hidrogénatommal.
  • 2:59 - 3:02
    A hidrogénatom „sajátjaként rendelkezik"
  • 3:02 - 3:03
    mindkét elektronnal, és így stabilabbá válik.
  • 3:03 - 3:05
    Stabilizálja az elektronhéját,
  • 3:05 - 3:06
    vagyis a héj stabilizálja a hidrogént.
  • 3:06 - 3:08
    Hasonlóképpen ez az elektron is
  • 3:08 - 3:10
    megosztható a másik hidrogénatommal,
  • 3:10 - 3:13
    és ez a hidrogénatom is a
    héliumhoz hasonlóan stabil lesz.
  • 3:13 - 3:14
    Az oxigénatom számára
  • 3:14 - 3:16
    ez egy „adok-kapok” helyzet,
  • 3:16 - 3:18
    „valamit valamiért”.
  • 3:18 - 3:20
    Elektront kap,
  • 3:20 - 3:23
    elektront oszt meg
    mindkét hidrogénnel,
  • 3:23 - 3:27
    és ezzel stabilizálódik,
  • 3:27 - 3:30
    hasonlóvá válik a neonatomhoz.
  • 3:30 - 3:32
    A kovalens kötés azonban
  • 3:32 - 3:34
    csak egyenlő elektronegativitás esetén
  • 3:34 - 3:37
    jelent valódi osztozkodást,
  • 3:37 - 3:38
    és még ezt is befolyásolhatja mindaz,
  • 3:38 - 3:40
    ami a molekula más részeiben történik.
  • 3:40 - 3:42
    De az előbbihez hasonló helyzetben,
  • 3:42 - 3:44
    például oxigén és hidrogén esetén
  • 3:44 - 3:46
    az elektronegativitásuk nem ugyanakkora.
  • 3:46 - 3:50
    Az oxigénatom erősebben ragaszkodik
    az elektronokhoz, mint a hidrogén.
  • 3:50 - 3:53
    Így ezek az elektronok egyenlőtlenül oszlanak meg az atomok között.
  • 3:53 - 3:55
    Ide rajzoltam
  • 3:55 - 3:58
    a vegyértékelektronokat pontok formájában.
  • 3:58 - 3:59
    De mint tudjuk, az elektronok
  • 3:59 - 4:04
    inkább felhő formájában
  • 4:04 - 4:07
    veszik körül az atommagot
  • 4:07 - 4:10
    a molekulát alkotó atomokban.
  • 4:10 - 4:12
    Az ilyen típusú kovalens kötésben
  • 4:12 - 4:15
    a kötésként felrajzolt két elektron
  • 4:15 - 4:18
    az idő nagyobb részében van
    az oxigénatom körül
  • 4:18 - 4:21
    mint a hidrogénatom körül,
  • 4:21 - 4:24
    és ez a két elektron is
  • 4:24 - 4:25
    az idő nagyobb részében van
    az oxigénatom körül
  • 4:25 - 4:27
    mint a hidrogénatom körül.
  • 4:27 - 4:30
    Ezt az okozza, hogy
    az oxigénnek nagyobb az elektronegativitása.
  • 4:30 - 4:32
    Mindjárt beszélünk a tendenciákról is.
  • 4:32 - 4:35
    Ez igen lényeges fogalom,
  • 4:35 - 4:37
    különösen a később sorra kerülő
    szerves kémiában.
  • 4:37 - 4:39
    Mint tudjuk,
  • 4:39 - 4:40
    az oxigén elektronegativitása nagyobb,
  • 4:40 - 4:42
    így az elektronok több időt töltenek
  • 4:42 - 4:44
    az oxigén körül, mint a hidrogén körül.
  • 4:44 - 4:47
    Így részleges negatív töltés alakul ki
    ezen az oldalon,
  • 4:47 - 4:51
    és részleges pozitív töltések alakulnak ki
    itt, a másik oldalon,
  • 4:51 - 4:56
    ami a vízmolekula számos tulajdonságát
    meghatározza,
  • 4:56 - 4:59
    amiről részletsebben beszélünk majd későbbi videókban.
  • 4:59 - 5:01
    A szerves kémia tanulásakor szintén
  • 5:01 - 5:03
    sokféle lehetséges reakció eredményét
  • 5:03 - 5:05
    meg lehet jósolni,
  • 5:05 - 5:07
    és sok lehetséges molekula keletkezése is
  • 5:07 - 5:10
    megjósolható az elektronegativitás alapján.
  • 5:10 - 5:11
    Különösen akkor, amikor
  • 5:11 - 5:12
    oxidációs számokkal és hasonlókkal foglalkozunk,
  • 5:12 - 5:15
    sokat segít az elektronegativitás ismerete.
  • 5:15 - 5:19
    Most, hogy tudjuk, mi az elektronegativitás,
  • 5:19 - 5:21
    gondolkodjunk el azon,
  • 5:21 - 5:24
    hogy végighaladva
  • 5:24 - 5:28
    egy perióduson,
  • 5:28 - 5:35
    az első csoporttól kezdve
  • 5:35 - 5:38
    egészen a halogénekig,
  • 5:38 - 5:43
    egészen eddig a sárga oszlopig,
  • 5:43 - 5:44
    vajon milyen szabályszerűséget
  • 5:44 - 5:48
    követ az elektronegativitás?
  • 5:48 - 5:49
    Ismét csinálhatjuk úgy,
  • 5:49 - 5:51
    hogy a szélsőségekkel foglalkozunk.
  • 5:51 - 5:54
    Vegyük a nátriumot és a klórt.
  • 5:54 - 5:55
    Javaslom, hogy állítsd meg a videót,
  • 5:55 - 5:57
    és gondold végig ezt a kérdést.
  • 5:57 - 5:59
    Remélem, hogy megpróbáltad.
  • 5:59 - 6:01
    Bizonyos tekintetben ez ugyanolyan,
  • 6:01 - 6:04
    vagy hasonló, mint az ionizációs energia.
  • 6:04 - 6:06
    A nátriumatomnak
    csak egy elektronja van
  • 6:06 - 6:08
    a külső héján.
  • 6:08 - 6:10
    Nehéz volna ezt a héjat
    teljesen betölteni,
  • 6:10 - 6:12
    ezért sokkal könnyebben
    elérheti a stabil állapotot
  • 6:12 - 6:16
    azzal, hogy meglévő elektronját adja le,
  • 6:16 - 6:19
    és így a neonhoz hasonló stabil
    elektronkonfigurációt alakít ki.
  • 6:19 - 6:23
    Tehát nagyon szeretne leadni egy elektront.
  • 6:23 - 6:25
    Ahogyan az ionizációs energiáról
    szóló videóban láttuk,
  • 6:25 - 6:27
    ezért kicsi az ionizációs energiája.
  • 6:27 - 6:30
    Gázállapotban nem sok energia kell ahhoz,
  • 6:30 - 6:32
    hogy a nátriumatomból
    eltávolítsunk egy elektront.
  • 6:32 - 6:34
    A klór épp az ellenkező eset.
  • 6:34 - 6:36
    Csak egy elektron kellene
    az alhéj telítéséhez.
  • 6:36 - 6:38
    Semmiképpen nem szeretne
    elektront leadni.
  • 6:38 - 6:41
    Nagyon, nagyon szeretne egy elektront,
  • 6:41 - 6:43
    hogy elérje az argon
    elektronszerkezetét,
  • 6:43 - 6:46
    ezzel betöltve a harmadik héj p-alhéját.
  • 6:46 - 6:49
    Az elv tehát az, hogy a nátriumatom nem bánná,
  • 6:49 - 6:51
    ha leadna egy elektront,
  • 6:51 - 6:53
    míg a klóratom nagyon is szeretne egyet.
  • 6:53 - 6:55
    A klóratom tehát jobban ragaszkodik
    az elektronokhoz,
  • 6:55 - 7:00
    a nátriumatom viszont nagyon nem.
  • 7:00 - 7:01
    Megvan a tendencia.
  • 7:01 - 7:03
    Balról jobb felé haladva
  • 7:03 - 7:05
    az elektronegativitás – ezt ideírom –
  • 7:05 - 7:07
    az elektronegativitás növekszik.
  • 7:07 - 7:14
    Nagyobb lesz az elektronegativitás
  • 7:14 - 7:17
    jobb felé haladva.
  • 7:17 - 7:18
    Mit gondolsz, vajon mi a tendencia
  • 7:18 - 7:26
    egy csoportban lefelé haladva?
  • 7:26 - 7:27
    Mondok egy ötletet.
  • 7:27 - 7:31
    Emlékezz vissza az atomsugarakra.
  • 7:31 - 7:32
    Állítsd meg a videót, és gondolkodj el azon
  • 7:32 - 7:33
    mi lehet a szabály?
  • 7:33 - 7:35
    Vajon nő vagy csökken az elektronegativitás
  • 7:35 - 7:37
    lefelé haladva?
  • 7:37 - 7:39
    Remélem, hogy most is megpróbáltad.
  • 7:39 - 7:42
    Az atomsugarakról szóló videóból tudjuk, hogy
  • 7:42 - 7:44
    az atomok egyre nagyobbak és nagyobbak,
  • 7:44 - 7:46
    amint újabb és újabb pályák épülnek ki.
  • 7:46 - 7:49
    A céziumnak egyetlen elektronja van
  • 7:49 - 7:52
    a külső, hatodik héjon.
  • 7:52 - 7:56
    A lítiumnak is egyetlen külső elektronja van.
  • 7:56 - 7:58
    Az első csoportban mindegyik elem atomjainak
  • 7:58 - 7:59
    külső héján egyetlen elektron van.
  • 7:59 - 8:02
    De az 55. elektron,
  • 8:02 - 8:03
    az egyetlen elektron
    a cézium külső héján
  • 8:03 - 8:06
    sokkal távolabb van az atommagtól,
  • 8:06 - 8:08
    mint a lítium- vagy hidrogénatom
    külső elektronja.
  • 8:08 - 8:14
    Ezért jobban érvényesül
    a külső elektron és az atommag között lévő
  • 8:14 - 8:17
    többi elektron zavaró hatása,
  • 8:17 - 8:18
    és távolabb is vannak egymástól,
  • 8:18 - 8:21
    így könnyebb leszakítani az elektront.
  • 8:21 - 8:25
    A cézium tehát nagyon hajlamos
  • 8:25 - 8:28
    elektront leadni.
  • 8:28 - 8:31
    Sokkal könnyebben ad le
    elektront, mint a hidrogén.
  • 8:31 - 8:33
    Egy adott csoportban lefelé haladva tehát
  • 8:33 - 8:39
    az elektronegativitás egyre csökken.
  • 8:39 - 8:41
    Ennek alapján vajon
  • 8:41 - 8:45
    mely atomok elektronegativitása
  • 8:45 - 8:46
    a legnagyobb?
  • 8:46 - 8:47
    Nos, ezek azok az atomok
  • 8:47 - 8:50
    amelyek a periódusos rendszer
    jobb felső sarkában találhatók,
  • 8:50 - 8:52
    ezek, itt.
  • 8:52 - 8:55
    Ezeknek az elektronegativitása
    a legnagyobb.
  • 8:55 - 8:57
    A nemesgázokkal nem sokat foglalkozunk,
  • 8:57 - 8:59
    mert nem igazán reakcióképesek,
  • 8:59 - 9:01
    és kovalens kötést sem létesítenek,
  • 9:01 - 9:03
    elvannak stabil állapotukban.
  • 9:03 - 9:04
    Ezek az elemek viszont
  • 9:04 - 9:06
    szoktak kovalens kötést kialakítani,
  • 9:06 - 9:10
    és ilyenkor nagyon ragaszkodnak az elektronokhoz.
  • 9:10 - 9:12
    Melyek vajon a legkisebb
    elektronegativitású atomok,
  • 9:12 - 9:14
    amelyeket néha
    elektropozitívnak is neveznek?
  • 9:14 - 9:16
    Nos, ezek a bal alsó sarokban vannak.
  • 9:16 - 9:18
    Ezeknek itt mindössze,
  • 9:18 - 9:20
    – ahogyan a céziumnak is –
  • 9:20 - 9:22
    csak egyetlen elektronjuk van,
    amelyet leadhatnak.
  • 9:22 - 9:25
    Ezzel stabil állapotba kerülnek,
    hasonlóvá válnak például a xenonhoz.
  • 9:25 - 9:28
    A második csoport elemeinek
  • 9:28 - 9:29
    két elektront is le kell adni,
  • 9:29 - 9:30
    de sokkal könnyebb leadni két elektront,
  • 9:30 - 9:32
    mint egy csomót felvenni.
  • 9:32 - 9:34
    Ezek nagy méretű atomok,
  • 9:34 - 9:36
    így a külső elektronjaikat
  • 9:36 - 9:39
    kevésbé vonzza a pozitív atommag.
  • 9:39 - 9:41
    A periódusos rendszerben tehát
  • 9:41 - 9:43
    a bal alsó saroktól
  • 9:43 - 9:45
    a jobb felső felé haladva
  • 9:45 - 9:54
    egyre nő az elektronegativitás.
Title:
Elektronegativitás | Kémia | Khan Academy magyar
Description:

Az elektronegativitás azt fejezi ki, hogy a kötésben levő atomok milyen mértékben vonzzák maguk felé a kötő elektronpárt. A periódusos rendszerben a periódusokban általában balról jobbra haladva nő, míg az oszlopokban lefelé haladva csökken. Így a legnagyobb elektronegativitású elemek (a nemesgázokat nem számítva) a jobb felső sarokban, míg a legkisebb elektronegativitásúak a bal alsó sarokban találhatók.

Tanulj kémiát a Khan Academyn: https://www.khanacademy.org/science/chemistry

Kémia a Khan Academyn: Tudtad, hogy minden kémiai anyagokból áll? A kémia az anyagokat vizsgálja: azok összetételét, tulajdonságait és reakcióképességét. Ez nagyjából a középiskola első évének tananyagát fedi le. Az algebra alapos ismerete segítségünkre lehet.

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai küldetéseink végigvezetik a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.

A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) fordítócsapatának munkája.
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
09:54

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.