Amiket terhes nőknek hazudunk

A szexet kutató Sofia Jawed-Wessel szerint "Mikor egy nőnek azt mondjuk, hogy terhessége alatt a szex nem éri meg a kockázatot, valójában azt mondjuk neki, hogy az ő szexuális öröme nem számít... hogy ő maga sem számít." Ebben az elgondolkodtató előadásban Jawed-Wessel megbolygatja a terhességről és az élvezetről alkotott képünket, hogy felfedje a nők, a szex és az erőviszonyok közti kapcsolatot.

Ma sok titkot fogunk egymással megosztani,

és remélem, hogy így megszüntethetjük

a szexhez kapcsolódó
szégyenérzetünk egy részét.

Hányótokkal történt már meg,
hogy az utcán utánafütyült egy idegen?

Sok nővel.

Legemlékezetesebb esetem,

amikor az idegen egyik diákom volt.

Aznap este odajött hozzám óra után,

és szavai megerősítették,
amit már amúgy is tudtam:

"Elnézést, tanárnő.

Ha tudtam volna, hogy ön az,
soha nem mondtam volna olyanokat."

(Nevetés)

Nem tudott személyként tekinteni rám,
míg ki nem derült, hogy a tanára vagyok.

Ez a tárgyiasításnak hívott fogalom

képezi a szexizmus alapját,

és azt életünk minden területén
éreztetik velünk.

Látjuk a kormányzatban,

amely nem hajlandó megbüntetni a férfiakat

nők megerőszakolásáért.

Látjuk hirdetésekben.

Hányótok látott már olyan reklámot,

ami női mellel próbál eladni
egy teljesen másféle terméket?

Vagy olyan filmek tömkelegét,

amelyek a nőket csak
szerelmi vonzalom tárgyának tekintik?

A példák talán lényegtelennek
és ártalmatlannak tűnhetnek,

pedig alattomosak,

és lassan olyan kultúrát építenek,
ami nem kezeli emberként a nőket.

Ezt látjuk egy tízéves kislányt
hazaküldő iskolában,

mert ruhája – úgymond – elvonja
a tanulni vágyó fiúk figyelmét,

vagy a kormányzatban, amely mellőzi
az erőszakot tevő férfiak megbüntetését,

ki tudja, hányadszor;

vagy a meggyilkolt nőnél,

akinek annyi bűne volt, hogy elutasította
a táncparketten ráhajtó férfit.

A médiának nagy a szerepe
a tárgyiasítás fenntartásában.

Vegyük a klasszikus romantikus vígjátékot.

E filmekben jellemzően
kétfajta nővel találkozunk,

vagy legalábbis két kívánatos nővel.

Az egyik a szexbomba.

Ő a hihetetlenül gyönyörű nő,
a tökéletes test birtokosa.

A főszereplő férfinak könnyű kiszúrnia őt,

és még könnyebb lefeküdnie vele.

A másik a főszereplőnk,

a szép, de visszahúzódó nő,
akibe a férfi annak ellenére szeret bele,

hogy elsőre észre se veszi,

vagy ha mégis, nem kedveli.

Az első a ribanc.

Őt elnyeli a feledés.

Túl könnyen megkapható.

A második a kívánatos, de szerény,

épp ezért méltó
a férfi leendő gyermekeire.

Házasságra tervezett.

A mondanivaló: a nőknek két szerepük van,

de a két szerep nehezen
fér meg egyetlen nőben.

Azon ritka alkalmakkor,
amikor megosztom új ismerőseimmel,

hogy a szexet tanulmányozom,

vagy azonnal véget vetnek
a beszélgetésnek,

vagy nagyon érdeklődővé válnak.

"Hűha! Mesélj még erről!"

Úgyhogy mesélek.

"Igazából a terhes
és a szülés után álló párok

szexuális élete érdekel."

Ekkor másfajta reakciót kapok.

(Nevetés)

"Ó. Hú.

Hogyhogy, a terhesek szeretkeznek?

Gondoltál már rá, hogy a szexuális vágyat,

vagy esetleg az orgazmust tanulmányozd?

Az érdekes lenne és szexis."

Milyen szavak jutnak először eszükbe

egy terhes nő láttán?

E kérdést több mint
500 felnőttnek tettem fel,

és a legtöbben a "pocak", a "kerek"

vagy az "aranyos" szavakat mondták.

Ez nemigen lepett meg.

Mire mondjuk még, hogy aranyos?

A kisbabákra. A kiskutyákra. A kiscicákra.

Az öregekre. Ugye?

(Nevetés)

De ha ezt felnőttre mondjuk,

megfosztjuk őt intellektusának
és sokrétűségének

nagy részétől.

Gyermeteg tulajdonságúakká
silányítjuk őket.

Heteroszexuális férfiakat kértem,

hogy képzeljék el: partnerük terhes,

aztán nőket kértem, hogy képzeljék
el magukat terhesként,

és mondják meg, milyen szavak
jutnak eszükbe,

ha a szeretkezésre gondolnak.

A legtöbb válasz negatív volt.

"Gusztustalan."

"Kínos."

"Nem szexi." "Fura."

"Kényelmetlen."

"Hogyan?"

(Nevetés)

"Nem éri meg a fáradságot."
"Nem éri meg a kockázatot."

Az utolsó nagyon megmaradt bennem.

Azt hihetnénk, hogy mivel a terhes nőket
és anyákat elválasztjuk a szexualitástól,

egyben a szexuális tárgyiasítástól is
megmenekülnek.

Kevesebb szexizmus jut nekik. Így van?

Nem egészen.

Helyette másfajta tárgyiasítást kapunk.

Amikor másoknak próbáltam ezt magyarázni,

az egyik beszélgetés a Willendorfi
Vénuszhoz vezetett,

egy ősi alakhoz, akiről azt tartották:
a szerelem és szépség istennője,

innen a neve: Vénusz.

De ezt az elméletet felülvizsgálták,

mikor a tudósoknak feltűnt,
hogy a szobrász fókuszában

az alak szaporítószervei álltak:

a szoptatáshoz ideális nagy mellek;

a kerek, valószínűleg terhes has;

foltokban vörös festék, ami a ciklust
vagy a szülést jelezheti.

Azt is leszűrték, hogy valószínűleg
kézben fogták vagy lefektették,

mivel pici lábain a szobor nem áll meg.

Arca sem volt.

Emiatt a termékenység
szimbólumának tekintik,

nem pedig egy ember modelljének.

Egy tárgy volt.

Értelmezésének történetében

az ideális szépség és szerelem
ábrázolásából

a szaporodás jelképe lett.

Azt hiszem, az átalakulás többet árul el

a szobrot értelmező tudósokról,

mint a szobrocska valódi funkciójáról.

Mikor egy nő teherbe esik,

elhagyja a férfiak vágyainak birodalmát,

és felveszi szaporító és nevelő szerepét.

Ezzel egy időben

a közösség tulajdonává is válik,

ahol nagyon fontos szerepet kap,
de kizárólag a terhessége okán. Igaz?

Én ezt úgy hívom: a Willendorf-hatás,

és egy nő életének sok területén
megfigyelhetjük.

Volt már közületek valaki
láthatóan terhes?

(Nevetés)

Aha. Sokan, igaz?

Terhesen hányan tapasztaltátok,
hogy pocakotokat vadidegen fogdossa,

aki előtte tán még engedélyt se kért rá?

Kiknek mondta meg olyasvalaki,
hogy mit ehet és mit nem,

aki sem nem volt orvos, sem védőnő?

Kiknek tettek fel kérdéseket
a tervezett szülés részleteiről?

Hányan ítélték ezek után
minden válaszukat helytelennek?

Velem is megtörtént.

Kiktől tagadott meg pincér egy pohár bort?

Ezen talán sokan fennakadtok,
de ne hagyjatok faképnél.

Elárulok egy hatalmas titkot.

Ha mértékletesen is,
de terhesség idején is lehet inni.

Sokunk nem tudja ezt,

mert az orvosok nem bízzák
terhes nőkre ezt a titkot...

(Nevetés)

különösen, ha kevésbé
iskolázott vagy színes bőrű.

Ebből azt szűrhetjük le,

hogy a Willendorf-hatás
elitista és rasszista is.

Jelen van, mikor a választási lehetőséget
korlátozó törvényekkel

a kormányzat arra emlékezteti a nőket,

hogy méhük tartalma nem a sajátjuk,

vagy amikor egy nőgyógyász szerint

"Bár a terhesség alatti szex biztonságos,

de azért biztos, ami biztos.

Jobb félni, mint megijedni, igaz?"

A nőtől megtagadják a magánéletet
és teste irányítását

a "jó anya" képének fenntartása érdekében.

Nem bízzuk rá,
hogy saját ügyében maga döntsön.

Ő csak "aranyos", emlékeztek?

Mikor egy nőnek azt mondjuk,

hogy a szexszel járó öröm... – elnézést.

Mikor egy nő azt hallja, hogy a terhesség
alatti szex nem éri meg a kockázatot,

ezzel azt mondjuk neki,
hogy az ő szexuális öröme nem számít.

Tehát tulajdonképpen azt mondjuk,
hogy ő maga nem számít,

pedig a magzat igényei nem
korlátozzák a nő saját igényeit.

Az egészségügyi központoknak,

pl. az ACOG-ak, az Amerikai Szülészek
és Nőgyógyászok Társaságának,

módjukban áll felvilágosítani a nőket
a terhesség alatti szex biztonságáról.

De mit mondanak a szakértők?

Az ACOG nem adott ki
hivatalos nyilatkozatot

a terhesség alatti szex biztonságáról.

A Mayo Klinika tájékoztatása
nagy általánosságban pozitív,

de ködösítő.

"Bár a legtöbb nő nyugodtan élhet
szexuális életet terhessége alatt,

ám néha legjobb az óvatosság."

Vannak olyan nők, akik nem kérnek
a szexből terhességük alatt,

nincs is ezzel baj.

Vannak olyanok, akik szeretnének
szexuális életet élni,

és azzal sincs baj.

De véget kell vetni
a társadalmi nyomásnak,

ami előírja a nőknek, mit tehetnek
és mit nem a testükkel.

(Taps) (Ujjongás)

A terhes nők nem arctalan, személytelen

és gyámoltalan szaporítógépek.

De az igazság, az igazi titok az,

hogy azt üzenjük a nőknek:
a szexuális élvezetük nem számít.

Még azt sem ismerjük el,
hogy vannak nőkkel szexelő nők,

vagy olyanok, akik nem akarnak gyereket.

"Biztos csak egy korszak...

csak a megfelelő férfira van szüksége."

Mikor egy nő csak azért szeretkezik,

mert jólesik neki,

akkor lázad.

Ő a lázadó.

A társadalom ama elvárása ellen harcol,

miszerint csak a férfiak öröméért,
vagy a szaporodásért

jött a világra.

Az a nő, aki szexuális vágyait
helyezi előtérbe, ijesztő,

mert az ilyen nő saját
magát helyezi előtérbe.

(Taps)

Az a nő egyenlő elbánást követel.

Olyan, aki ragaszkodik hozzá,

hogy helyet kapjon az erősek asztalánál,

és ez a legijesztőbb.

Hisz nem kínálhatunk neki helyet anélkül,

hogy le ne mondanánk pár
fölöslegesen birtokolt székről.

(Taps)

Van még egy utolsó titkom.

Két fiú édesanyja vagyok,

és jól jönne a segítségük.

Bár a fiaim rendszeresen hallják tőlem,

milyen fontos, hogy a férfiak
ismerjék el egyenlő félként a nőket,

sőt, még az apjuk viselkedésén is látják,

de a világeseményeknek is tükrözniük kell,
ami otthon végbemegy.

Ez nem a férfiak vagy a nők problémája.

Ez mindenkit érint,

és mindünknek van szerepünk
az egyenlőtlenség kiiktatásában.

Először is: abba kell hagynunk a nők
kioktatását arról,

hogy mit tehetnek
és mit nem a testükkel.

(Taps)

Ebbe beletartozik, hogy a terhes
nőket ne köztulajdonként kezeljük.

Ismeretlentől meg se kérdezzék,
hogy megérinthetik-e a hasát.

Mástól se tegyük.

Ne mondjuk meg neki, mit ehet és mit nem.

Ne tegyünk fel ránk nem tartozó
kérdéseket az egészségéről.

Ebbe annak a megértése is beletartozik,

hogy még abortuszellenesként is

küzdhetünk a nők választójogáért.

Mikor nők egyenjogúságáról beszélünk,
a két álláspont nem ellentétes.

Aki lefekszik nőkkel,

tegye fontossá az örömüket.

Aki nem tudja a módját, kérdezze meg.

Akiknek gyerekei vannak...

(Nevetés)

beszélgessenek velük a szexről,
amilyen hamar csak lehet,

mert a gyerekek már nem
a könyvekben néznek utána.

Hanem az interneten.

De amikor a szexről beszélgetnek,

ne csak a szaporodás legyen a téma.

Az emberek több okból szeretkeznek:

néhányan, mert gyerekre vágynak,

de legtöbbünk azért, mert jólesik.

Ismerjék el.

Akár van gyerekük, akár nincs,

támogassák a felvilágosító órákat,
amik nem ítélik el a kamaszokat.

(Taps)

Semmi jó nem sül ki abból,
ha szégyent keltünk bennük

szexuális vágyaik, viselkedésük miatt,

leszámítva a nemi betegségeket
és a nem kívánt terhességet.

Minden egyes nap megvan rá a lehetőségünk,

hogy megtörjük az egyenlőtlenség uralmát.

Azt hiszem, egyetértünk abban,
hogy megéri a fáradságot.

Köszönöm.

(Taps) (Ujjongás)