-
Alakítsuk át az 51,8 decimétert kilométer formájúvá!
-
Először azon gondolkodjunk el, hogy a méterhez viszonyítva mekkora egység a deciméter!
-
Aztán pedig azt nézzük meg, hogy milyen arány áll fennt a méter és a kilométer között,
-
aztán pedig végezzük el az átváltást!
-
A kiindulópontunk az 51,8 deciméter.
-
Fontos, hogy ne bonyolítsuk túl a dolgot, így először
-
méterekké alakÍtsunk, mert ez az előtag segít nekünk abban, hogy
-
meghatározzuk milyen viszonyban is áll a méterrel.
-
Szóval ha méterekké akarjuk alakítani, akkor mértékegységünk úgy
-
néz ki, hogy méter per deciméter.
-
Erre a lépésre azért van szükségünk, mert így akkor
-
a deciméterekkel tudunk egyszerűsíteni és nem marad más,
-
csak a méterek.
-
Akkor az 1 méter hány deciméter is?
-
Nos a deci szó egy tizedet jelent.
-
Így aztán egy deciméter az a méter egy tizede.
-
Másképp nézve azt mondhatjuk, hogy minden egyes méterre
-
tíz deciméter jut.
-
A deciméter tehát egy kisebb egység.
-
10 kell belőle, hogy egy métert kapjunk. Vagy egy tized méterenként jut
-
egy deciméter. Ez pontosan ennyit jelent:
-
a méter egy tizedét.
-
Na most ha ezt a két számot összeszorozzuk, mit is kapunk?
-
Nos a deciméterekkel egyszerűsíthetünk és az 51,8-at 10-zel kell osztanunk.
-
Az egy tizeddel való szorzás az ugyanaz, mint 10-zel osztani.
-
Tehát ez annyi, mint 51,8 per 10.
-
A tizedesvesszőt csupán egy hellyel balra kell elmozdítanunk.
-
Ez akkor 5,18-at ad.
-
Ez tehát 5,18 métert jelent...
-
Azonban végezzünk el egy ellenőrzést is, hogy lássuk,
-
hogy logikusan jártunk-e el!
-
Logikus az, hogy az 51 deciméter az körülbelül
-
5 méterrel egyenlő?
-
Nos, nagyon is!
-
Csökkenni kell az értéknek, mivel
-
kisebb egységből egy nagyobb felé haladunk, így aztán
-
kevesebb egység kell ahhoz, hogy jelen esetben ugyanazt a
-
távolságot kapjuk.
-
Mert ugye a méter az egy hosszúság mértékegység.
-
Most 5,18 méteren állunk és ezt át szeretnénk váltani
-
kilométerekké.
-
Ekkor a métereket a nevezőbe, a kilométereket pedig
-
a számlálóba kell raknunk.
-
Miért is?
-
Azért, mert ezzel a két méterrel itt egyszerűsíthetünk.
-
Most akkor hány méter is tesz ki egy kilométert?
-
A kilo annyit jelent, hogy 1.000.
-
Esetünkben 1.000 métert.
-
Szóval 1.000 méter az egy kilométerrel egyenlő.
-
Szóval ha elvégezzük a szorzást és a méterekkel egyszerűsítünk,
-
akkor kilométerek maradnak csak.
-
És ha valamit egy ezreddel szorzunk, akkor az ugyanaz, mintha
-
ezerrel osztanánk. Ez evidens.
-
Egy kisebb számot kell, hogy kapjunk, mivel egy
-
kisebb egységből nagyobbra váltunk.
-
Mindig több egység kell a kisebb mértékegységből, hogy ugyanannyit érjen,
-
mint a nagyobb mértékegységből.
-
Szóval akkor 5,18 osztva 1000-rel kilométerrel egyenlő.
-
Most az egyszerű módszer a megoldásra az az, hogy vesszük az 5,18 per 10-et
-
és ez annyival lesz egyenlő, hogy egy hellyel balra toljuk a tizedesvesszőt.
-
Ez így 0,518-cal egyenlő.
-
Ha az 5,18-at 100-zal osztjuk, akkor két helyi értékkel kell
-
balra eltolni a tizedesvesszőt.
-
Azaz egy, kettő...tehát hozzá kell írnunk még egy nullát.
-
Így 0,0518-at kapunk.
-
És ha ezerrel osztjuk az 5,18-at, akkor 3
-
hellyel kell balra elmozdítani a tizedesvesszőt.
-
Akkor tegyük is meg!
-
Szóval, ha 5,18-ról indulunk...a tizedesvessző itt helyezkedik el...
-
egy, kettő, szóval ez itt egy 0...
-
és aztán három.
-
Itt lesz a tizedesvesszőnek a helye.
-
Tehát ennyi! Vagy másféleképpen, ez kicsivel több mint 5 per ezer.
-
Ez itt 5 per 1000.
-
Ez annál egy kicsivel nagyobb.
-
Szóval a megoldásunk az az, hogy 51,8 deciméter az 0,00518
-
kilométerrel egyenlő.
-
És jöjjön a kötelező ellenőrzés!
-
Ez így logikus?
-
Persze az.
-
Egy nagyon kicsi mértékegységből indultunk ki és
-
ebből az egységből nagyon sok kell ahhoz, hogy a nagyobb mértékegységet megkaphassuk.
-
Tehát logikus a dolog.
-
Logikus, hogy ez a szám csökkenni fog, mert az átváltott mértékegység mérete
-
jóval nagyobb.
