A Chavín, a Nazca, a Moche, a Wari és a Tiahuanaco civilizáció | Világtörténelem | Khan Academy

Ismerj meg néhány prekolumbián civilizációt, amely az Andok körzetében, a mai Peruban vagy annak környékén jött létre.

Kihagytad az előző leckét? Itt megnézheted: https://hu.khanacademy.org/humanities/world-history/ancient-medieval/civilizations-in-the-americas/v/mayans-and-teotihuacan

Világtörténelem a Khan Academyn: A földrajz, a vallás, a kereskedelem és a politika az első civilizációktól napjainkig egyesítette – és elválasztotta – a népeket és a nemzeteket. Vegyél részt egy idő- és térbeli utazáson, hogy felfedezd az általunk ma lakott világ lenyűgöző történetét!

Mi a KhanAcademy? A KhanAcademy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat. Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen. A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) csapatának munkája.

Iratkozz fel a Khan Academy magyar csatornájára: https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=khanacademymagyar

Kövess minket a Facebook-on: https://www.facebook.com/khanacademymagyar/

Dél-Amerika nyugati
vagy észak-nyugati partvidéke

izgalmas hely volt

az ősi civilizációk számára.

Úgy véljük, hogy ez volt
az egyik olyan helyszín,

ahol a mezőgazdaság külső hatás
nélkül alakult ki.

Ahogy a videóban látni fogjuk,

és erről más videókban már volt szó,

olyan hely ez,

ahol számos jelentős kultúra,
civilizáció és birodalom jött létre.

Ami érdekes, az,

hogy itt nem klasszikus
folyóvölgyi civilizációról van szó,

mint Mezopotámiában
vagy az ókori Egyiptomban

vagy a Sárga-folyó mentén Kínában

vagy az Indus mentén
Indiában és Pakisztánban.

E terület környezeti viszonyait a Humboldt-áramlat
határozta meg.

A Humboldt-áramlat délről indul

és érinti a mai Peru szinte teljes partvidékét.

Az óceán mélyéről felhozza a tápanyagokat.

Ezáltal nagyon kedvező a halászat számára.

Rengeteg hal él az óceánban

a világ ezen részén.

A szárazföld éghajlatát is
érdekes módon alakítja.

Ebben a régióban,
ahogy a térképen láthatod,

található egy keskeny sivatagi övezet,

majd eljutunk az Andok hegységbe,

majd az Andok túloldalán

kezdődik a trópusi esőerdő.

Peruban, különösen Peru nyugati részén

ilyen az óeán.

Ezt a képet nemrég készítettem

egy családi kiruccanáson Peruban.

Ahogy eljutunk a partra,

egy meglehetősen száraz
sivatagot találunk,

aztán felérünk
a meglehetősen magas hegyekbe.

Itt néhány völgy maga is

2-3 ezer méter magasan fekszik.

Ezt a képet is a néhány hónappal ezelőtti
perui utamon készítettem.

Az ősi civilizációkkal kapcsolatban
az az érdekes,

hogy közülük egyesek
a parton telepedtek le,

hogy kihasználják a halállományt.

Voltak és vannak ott olyan folyók,

amelyek a hegyekben erednek
és keresztül folynak a sivatagon.

Így ezek mentén kialakult a korai
földművelés.

De voltak olyan civilizációk,

amelyek a magasan fekvő völgyekben
jöttek létre.

És nagyon érdekes velük kapcsolatban,

hogy a terepviszonyok miatt

nem voltak olyan egységesek,
mint Közép-Amerikában.

Az egész amerikai kontinens
első civilizációja,

amelynek régészeti
bizonyítékai vannak,

a Caral vagy más néven Norte Chico
civilizáció.

Ne felejtsd el,

hogy én ugyan megnevezem
ezeket a civilizációkat,

de ők nem így hívták magukat.

A civilizációk nevüket általában

a velük kapcsolatos legfontosabb
régészeti lelőhelyről kapják.

Ahogy elérünk az i.e. első évezredbe,

megszületik a Chavín civilizáció.

Ismétlem, nem ez volt a nevük.

Mindez körülbelül 3000 éve történt.

Hangsúlyozom,

hogy ez az az időszak, amikor meglehetősen
fejlett a civilizáció nyomaira bukkanunk.

A leletek szerint emberi települések

a mai Peru és Bolívia,

valamint Észak-Chile és Ecuador területén

már évezredekkel ez előtt léteztek.

Hogy bemutassam a Chavín civilizációt,

itt van néhány régészeti lelet.

Ezeket Chavín de Huántar településen
találták,

erről kapta a nevét a Chavín civilizáció,

amit néha Chavín-kultúrának is hívnak.

Érdekes, hogy ezeknek a leleteknek
az alapján

vallási-kulturális központról volt szó.

Egyesek olyan vallási kultusznak tartják,

amely ezen a területen jött létre.

Azt azonban nem gondoljuk,
hogy egy valódi birodalom volt.

Biztosat nem tudunk,
mert nincsenek írásos emlékek,

csak a régészeti leletekből próbáljuk
kideríteni, amit lehet.

Nagyjából amikor
a Chavín-kultúra hanyatlani kezdett...

Úgy gondoljuk,
hogy sok ilyen civilizáció hanyatlását

az egymással vívott háborúk,

vagy valamiféle éghajlatváltozás,

esetleg az El Niño

vagy valamiféle aszály
vagy éhínség okozta,

ami sok konfliktushoz vezethetett

egy társadalmon belül is.

Mindenesetre döntően így magyarázzák,

hogy miért szűnt meg a Chavín civilizáció
i.e. 200 körül.

Nagyjából ebben az időben

számos más kultúra születésének
vagyunk tanúi.

Megszületett a híres Nazca-kultúra

itt, dél-nyugat Peruban.

Ez a Nazca-vonalak miatt híres.

Ezek a hatalmas rajzok vagy mintázatok

a talajon.

Némelyik 300 méter,
egyharmad kilométer hosszú.

Azt, hogy mit ábrázolnak,

csak megfelelő magasságból nézve
érthetjük meg.

Egyes elméletek szerint

az égi isteneknek szánt üzenetekről
van szó.

Egyes emberek még azt is gondolták,

hogy a földönkívüliekkel próbáltak
kommunikálni.

Ezt az alakot űrhajósnak nevezik.

Nem tudjuk, de érdekes dolog
elméleteket gyártani

az i.e. 200 körül született
Nazca civilizációról.

Írásos emlékek itt sincsenek,

csak az építészetüket,

a rajzaikat vizsgálhatjuk.

Kicsit később kezdett kialakulni
a Moche civilizáció vagy Moche-kultúra

ezen a világoskékkel jelölt területen.

Ezt a kultúrát néha mocsikának is hívják.

Ez az általuk emelt egyik jelentős építmény,

a Huaca del Sol, a Nap piramis.

Sokszor megrongálták olyanok,

akik ki akarták rabolni
vagy felelőtlenül fel akarták tárni.

Mindenesetre ez a prekolumbián Amerika
legnagyobb ismert építménye.

A prekolumbián Amerika azt jelenti,

hogy a Kolumbusz érkezése előtti Amerika.

A mochék nagyon érdekesek.

Bár nem volt írásuk,

művészetükből sokat megtudhatunk.

Itt van néhány példa erre,

és őszintén szólva ezek még
viszonylag kevéssé felkavaró tárgyak.

Az első évezredbe, illetve az első évezred
közepére érve

további jelentős civilizációk és kultúrák
születtek.

Pl. i. sz. 500 körül,
azaz nagyjából 1500 éve

megszületett a Wari civilizáció

a pirossal jelölt területen.

Vannak tisztázatlan kérdések,

és az ókor tanulmányozása során
sok ilyennel találkozhatunk.

Birodalom volt-e

vagy csak egy nagy hatású kultúra?

A birodalom léte melletti érv a gazdagság,

az, hogy komoly infrastruktúra kiépítésére
voltak képesek,

vagy az egyes települések hasonlósága.

Azután itt van Tiahuanaco,

amit valódi birodalomnak tartunk,

– de nevezhetjük
Tiahuanaco civilizációnak is –,

itt, sárgával jelölve a Titicaca-tó mentén.

Itt, pontosan ezen a területen.

De a nagy tanulság ebből az,

hogy ez mindössze néhány példa

a világ e részén létező
civilizációk közül.

Ami igazán érdekes, ahogy említettem,

hogy ezek közül több is képtelen
volt valódi birodalmat létrehozni.

Úgy gondoljuk, hogy a hegyek, völgyek,
a terepviszonyok miatt,

amik lehetetlenné tehették
a kereskedelmet,

illetve azt, hogy egyesek
erőteljesen elnyomjanak másokat.

Végül azonban létrejöttek

viszonylag erős birodalmak.

Például a 15. században, 1438 körül
született Inka Birodalom.

Az Inka Birodalomnak az vetett véget,

hogy az európaiak
gyarmatosították Amerikát.

Úgy véljük, hogy Tiahuanaco is

jelentős birodalom volt

a földrajzi akadályok ellenére.