-
Információ-szennyezés
-
Az interneten a társadalom minden tagja
hallathatja a hangját.
-
Da ha bárki bármit posztolhat,
az rengeteg információt eredményez.
-
Ennek egy része megbízható,
de nagyon sok nem az.
-
A közösségi média és a keresőoldalak az
összes információt azonosan jelenítik meg.
-
Így nehéz lehet eldönteni,
mi az, ami hiteles forrásból származik,
-
mondjuk egy professzionális
hírügynökségtől,
-
és mi az, ami kevésbé szavahihető.
-
A közösségimédia hálózatok megkönnyítik
a hamis információ terjedését.
-
Emiatt sokszor hallunk
a fake news, az álhírek problémájáról.
-
De mit jelent pontosan a fake news?
-
A kifejezés minden féle
hamis információ leírására használják,
-
az emberek becsapására íródott cikkektől
-
a félrevezető mémeken és
kattintásvadász címeken át
-
az összeesküvéselméletekig.
-
Egyesek a nekik nem tetsző híreket
bélyegzik "fake news"-nak,
-
hogy így hiteltelenítsék a
megbízható forrásokat,
-
ami csak fokozza a zűrzavart.
-
A hamis online információ
problémájának megértését segíti,
-
ha meghatározzuk és kategóriákba
rendezzük őket.
-
A hamis információkat
két csoportra oszthatjuk:
-
a téves információra és a
félrevezető információra.
-
A téves információ hamis,
-
de aki megosztja, igaznak hiszi.
-
Bár a téves információ is lehet káros,
-
a célja nem az, hogy ártson.
-
Erre példa lehet egy félreértésből eredő
-
tárgyi tévedés,
-
a manipulált képek,
-
vagy egy valós, de egy kitalált történettel
megjelenő kép.
-
A félrevezető információ azonban
-
szándékosan hamis,
-
amit azért hoznak létre és terjesztenek,
hogy kárt okozzanak.
-
Az a célja, hogy az embereket összezavarja
az igazsággal kapcsolatban,
-
és befolyásolja a gondolataikat
és a cselekedeteiket.
-
Ilyen például egy politikai jelöltről
terjesztett hamis pletyka,
-
ami miatt mások kétségbe vonják
a megbízhatóságát.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Amplifying Voices
