< Return to Video

A Chavín, a Nazca, a Moche, a Wari és a Tiahuanaco civilizáció | Világtörténelem | Khan Academy

  • 0:01 - 0:03
    Dél-Amerika nyugati
    vagy észak-nyugati partvidéke
  • 0:03 - 0:06
    érdekes hely volt
  • 0:06 - 0:08
    az ősi civilizációk számára.
  • 0:08 - 0:10
    Úgy véljük, hogy ez volt
    az egyik olyan helyszín,
  • 0:10 - 0:13
    ahol a mezőgazdaság önállóan
    alakult ki.
  • 0:13 - 0:14
    Ahogy a videóban látni fogjuk,
  • 0:14 - 0:14
    és erről más videókban már volt szó,
  • 0:14 - 0:16
    olyan hely ez,
  • 0:16 - 0:18
    ahol számos jelelntős kultúra
    és civilizáció és birodlaom jött létre.
  • 0:18 - 0:21
    Ami érdekes az,
  • 0:21 - 0:23
    hogy itt nem egy klasszikus
    folyóvölgyi civilizációról van szó,
  • 0:23 - 0:26
    mint Mezopotámiában
    vagy az ókori Egyiptomban
  • 0:26 - 0:30
    vagy a Sárga-folyó mentén Kínában
  • 0:30 - 0:33
    vagy az Indus mentén
    a Indiában és Pakisztánban.
  • 0:33 - 0:36
  • 0:36 - 0:38
  • 0:38 - 0:41
    Erre a területre a Humboldt-áramlat
    hatott.
  • 0:41 - 0:43
    A Humboldt-áramlat délről
  • 0:43 - 0:45
    és nagyrészt a mai Peru partvidékéről
    indul.
  • 0:45 - 0:48
    Az óceán mélyéről hozza fel a tápanyaagokat.
  • 0:48 - 0:51
    Ezáltal nagyon kedvező a halászat számára,
  • 0:51 - 0:54
    rengeteg hal él az óceánban
  • 0:54 - 0:56
    a világ ezen részén.
  • 0:56 - 0:58
  • 0:58 - 1:03
    A szárazföld éghajlatát is érdekes módon
    alakítja.
  • 1:03 - 1:06
    Ebben a régióban, ahogy a térképen láthatod,
  • 1:06 - 1:09
    található egy keskeny sivatagi övezet,
  • 1:09 - 1:12
    majd eljutunk az Andok hegységbe,
  • 1:12 - 1:14
    majd az Andok túloldalán
  • 1:14 - 1:16
    kezdődik a trópusi esőerdő.
  • 1:16 - 1:19
    Peruban, különösen Peru nyugati részén
  • 1:19 - 1:22
    ilyen az óeán.
  • 1:22 - 1:23
    Ezt a képet nemrég készítettem
  • 1:23 - 1:25
    Peruban egy családi kiruccanáson.
  • 1:25 - 1:27
    Ahogy eljutunk a partra,
  • 1:27 - 1:31
    egy meglehetősen száraz sivatagot találunk,
  • 1:31 - 1:34
    aztán felérünk
    a meglehetősen magas hegyekbe.
  • 1:34 - 1:37
    Itt néhány völgy maga is
  • 1:37 - 1:40
    2-3 ezer méter magasan fekszik.
  • 1:40 - 1:41
    Ezt a képet is a néhány hónappal ezelőtti
    perui utamon készítettem.
  • 1:41 - 1:46
  • 1:46 - 1:47
    Az ősi civilizációkkal kapcsolatban
    az az érdekes,
  • 1:47 - 1:49
  • 1:49 - 1:51
    hogy közülük egyesek a parton telepedtek le,
  • 1:51 - 1:55
    hogy kihasználják a halállományt.
  • 1:55 - 1:58
    Voltak és vannak ott olyan folyók,
  • 1:58 - 2:01
    amelyek a hegyekben erednek
    és keresztül folynak a sivatagon.
  • 2:01 - 2:04
    Így ezek mentén kialakult a korai
    földművelés.
  • 2:04 - 2:06
    De voltak olyan civilizációk,
  • 2:06 - 2:09
    amelyek a magasan fekvő völgyekben
    jöttel létre.
  • 2:09 - 2:11
    És nagyon érdekes velük kapcsolatban,
  • 2:11 - 2:15
    hogy a terepviszonyok miatt nem voltak
    olyan egységesek,
  • 2:15 - 2:18
    mint Közép-Amerikában.
  • 2:18 - 2:21
    Az egész amerikai kontinens
    első civilizációja,
  • 2:21 - 2:22
    amelynek régészeti bizonyítékai vannak,
  • 2:22 - 2:25
    Ez a Caral vagy más néven Norte Chico
    civilizáció.
  • 2:25 - 2:27
    Ne felejtsük el,
  • 2:27 - 2:28
    hogy én ugyan megnevezem
    ezeket a civilizációkat,
  • 2:28 - 2:30
    de ők nem így hívták magukat.
  • 2:30 - 2:32
    A civilizációk nevüket általában
  • 2:32 - 2:35
    a velük kapcsolatos legfontosabb
    régészeti lelőhelyről kapják.
  • 2:35 - 2:36
  • 2:36 - 2:40
    Ahogy elérünk az i.e. első évezredbe,
  • 2:42 - 2:45
    megszületik a Chavín-civilizáció.
  • 2:45 - 2:47
    Ismétlem, nem ez volt a nevük.
  • 2:47 - 2:49
    Mindez körülbelül 3000 éve történt.
  • 2:49 - 2:51
    Hangsúlyozom, hogy ez a civilizáció
  • 2:51 - 2:54
    meglehetősen fejlett volt.
  • 2:54 - 2:56
    A leletek szerint emberi települések
  • 2:56 - 3:01
    a mai Peru és Bolívia,
  • 3:01 - 3:04
    valamint Észak-Chile és Ecuador területén
  • 3:04 - 3:07
    már évezredekkel ezelőtt léteztek.
  • 3:07 - 3:11
    Hogy bemuutassam a Chavín-civilizációt,
  • 3:11 - 3:15
    itt látható néhány régészeti lelet.
  • 3:15 - 3:18
    Ezeket Chavín de Huantar településen
    találták,
  • 3:18 - 3:21
    erről kapta a nevét a Chavín-civilizáció,
  • 3:21 - 3:24
    amit néha Chavín-kultúrának is hívnak.
  • 3:24 - 3:27
    Érdekes, hogy ezeknek a leleteknek
    az alapján
  • 3:27 - 3:30
    vallási-kulturális központról volt szó.
  • 3:30 - 3:33
    Egyesek olyan vallási kultusznak tartják,
  • 3:33 - 3:35
    amely ezen a területen jött létre.
  • 3:35 - 3:38
    Azt azonban nem gondoljuk,
    hogy egy valódi birodalom volt.
  • 3:38 - 3:40
    Biztosat nem tudunk,
    mert nincsenek írásos emlékek,
  • 3:40 - 3:43
    csak a régészeti leletekből próbáljuk
    kideríteni, amit lehet.
  • 3:43 - 3:47
  • 3:47 - 3:50
    Nagyjából amikor
    a Chavín-kultúra hanyatlani kezdett...
  • 3:50 - 3:52
    Úgy gondoljuk,
    hogy sok ilyen civilizáció hanyatlását
  • 3:52 - 3:55
    az egymással vívott háborúk,
  • 3:55 - 3:58
    vagy valamiféle éghajlatváltozás,
  • 3:58 - 4:02
    esetleg az El Niño,
  • 4:02 - 4:04
    vagy valamiféle aszály vagy éhínség okozta,
  • 4:04 - 4:06
    ami sok konfliktushoz vezethetett
  • 4:06 - 4:07
    a társadalmon belül is.
  • 4:07 - 4:08
    Mindenesetre döntően így magyarázzák,
  • 4:08 - 4:13
    hogy miért bukott meg a Chavín-civilizáció
    i.e. 200 körül.
  • 4:15 - 4:16
    Nagyjából ebben az időben
  • 4:16 - 4:19
    számos más kultúra születésének
    vagyunk tanúi.
  • 4:19 - 4:22
    Megszületett a híres Nazca-kultúra
  • 4:22 - 4:25
    itt, dél-nyugat Peruban.
  • 4:26 - 4:29
    A Nazca-vonalak miatt híresek.
  • 4:29 - 4:32
    Ezek a hatalmas rajzok vagy mintázatok
  • 4:32 - 4:34
    a talajon.
  • 4:34 - 4:38
    Némelyik 300 méter, egyharmad kilométer
    hosszú.
  • 4:38 - 4:40
    Azt, hogy mit ábrázolnak,
  • 4:40 - 4:43
    csak megfelelő magasságból nézve
    érthetjük meg.
  • 4:43 - 4:46
    Egyes elméletek szerint
  • 4:46 - 4:48
    az égi isteneknek szánt üzenetekről
    van szó.
  • 4:48 - 4:50
    Egyes emberek még azt is gondolták,
  • 4:50 - 4:52
    hogy a földönkívüliekkel próbáltak
    kommunikálni.
  • 4:52 - 4:54
    Ezt űrhajósnak nevezik.
  • 4:54 - 4:58
    Nem tudjuk, de érdekes elméleteket gyártani
  • 4:58 - 5:02
    az i.e. 200 körül született Nazca-civilizációról.
  • 5:02 - 5:03
    Írásos emlékek itt sincsenek,
  • 5:03 - 5:06
    csak az építészetüket,
  • 5:06 - 5:08
    a rajzaikat vizsgálhatjuk.
  • 5:08 - 5:12
    Kicsit később kezdett kialakulni
    a Moche-civilizáció vagy Moche-kultúra
  • 5:12 - 5:16
  • 5:16 - 5:19
    ezen a világoskékkel jelölt területen,
    amit néha Mochicának is hívnak.
  • 5:19 - 5:22
    Ez az általuk emelt egyik jelentős építmény,
  • 5:22 - 5:25
    a Huaca del Sol, a Nap piramis.
  • 5:25 - 5:29
    Sokszor megrongálták olyanok,
  • 5:29 - 5:31
    akik ki akarták rabolni
    vagy felelelőtlenül fel akarták tárni.
  • 5:31 - 5:33
    Mindenesetre ez a prekolumbián Amerika
    legnagyobb ismert építménye.
  • 5:33 - 5:36
  • 5:36 - 5:37
    A prekolumbián Amerika azt jelenti,
  • 5:37 - 5:41
    hogy a Kolumbusz érkezése előtti Amerika.
  • 5:41 - 5:42
    A mochék nagyon érdekesek.
  • 5:42 - 5:44
    Bár nem volt írásuk.
  • 5:44 - 5:46
    művészetükből sokat megtudhatunk.
  • 5:46 - 5:48
    Itt van néhány példa erre,
  • 5:48 - 5:51
    és őszintén szólva ezek még a viszonylag
    kevéssé felkavaró tárgyak.
  • 5:51 - 5:55
    Az első évezredbe, illetve az első évezred
    közepére érve
  • 5:55 - 5:57
  • 5:57 - 5:59
    további jelentős civilizációk és kultúrák
    születtek.
  • 5:59 - 6:02
  • 6:02 - 6:06
    I.sz. 500 körül, például,
    azaz nagyjából 1500 éve
  • 6:08 - 6:11
    megszületett a Wari-civilizáció.
  • 6:11 - 6:12
    A pirossal jelölt területen.
  • 6:12 - 6:13
    Vannak tisztázatlan kérdések,
  • 6:13 - 6:16
    és az ókor tanulmányozása során
    sok ilyennel találkozhatunk.
  • 6:16 - 6:18
    Birodalom volt-e
  • 6:18 - 6:20
    vagy csak egy nagyhatású kultúra?
  • 6:20 - 6:22
    A birodalom melletti érv a gazdagság,
  • 6:22 - 6:27
    az, hogy komoly infrastruktúra kiépítésére
    voltak képesek,
  • 6:27 - 6:30
    az egyes települések hasonlósága.
  • 6:30 - 6:33
    Azután itt van Tiuhanaco,
  • 6:33 - 6:35
    amit valóban birodalomnak tartunk.
  • 6:35 - 6:37
  • 6:37 - 6:39
  • 6:39 - 6:42
  • 6:42 - 6:45
  • 6:45 - 6:47
  • 6:47 - 6:49
  • 6:49 - 6:52
  • 6:52 - 6:54
  • 6:54 - 6:56
  • 6:56 - 6:59
  • 6:59 - 7:02
  • 7:02 - 7:05
  • 7:05 - 7:08
  • 7:08 - 7:10
  • 7:10 - 7:13
  • 7:13 - 7:17
  • 7:17 - 7:19
  • 7:19 - 7:23
  • 7:23 - 7:24
  • 7:24 - 7:26
  • 7:26 - 7:30
Title:
A Chavín, a Nazca, a Moche, a Wari és a Tiahuanaco civilizáció | Világtörténelem | Khan Academy
Description:
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
07:31

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.