1
00:00:00,429 --> 00:00:01,929
Ebben a videóban

2
00:00:01,929 --> 00:00:13,071
az elektronegativitásról szeretnék beszélni,

3
00:00:13,071 --> 00:00:15,692
és a hozzá szorosan kapcsolódó

4
00:00:15,692 --> 00:00:22,003
elektronaffinitásról.

5
00:00:22,003 --> 00:00:24,405
A kapcsolatuk annyira szoros,

6
00:00:24,405 --> 00:00:27,328
hogy általában a nagy elektronegativitás

7
00:00:27,328 --> 00:00:29,719
nagy elektronaffinitással jár együtt,

8
00:00:29,719 --> 00:00:31,228
de mit jelent mindez?

9
00:00:31,228 --> 00:00:33,011
Az elektronaffinitás azt mutatja meg,

10
00:00:33,011 --> 00:00:37,705
hogy egy atom mennyire vonzza
vagy kedveli az elektronokat.

11
00:00:37,705 --> 00:00:41,667
Szeretne esetleg több elektront?

12
00:00:41,667 --> 00:00:45,283
Az elektronegativitás egy kicsit specifikusabb.

13
00:00:45,283 --> 00:00:49,085
Ez a kötésben részt vevő
atomra vonatkozik,

14
00:00:49,085 --> 00:00:53,333
amely elektronokat oszt meg
egy másik atommal.

15
00:00:53,333 --> 00:00:55,891
Azt mutatja meg, mennyire erősen
vagy mennyire gyengén

16
00:00:55,891 --> 00:00:58,873
ragaszkodik a kötést alkotó
elektronokhoz.

17
00:00:58,873 --> 00:01:01,844
Mit értünk itt ragaszkodáson?

18
00:01:01,844 --> 00:01:03,820
Hadd írjam ezt ide,

19
00:01:03,820 --> 00:01:13,871
Mennyire „ragaszkodik”

20
00:01:13,871 --> 00:01:15,815
– ez persze nem egy szakszerű definíció –

21
00:01:15,815 --> 00:01:18,803
„ragaszkodik” az elektronokhoz,

22
00:01:18,803 --> 00:01:20,973
hogy többet legyenek hozzá közel,

23
00:01:20,973 --> 00:01:23,572
mint a kötés másik résztvevőjéhez.

24
00:01:23,572 --> 00:01:28,258
Ez pedig azt mutatja, hogy
mennyire kedvelik az elektronokat,

25
00:01:28,258 --> 00:01:32,732
mekkora az affinitásuk az elektronokhoz,

26
00:01:32,732 --> 00:01:39,674
vagy mennyire „szeretnének” elektronokat.

27
00:01:39,674 --> 00:01:41,043
Látható, hogy ezek a fogalmak

28
00:01:41,043 --> 00:01:43,569
nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

29
00:01:43,569 --> 00:01:45,510
Ezt a kötéssel
összefüggésben használjuk

30
00:01:45,510 --> 00:01:47,732
az elektronvonzó képesség jellemzésére.

31
00:01:47,732 --> 00:01:50,104
Ezt pedig egy kissé szélesebb értelemben.

32
00:01:50,104 --> 00:01:54,052
De szorosan összefüggenek egymással.

33
00:01:54,052 --> 00:01:55,883
Próbáljuk meg körülírni az elektronegativitást

34
00:01:55,883 --> 00:01:58,075
egy kicsit kézzelfoghatóbb módon.

35
00:01:58,075 --> 00:02:00,855
Idézzük fel az egyik legismertebb 
kovalens kötést,

36
00:02:00,855 --> 00:02:03,292
amely a vízmolekulában található.

37
00:02:03,292 --> 00:02:07,983
A víz képlete, mint tudjuk, H2O.

38
00:02:07,983 --> 00:02:11,166
Van benne egy oxigénatom,

39
00:02:11,166 --> 00:02:13,934
és két hidrogénatom.

40
00:02:13,934 --> 00:02:17,074
Mindkét hidrogénnek
egy-egy vegyértékelektronja van.

41
00:02:17,074 --> 00:02:21,095
Az oxigénnek pedig,
ahogy a külső héján látható,

42
00:02:21,095 --> 00:02:31,184
1, 2, 3, 4, 5, 6 vegyértékelektronja.

43
00:02:31,184 --> 00:02:33,106
Belátható, hogy a hidrogén

44
00:02:33,106 --> 00:02:35,398
szívesen tenne úgy,
mintha volna még egy elektronja,

45
00:02:35,398 --> 00:02:37,788
így olyan elektronkonfigurációja lenne,

46
00:02:37,788 --> 00:02:41,218
amelyben stabil első héj jön létre
mindössze 2 elektronnal.

47
00:02:41,218 --> 00:02:42,621
A többi héjhoz 8 elektron kell.

48
00:02:42,621 --> 00:02:45,214
A hidrogén olyan stabillá válhatna,
mint a hélium,

49
00:02:45,214 --> 00:02:46,787
ha szerezhetne még egy elektront.

50
00:02:46,787 --> 00:02:49,288
Az oxigén pedig a neonhoz hasonló
stabilitást érne el,

51
00:02:49,288 --> 00:02:51,159
ha szerezhetne még két elektront.

52
00:02:51,159 --> 00:02:53,759
Így megosztják egymással az elektronjaikat.

53
00:02:53,759 --> 00:02:58,122
Ez az elektron megosztható
egy másik elektronnal alkotott kötésben

54
00:02:58,122 --> 00:02:59,206
ezzel a hidrogénatommal.

55
00:02:59,206 --> 00:03:01,800
A hidrogénatom „sajátjaként rendelkezik"

56
00:03:01,800 --> 00:03:03,125
mindkét elektronnal, és így stabilabbá válik.

57
00:03:03,125 --> 00:03:04,676
Stabilizálja az elektronhéját,

58
00:03:04,676 --> 00:03:06,301
vagyis a héj stabilizálja a hidrogént.

59
00:03:06,301 --> 00:03:08,027
Hasonlóképpen ez az elektron is

60
00:03:08,027 --> 00:03:10,494
megosztható a másik hidrogénatommal,

61
00:03:10,494 --> 00:03:13,027
és ez a hidrogénatom is a
héliumhoz hasonlóan stabil lesz.

62
00:03:13,027 --> 00:03:14,465
Az oxigénatom számára

63
00:03:14,465 --> 00:03:16,487
ez egy „adok-kapok” helyzet,

64
00:03:16,487 --> 00:03:18,467
„valamit valamiért”.

65
00:03:18,467 --> 00:03:20,236
Elektront kap,

66
00:03:20,236 --> 00:03:22,856
elektront oszt meg
mindkét hidrogénnel,

67
00:03:22,856 --> 00:03:26,646
és ezzel stabilizálódik,

68
00:03:26,646 --> 00:03:30,261
hasonlóvá válik a neonatomhoz.

69
00:03:30,261 --> 00:03:32,447
A kovalens kötés azonban

70
00:03:32,447 --> 00:03:34,193
csak egyenlő elektronegativitás esetén

71
00:03:34,193 --> 00:03:37,203
jelent valódi osztozkodást,

72
00:03:37,203 --> 00:03:38,482
és még ezt is befolyásolhatja mindaz,

73
00:03:38,482 --> 00:03:40,361
ami a molekula más részeiben történik.

74
00:03:40,361 --> 00:03:42,323
De az előbbihez hasonló helyzetben,

75
00:03:42,323 --> 00:03:43,507
például oxigén és hidrogén esetén

76
00:03:43,507 --> 00:03:45,515
az elektronegativitásuk nem ugyanakkora.

77
00:03:45,515 --> 00:03:49,756
Az oxigénatom erősebben ragaszkodik
az elektronokhoz, mint a hidrogén.

78
00:03:49,756 --> 00:03:52,616
Így ezek az elektronok egyenlőtlenül oszlanak meg az atomok között.

79
00:03:52,617 --> 00:03:54,639
Ide rajzoltam

80
00:03:54,639 --> 00:03:57,941
a vegyértékelektronokat pontok formájában.

81
00:03:57,941 --> 00:03:59,490
De mint tudjuk, az elektronok

82
00:03:59,490 --> 00:04:03,575
inkább felhő formájában

83
00:04:03,575 --> 00:04:06,665
veszik körül az atommagot

84
00:04:06,665 --> 00:04:09,507
a molekulát alkotó atomokban.

85
00:04:09,507 --> 00:04:11,971
Az ilyen típusú kovalens kötésben

86
00:04:11,971 --> 00:04:15,459
a kötésként felrajzolt két elektron

87
00:04:15,459 --> 00:04:18,316
az idő nagyobb részében van
az oxigénatom körül

88
00:04:18,316 --> 00:04:20,829
mint a hidrogénatom körül,

89
00:04:20,829 --> 00:04:23,564
és ez a két elektron is

90
00:04:23,564 --> 00:04:25,144
az idő nagyobb részében van
az oxigénatom körül

91
00:04:25,144 --> 00:04:27,425
mint a hidrogénatom körül.

92
00:04:27,425 --> 00:04:30,360
Ezt az okozza, hogy
az oxigénnek nagyobb az elektronegativitása.

93
00:04:30,360 --> 00:04:31,773
Mindjárt beszélünk a tendenciákról is.

94
00:04:31,773 --> 00:04:34,656
Ez igen lényeges fogalom,

95
00:04:34,656 --> 00:04:36,915
különösen a később sorra kerülő
szerves kémiában.

96
00:04:36,915 --> 00:04:39,091
Mint tudjuk,

97
00:04:39,091 --> 00:04:40,407
az oxigén elektronegativitása nagyobb,

98
00:04:40,407 --> 00:04:41,761
így az elektronok több időt töltenek

99
00:04:41,761 --> 00:04:44,377
az oxigén körül, mint a hidrogén körül.

100
00:04:44,377 --> 00:04:47,135
Így részleges negatív töltés alakul ki
ezen az oldalon,

101
00:04:47,135 --> 00:04:50,517
és részleges pozitív töltések alakulnak ki
itt, a másik oldalon,

102
00:04:50,517 --> 00:04:55,712
ami a vízmolekula számos tulajdonságát
meghatározza,

103
00:04:55,712 --> 00:04:59,292
amiről részletsebben beszélünk majd későbbi videókban.

104
00:04:59,292 --> 00:05:00,984
A szerves kémia tanulásakor szintén

105
00:05:00,984 --> 00:05:03,380
sokféle lehetséges reakció eredményét

106
00:05:03,380 --> 00:05:04,745
meg lehet jósolni,

107
00:05:04,745 --> 00:05:06,525
és sok lehetséges molekula keletkezése is

108
00:05:06,525 --> 00:05:09,833
megjósolható az elektronegativitás alapján.

109
00:05:09,833 --> 00:05:10,872
Különösen akkor, amikor

110
00:05:10,872 --> 00:05:12,404
oxidációs számokkal és hasonlókkal foglalkozunk,

111
00:05:12,404 --> 00:05:15,436
sokat segít az elektronegativitás ismerete.

112
00:05:15,436 --> 00:05:19,037
Most, hogy tudjuk, mi az elektronegativitás,

113
00:05:19,037 --> 00:05:21,435
gondolkodjunk el azon,

114
00:05:21,435 --> 00:05:24,062
hogy végighaladva

115
00:05:24,062 --> 00:05:27,880
egy perióduson,

116
00:05:27,880 --> 00:05:35,177
az első csoporttól kezdve

117
00:05:35,177 --> 00:05:38,464
egészen a halogénekig,

118
00:05:38,464 --> 00:05:42,700
egészen eddig a sárga oszlopig,

119
00:05:42,700 --> 00:05:44,131
vajon milyen szabályszerűséget

120
00:05:44,131 --> 00:05:47,848
követ az elektronegativitás?

121
00:05:47,848 --> 00:05:49,232
Ismét csinálhatjuk úgy,

122
00:05:49,232 --> 00:05:50,629
hogy a szélsőségekkel foglalkozunk.

123
00:05:50,629 --> 00:05:53,965
Vegyük a nátriumot és a klórt.

124
00:05:53,965 --> 00:05:54,935
Javaslom, hogy állítsd meg a videót,

125
00:05:54,935 --> 00:05:56,930
és gondold végig ezt a kérdést.

126
00:05:56,930 --> 00:05:58,624
Remélem, hogy megpróbáltad.

127
00:05:58,624 --> 00:06:01,293
Bizonyos tekintetben ez ugyanolyan,

128
00:06:01,293 --> 00:06:03,537
vagy hasonló, mint az ionizációs energia.

129
00:06:03,537 --> 00:06:06,451
A nátriumatomnak
csak egy elektronja van

130
00:06:06,451 --> 00:06:07,785
a külső héján.

131
00:06:07,785 --> 00:06:09,855
Nehéz volna ezt a héjat
teljesen betölteni,

132
00:06:09,855 --> 00:06:12,036
ezért sokkal könnyebben
elérheti a stabil állapotot

133
00:06:12,036 --> 00:06:15,706
azzal, hogy meglévő elektronját adja le,

134
00:06:15,706 --> 00:06:18,688
és így a neonhoz hasonló stabil
elektronkonfigurációt alakít ki.

135
00:06:18,688 --> 00:06:22,625
Tehát nagyon szeretne leadni egy elektront.

136
00:06:22,625 --> 00:06:24,668
Ahogyan az ionizációs energiáról
szóló videóban láttuk,

137
00:06:24,668 --> 00:06:26,783
ezért kicsi az ionizációs energiája.

138
00:06:26,783 --> 00:06:29,590
Gázállapotban nem sok energia kell ahhoz,

139
00:06:29,590 --> 00:06:32,196
hogy a nátriumatomból
eltávolítsunk egy elektront.

140
00:06:32,196 --> 00:06:33,620
A klór épp az ellenkező eset.

141
00:06:33,620 --> 00:06:35,708
Csak egy elektron kellene
az alhéj telítéséhez.

142
00:06:35,708 --> 00:06:37,580
Semmiképpen nem szeretne
elektront leadni.

143
00:06:37,580 --> 00:06:40,682
Nagyon, nagyon szeretne egy elektront,

144
00:06:40,682 --> 00:06:42,937
hogy elérje az argon
elektronszerkezetét,

145
00:06:42,937 --> 00:06:45,984
ezzel betöltve a harmadik héj p-alhéját.

146
00:06:45,984 --> 00:06:49,118
Az elv tehát az, hogy a nátriumatom nem bánná,

147
00:06:49,118 --> 00:06:50,578
ha leadna egy elektront,

148
00:06:50,578 --> 00:06:52,880
míg a klóratom nagyon is szeretne egyet.

149
00:06:52,880 --> 00:06:55,471
A klóratom tehát jobban ragaszkodik
az elektronokhoz,

150
00:06:55,471 --> 00:06:59,727
a nátriumatom viszont nagyon nem.

151
00:06:59,727 --> 00:07:00,953
Megvan a tendencia.

152
00:07:00,953 --> 00:07:02,505
Balról jobb felé haladva

153
00:07:02,505 --> 00:07:04,815
az elektronegativitás – ezt ideírom –

154
00:07:04,815 --> 00:07:07,089
az elektronegativitás növekszik.

155
00:07:07,089 --> 00:07:13,811
Nagyobb lesz az elektronegativitás

156
00:07:13,811 --> 00:07:16,623
jobb felé haladva.

157
00:07:16,623 --> 00:07:18,237
Mit gondolsz, vajon mi a tendencia

158
00:07:18,237 --> 00:07:25,774
egy csoportban lefelé haladva?

159
00:07:25,774 --> 00:07:27,250
Mondok egy ötletet.

160
00:07:27,250 --> 00:07:30,946
Emlékezz vissza az atomsugarakra.

161
00:07:30,946 --> 00:07:31,973
Állítsd meg a videót, és gondolkodj el azon

162
00:07:31,973 --> 00:07:32,896
mi lehet a szabály?

163
00:07:32,896 --> 00:07:34,747
Vajon nő vagy csökken az elektronegativitás

164
00:07:34,747 --> 00:07:36,871
lefelé haladva?

165
00:07:36,871 --> 00:07:39,267
Remélem, hogy most is megpróbáltad.

166
00:07:39,267 --> 00:07:41,810
Az atomsugarakról szóló videóból tudjuk, hogy

167
00:07:41,810 --> 00:07:44,093
az atomok egyre nagyobbak és nagyobbak,

168
00:07:44,093 --> 00:07:46,191
amint újabb és újabb pályák épülnek ki.

169
00:07:46,191 --> 00:07:48,778
A céziumnak egyetlen elektronja van

170
00:07:48,778 --> 00:07:52,150
a külső, hatodik héjon.

171
00:07:52,150 --> 00:07:55,854
A lítiumnak is egyetlen külső elektronja van.

172
00:07:55,854 --> 00:07:57,620
Az első csoportban mindegyik elem atomjainak

173
00:07:57,620 --> 00:07:59,471
külső héján egyetlen elektron van.

174
00:07:59,471 --> 00:08:01,746
De az 55. elektron,

175
00:08:01,746 --> 00:08:03,282
az egyetlen elektron
a cézium külső héján

176
00:08:03,282 --> 00:08:05,810
sokkal távolabb van az atommagtól,

177
00:08:05,810 --> 00:08:08,334
mint a lítium- vagy hidrogénatom
külső elektronja.

178
00:08:08,334 --> 00:08:14,460
Ezért jobban érvényesül
a külső elektron és az atommag között lévő

179
00:08:14,460 --> 00:08:16,792
többi elektron zavaró hatása,

180
00:08:16,792 --> 00:08:18,403
és távolabb is vannak egymástól,

181
00:08:18,403 --> 00:08:20,513
így könnyebb leszakítani az elektront.

182
00:08:20,513 --> 00:08:24,780
A cézium tehát nagyon hajlamos

183
00:08:24,780 --> 00:08:27,698
elektront leadni.

184
00:08:27,698 --> 00:08:30,752
Sokkal könnyebben ad le
elektront, mint a hidrogén.

185
00:08:30,752 --> 00:08:33,159
Egy adott csoportban lefelé haladva tehát

186
00:08:33,159 --> 00:08:39,045
az elektronegativitás egyre csökken.

187
00:08:39,045 --> 00:08:41,115
Ennek alapján vajon

188
00:08:41,115 --> 00:08:44,586
mely atomok elektronegativitása

189
00:08:44,586 --> 00:08:46,016
a legnagyobb?

190
00:08:46,016 --> 00:08:47,467
Nos, ezek azok az atomok

191
00:08:47,467 --> 00:08:50,447
amelyek a periódusos rendszer
jobb felső sarkában találhatók,

192
00:08:50,447 --> 00:08:52,478
ezek, itt.

193
00:08:52,478 --> 00:08:54,634
Ezeknek az elektronegativitása
a legnagyobb.

194
00:08:54,634 --> 00:08:56,837
A nemesgázokkal nem sokat foglalkozunk,

195
00:08:56,837 --> 00:08:59,092
mert nem igazán reakcióképesek,

196
00:08:59,092 --> 00:09:01,133
és kovalens kötést sem létesítenek,

197
00:09:01,133 --> 00:09:02,597
elvannak stabil állapotukban.

198
00:09:02,597 --> 00:09:03,896
Ezek az elemek viszont

199
00:09:03,896 --> 00:09:06,119
szoktak kovalens kötést kialakítani,

200
00:09:06,119 --> 00:09:09,855
és ilyenkor nagyon ragaszkodnak az elektronokhoz.

201
00:09:09,855 --> 00:09:11,524
Melyek vajon a legkisebb
elektronegativitású atomok,

202
00:09:11,524 --> 00:09:13,620
amelyeket néha
elektropozitívnak is neveznek?

203
00:09:13,620 --> 00:09:15,570
Nos, ezek a bal alsó sarokban vannak.

204
00:09:15,570 --> 00:09:18,328
Ezeknek itt mindössze,

205
00:09:18,328 --> 00:09:19,569
– ahogyan a céziumnak is –

206
00:09:19,569 --> 00:09:21,835
csak egyetlen elektronjuk van,
amelyet leadhatnak.

207
00:09:21,835 --> 00:09:25,333
Ezzel stabil állapotba kerülnek,
hasonlóvá válnak például a xenonhoz.

208
00:09:25,333 --> 00:09:27,510
A második csoport elemeinek

209
00:09:27,510 --> 00:09:28,525
két elektront is le kell adni,

210
00:09:28,525 --> 00:09:29,547
de sokkal könnyebb leadni két elektront,

211
00:09:29,547 --> 00:09:31,813
mint egy csomót felvenni.

212
00:09:31,813 --> 00:09:34,145
Ezek nagy méretű atomok,

213
00:09:34,145 --> 00:09:35,925
így a külső elektronjaikat

214
00:09:35,925 --> 00:09:39,448
kevésbé vonzza a pozitív atommag.

215
00:09:39,448 --> 00:09:40,718
A periódusos rendszerben tehát

216
00:09:40,718 --> 00:09:42,562
a bal alsó saroktól

217
00:09:42,562 --> 00:09:44,787
a jobb felső felé haladva

218
00:09:44,787 --> 00:09:54,000
egyre nő az elektronegativitás.