Hungarian subtitles

← A faji előítéletek működése és visszaszorításuk módja

Get Embed Code
39 Languages

Showing Revision 18 created 09/19/2020 by Zsófia Herczeg.

  1. Pár ével ezelőtt
  2. repülőgépen ültem ötéves fiammal.
  3. A fiam nagyon izgatott volt,
    hogy repülőn ülhet Anyával.
  4. Nézegetett jobbra-balra,
    mindent alaposan szemügyre vett,
  5. és mindenkit megnézett.
  6. Aztán meglátott egy embert, és így szólt:
  7. "Nini, az a bácsi úgy néz ki, mint Apa!"
  8. Ránéztem a férfira,
  9. és egy kicsit sem hasonlított a férjemre,
  10. a legkevésbé sem.
  11. Aztán körbenéztem a gépen,
  12. és rájöttem, hogy ő volt az egyetlen
    fekete férfi a fedélzeten.
  13. Ekkor arra gondoltam:
  14. "Na, jó.
  15. Egy kicsit el kell beszélgetnem
    a fiammal arról,
  16. hogy nem minden fekete hasonlít egymásra."
  17. A fiam rám nézett, és így szólt hozzám:
  18. "Remélem, nem téríti el a repülőt."
  19. Erre én: "Micsoda? Mit mondtál?"
  20. Mire ő: "Hát, remélem,
    hogy a bácsi nem téríti el a repülőt."
  21. Erre én: "De hát miért mondod ezt?
  22. Tudod jól, hogy Apa sem
    szokott repülőt eltéríteni."
  23. Erre ő: "Hát igen, igen, igen, tudom."
  24. Mire én: "Mégis, miért mondtad ezt?"
  25. Rám nézett egészen szomorú arccal,
  26. és így szólt:
  27. "Nem tudom, miért mondtam.
  28. Nem tudom, miért gondoltam."
  29. Ilyen súlyos faji rétegződésben élünk,

  30. hogy még egy ötéves is megmondja,
    milyen történéseket tételezzünk fel,
  31. még akkor is, ha nincs is gonosztevő,
  32. és nincs látható gyűlölet sem.
  33. A feketék és a bűnözés összekapcsolása
  34. befurakodott az ötéves fiam fejébe.
  35. Befurakodik minden gyerek fejébe,
  36. és mindannyiunk fejébe.
  37. A gondolkodásunkat befolyásolják
  38. a világban látható a faji különbségek,
  39. és azok a narratívák, amelyekből
    értelmezzük a látható különbségeket:
  40. "Azok az emberek bűnözők."
  41. "Azok az emberek erőszakosak."
  42. "Azoktól az emberektől félni kell."
  43. A kutatócsoportunk a laborban
    különböző embereknek arcokat mutatott,

  44. és azt állapítottuk meg,
  45. hogy a fekete arcok felmutatása után
    a fegyverekről készült homályos képeket
  46. tisztábban és gyorsabban
    észlelték az alanyok.
  47. Az előítéletek nemcsak azt
    befolyásolhatják, amit látunk,
  48. hanem azt is, hogy hova nézünk.
  49. Kiderült, hogy ha az embereket
    arra buzdítjuk,
  50. hogy gondoljanak erőszakos bűntettre,
    akkor egy fekete arcra néznek,
  51. és elfordulnak a fehér arcoktól.
  52. Ha rendőröket arra kérünk,
    hogy elfogásra, lövöldözésre
  53. és letartóztatásra gondoljanak,
  54. az is azt eredményezi, hogy tekintetüket
    fekete arcokra irányítják.
  55. Az előítéletek minden szempontból mérgezik
    az igazságszolgáltatási rendszerünket.

  56. A halálra ítélhető vádlottak
    adatállományát vizsgálva arra jutottunk,
  57. hogy ha valaki feketébb bőrű,
  58. akkor kétszeres esélye van
    a halálbüntetésre,
  59. legalábbis ha az áldozata fehér volt.
  60. Ez jelentőségteljes eredmény,
  61. habár a változók között
    szerepelt a bűntett súlyossága,
  62. és a vádlott esetleges vonzó megjelenése.
  63. De bármilyen szemponttal
    bővítettük a vizsgálatot,
  64. azt találtuk,
  65. hogy a feketéket feketeségükkel
    arányosan büntették:
  66. minél feketébbek,
  67. annál inkább halált érdemelnek.
  68. Az előítéletek azt is befolyásolják,
    hogyan fegyelmezik a tanárok a tanulókat.

  69. A kollégáimmal azt állapítottuk meg,
    hogy a tanárokban megvan az igény arra,
  70. hogy egy fekete felső tagozatos diákot
    keményebben fegyelmezzenek,
  71. mint egy fehér diákot
  72. ugyanazért az ismételt szabályszegésért.
  73. Egy közelmúltbeli tanulmányban
    azt állapítottuk meg,
  74. hogy a fekete diákokat
    csoportként kezelik a tanárok,
  75. a fehéreket viszont egyénként.
  76. Ha pl. egy fekete diák rosszul viselkedik,
  77. majd pár nap múlva egy másik
    fekete tanuló is rosszul viselkedik,
  78. a tanár a második fekete
    tanulóra már úgy reagál,
  79. mintha kétszer viselkedett volna rosszul.
  80. Olyan ez, mintha az egyik gyerek vétkei
  81. rárakódnának a másikéra.
  82. Kategóriákat hozunk létre,
    hogy értelmezzük a világot,

  83. hogy valamiféle rendszert
    és következetességet teremtsünk
  84. a minket folyton bombázó ingerekben.
  85. A kategorizálás és az általa
    elültetett előítéletek segítségével
  86. az agyunk gyorsabban
    és hatékonyabban alkothat ítéletet,
  87. amit már ösztönösen teszünk,
    a mintáinkra alapozva,
  88. és úgy tűnik, hogy ezek kiszámíthatók.
  89. Az általunk teremtett kategóriák lehetővé
    teszik, hogy gyors döntéseket hozzunk,
  90. ugyanakkor megerősítik előítéleteinket is.
  91. Tehát pont azok a dolgok,
    amelyek segítenek megérteni a világot,
  92. elvakulttá is tehetnek minket.
  93. Erőfeszítés nélkül hozhatunk döntéseket,
  94. súrlódásmentesen.
  95. Mégis súlyos áldozatot követelnek.
  96. Akkor hát mit tehetünk?

  97. Mindannyian ki vagyunk
    szolgáltatva az előítéleteknek,
  98. de nem mindig cselekszünk előítéletesen.
  99. Vannak bizonyos körülmények,
    amelyek felkeltik az előítéleteket,
  100. más körülmények pedig tompítják őket.
  101. Hadd mondjak egy példát!

  102. Sokan ismerik a Nextdoor
    nevű technológiai vállalatot.
  103. Az a célja, hogy erősebb, egészségesebb,
    biztonságosabb lakókörnyezetet teremtsen.
  104. Ennek érdekében online teret hoztak létre,
  105. ahova csatlakozhatnak egy környék lakói,
    és tájékoztathatják egymást.
  106. A Nextdoor azonban idővel rájött,
  107. hogy a faji profilalkotással
    van egy kis gond.
  108. Egy tipikus eset,
  109. amikor az emberek kinéznek az ablakon,
  110. és meglátnak egy feketét
    az amúgy fehérek lakta környéken,
  111. és egyből azt az ítéletet alkotják,
    hogy az illető rosszban sántikál,
  112. még akkor is, ha semmi
    nem utal bűncselekményre.
  113. Az online térben tanúsított
    viselkedésünk számos jellemzője
  114. annak a leképeződése,
    ahogy a való világban viselkedünk.
  115. De semmiképpen sem akarunk olyan
    könnyen használható rendszert létrehozni,
  116. amely felerősítheti az előítéleteket,
    és elmélyítheti a faji különbségeket,
  117. ahelyett hogy lebontaná őket.
  118. Ezért a Nextdoor társalapítója
    felkeresett többek között engem,

  119. hogy találjuk ki, mit tehetnének.
  120. Rájöttek, hogy a faji profilalkotás
    mérséklése érdekében a platformon
  121. nagyobb "tapadási felületet"
    kell kialakítaniuk,
  122. vagyis le kell lassítaniuk az embereket.
  123. Ezért a Nextdoornak döntenie kellett,
  124. és minden nyomás ellenére úgy döntöttek,
  125. hogy növelik a "tapadási felületet".
  126. Ehhez egyszerű ellenőrzőlistát
    helyeztek el az oldalon.
  127. Három tétel szerepelt rajta.
  128. Először azt kérték a felhasználóktól,
    hogy egy pillanatra álljanak meg,
  129. és tegyék fel a kérdést: "Mit csinált
    ez az ember, amitől gyanússá vált?"
  130. A "fekete ember" kategória
    nem indok a gyanúra.
  131. Másodszor, megkérték a felhasználókat,
    hogy írják le az illető külső vonásait,
  132. de nem egyszerűen csak
    a fajukat és a nemüket.
  133. Végül pedig, észrevették,
  134. hogy sokan nyilván nem tudják,
    hogy mit jelent a faji profilalkotás,
  135. és azt sem, hogy ebben ők is érintettek.
  136. Ezért a Nextdoor definíciót
    állított össze számukra,
  137. és közölte velük, hogy mi szigorúan tilos.
  138. Önök is ismerik a feliratokat
    a reptereken és a metróállomásokon:
  139. "Ha látsz valamit, mondj is valamit!"
  140. A Nextdoor ezt módosította:
  141. "Ha látsz valami gyanúsat,
  142. mondj valami konkrétat."
  143. Ezt az embereket lelassító
    stratégiát alkalmazva
  144. a Nextdoornak sikerült 75%-kal
    visszaszorítania a faji profilalkotást.
  145. Az emberek gyakran azt mondják nekem:

  146. "Nem növelhetjük a »tapadási felületet«
    minden helyzetben, minden kontextusban,
  147. és főleg olyanok esetében,
    akik villámgyorsan döntenek."
  148. Kiderült azonban,
  149. hogy több helyzetben növelhetjük
    a "tapadási felületet", mint hinnénk.
  150. Együtt dolgoztam az oaklandi rendőrséggel
  151. Kaliforniában.
  152. Kollégáimmal segítettünk
    csökkenteni a rendőrségnek
  153. azoknak az igazoltatott
    embereknek a számát,
  154. akik nem követtek el
    komoly bűncselekményt.
  155. Ezt úgy értük el, hogy arra
    ösztönöztük a rendőröket,
  156. hogy minden egyes igazoltatás előtt
    tegyenek fel maguknak egy kérdést:
  157. "Ezt az igazoltatást az értelem vezérli?
  158. Igen vagy nem?"
  159. Más szóval:
  160. van olyan előzetes információm,
  161. amely a személyt konkrét bűntetthez köti?
  162. Az, hogy ez a kérdés szerepel az űrlapon,
  163. amelyet igazoltatáskor
    kitöltenek a rendőrök,
  164. lelassítja őket, megállnak
    egy pillanatra, és elgondolkoznak:
  165. "Miért fontolgatom
    e személy feltartóztatását?"
  166. 2017-ben, mielőtt kibővítettük
    az űrlapot ezzel az értelmező kérdéssel,

  167. kb. 32 000 esetben igazoltattak
    a városban a rendőrök.
  168. A következő évben, ennek
    a kérdésnek a feltevésével
  169. ez visszaesett 19 000 igazoltatásra.
  170. Csak az afroamerikaiak
    igazoltatása 43%-kal csökkent.
  171. A kevesebb fekete igazoltatásától
    nem lett veszélyesebb a város.
  172. A bűnözési ráta valójában
    egyre jobban csökkent,
  173. és a város mindenki számára
    biztonságosabbá vált.
  174. Vagyis az egyik megoldás az lehet, hogy
    csökkentjük a felesleges igazoltatásokat.

  175. A másik, hogy javítunk
  176. a rendőrségi igazoltatások színvonalán.
  177. A technológia a segítségünkre lehet ebben.
  178. George Floyd haláláról azért tudunk,
  179. mert azoknál, akik a segítségére
    akartak sietni, volt kamerás telefon,
  180. így felvették azt a rettenetes,
    halálos találkozást a rendőrökkel.
  181. Van mindenféle technikánk,
    melyeket nem hasznosítunk.
  182. A rendőrségnek szerte az országban
  183. kötelező testkamerát viselnie,
  184. hogy ne csak a szélsőséges és szörnyű
    összetűzésekről készüljön felvétel,
  185. hanem a mindennapos beavatkozásokról is.
  186. Egy interdiszciplináris csapattal

  187. Stanfordban gépi tanulási technikákat
    kezdtünk használni,
  188. hogy nagy számban elemezhessünk
    különféle csetepatékat.
  189. Az volt a célunk, hogy jobban megértsük,
    mi zajlik egy rutin közúti ellenőrzéskor.
  190. Azt állapítottuk meg,
  191. hogy a rendőrök még akkor is,
    amikor professzionálisan viselkednek,
  192. a fekete sofőrökkel kevesebb
    tisztelettel beszélnek, mint a fehérekkel.
  193. Igazából már pusztán a rendőrök
    által használt szavakból is
  194. előre meg tudtuk mondani, hogy fekete
    vagy fehér sofőrrel beszélnek-e.
  195. Az a baj, hogy e kamerafelvételek zömét

  196. nem használja fel a rendőrség arra,
  197. hogy megtudja, mi folyik az utcákon,
  198. vagy hogy továbbképezze a rendőröket.
  199. És ez gyalázat.
  200. Hogyan lesz egy rutinellenőrzésből
    halálos összetűzés?
  201. Hogy történt ez George Floyd esetében?
  202. Hogy történt ez más esetekben?
  203. Amikor a legidősebb fiam 16 éves volt,

  204. észrevette, hogy mikor a fehérek ránéznek,
  205. félelmet éreznek.
  206. Azt mondta, a lift a legrosszabb.
  207. Amikor az ajtók bezárulnak,
  208. az emberek csapdába esnek
    az apró helyiségben olyasvalakivel,
  209. akiről azt tanították nekik,
    hogy veszélyt jelenthet.
  210. A fiam érzi ezt a feszengést,
  211. és mosolyog, hogy megnyugtassa őket,
  212. és oldja a félelmüket.
  213. Amikor beszél,
  214. a testük ellazul.
  215. Könnyebben lélegeznek.
  216. Örömöt lelnek a hanglejtésében,
  217. a kifejezésmódjában, a szóhasználatában.
  218. Úgy beszél, mint egy közülük.
  219. Régen azt hittem, hogy a fiam született
    extrovertált személyiség, mint az apja.
  220. Abban a pillanatban, annál
    a beszélgetésnél viszont rájöttem,
  221. hogy a mosolya nem azt jelentette,
    hogy kapcsolatot akar teremteni
  222. idegen emberekkel.
  223. Ez volt a talizmánja,
    amellyel megvédte magát,
  224. túlélési taktika, amelyet a sok ezer
    liftezés során fejlesztett tökélyre.
  225. Megtanulta, hogyan szokjon hozzá
    a feszültséghez, amelyet bőrszíne vált ki,
  226. és amely veszélybe sodorta az életét.
  227. Tudjuk, hogy az agy
    huzalozva van az előítéletekre,

  228. aminek pl. úgy szabhatunk gátat,
    ha megállunk, és elgondolkodunk azon,
  229. hogy milyen bizonyítékai
    vannak a feltevéseinknek.
  230. Fel kell tennünk magunknak a kérdést:
  231. Milyen feltevésekkel lépünk be egy liftbe?
  232. Vagy szállunk repülőre?
  233. Hogyan tudatosíthatjuk magunkban
    a tudattalan előítéleteinket?
  234. Kinek a biztonságát
    szolgálják ezek a feltevések?
  235. Kit sodornak veszélybe?
  236. Amíg nem tesszük fel ezeket a kérdéseket,
  237. és nem ragaszkodunk ahhoz,
    hogy iskolák, bíróságok, a rendőrség
  238. és más intézmények is
    feltegyék e kérdéseket,
  239. addig az előítéleteink
  240. továbbra is elvakíthatnak.
  241. Ez esetben pedig
  242. egyikünk sincs igazán biztonságban.
  243. Köszönöm.