< Return to Video

Ha meg akarja érteni az autizmust, ne nézzen félre!

  • 0:01 - 0:03
    Nézz a szemembe!
  • 0:05 - 0:11
    Ezekkel a szavakkal lettem nézésedző.
  • 0:11 - 0:15
    A 15 éves Iván édesanyja vagyok.
  • 0:15 - 0:17
    Iván autista, nem beszél,
  • 0:17 - 0:20
    egy iPaden keresztül kommunikálunk vele,
  • 0:20 - 0:23
    amely egész szókincsét képekben mutatja.
  • 0:23 - 0:26

    Két és fél éves volt,
  • 0:26 - 0:31
    amikor megkaptuk a diagnózist,
  • 0:31 - 0:34
    és még most is
  • 0:34 - 0:37
    mély fájdalommal gondolok arra a percre.
  • 0:37 - 0:39
    A férjem és én is
  • 0:39 - 0:41
    nagyon elveszettnek éreztük magunkat.
  • 0:41 - 0:45
    Nem tudtuk, mihez kezdjünk.
  • 0:45 - 0:47
    Akkor még nem volt internet, mint most,
  • 0:47 - 0:50
    nem lehetett ráguglizni,
  • 0:50 - 0:53
    így az első lépések megtételénél
  • 0:53 - 0:58
    csak a megérzésünkre hagyatkozhattunk.
  • 0:58 - 1:01
    Iván nem viselte el a szemkontaktust,
  • 1:01 - 1:04
    nem értette a szavakat,
  • 1:04 - 1:06
    nem reagált a nevére,
  • 1:06 - 1:09
    sem másra, amit kérdeztünk tőle,
  • 1:09 - 1:13
    mintha a szavakat zajnak fogta volna fel.
  • 1:13 - 1:16
    Az egyetlen módszerem arra,
  • 1:16 - 1:20
    hogy tudjam, mit gondol,
  • 1:20 - 1:23
    mit érez,
  • 1:23 - 1:25
    az volt, hogy belenéztem a szemébe.
  • 1:25 - 1:31
    De ez a kapu is zárva volt.
  • 1:31 - 1:35
    Hogyan készítsük fel Ivánt az életre?
  • 1:35 - 1:38
    Amikor olyasmiket csináltam,
    ami tetszett neki,
  • 1:38 - 1:40
    ő is rám nézett,
  • 1:40 - 1:42
    éreztem, hogy együtt vagyunk.
  • 1:42 - 1:44
    Akkor elkezdtem
    egyre többször ismételni
  • 1:44 - 1:46
    ezeket a dolgokat,
  • 1:46 - 1:51
    hogy több és több együtt töltött
    pillanatunk lehessen.
  • 1:51 - 1:55
    Órákat töltöttünk fogócskázással
  • 1:55 - 1:58
    vele és a nővérével, Alexiával.
  • 1:58 - 2:01
    Amikor azt mondtuk: "Elkaptalak!",
  • 2:01 - 2:06
    keresett minket a tekintetével,
  • 2:06 - 2:13
    és abban a pillanatban éreztem, hogy él.
  • 2:13 - 2:18
    A medencében is órákat töltöttünk.
  • 2:18 - 2:24
    Iván mindig is imádta a vizet.
  • 2:24 - 2:28
    Emlékszem, hogy két és fél éves korában
  • 2:28 - 2:31
    egy esős téli napon
  • 2:31 - 2:33
    elvittük egy benti medencébe,
  • 2:33 - 2:38
    mert még ilyenkor sem hagytuk ki.
  • 2:38 - 2:40
    Mentünk az autópályán,
  • 2:40 - 2:42
    és elvétettem a kijáratot.
  • 2:42 - 2:46
    Elkezdett vigasztalhatatlanul sírni,
  • 2:46 - 2:49
    amíg vissza nem fordultam,
  • 2:49 - 2:52
    Csak akkor nyugodott meg.
  • 2:52 - 2:54
    Hogy lehet, hogy két és fél évesen
  • 2:54 - 2:58
    a nevére nem reagált,
  • 2:58 - 3:02
    de még abban a nagy esőben és ködben is,
    amiben én semmit sem láttam
  • 3:02 - 3:04
    képes volt tökéletesen
    felismerni az útvonalat?
  • 3:07 - 3:10
    Akkor tudatosult bennem, hogy Ivánnak
  • 3:10 - 3:13
    különlegesen fejlett
    vizuális memóriája van,
  • 3:13 - 3:18
    és ez lesz a kapu, mely elvezet hozzá.
  • 3:18 - 3:20
    Elkezdtem mindent lefotózni,
  • 3:20 - 3:24
    és az életet így mutattam be neki,
  • 3:24 - 3:27
    képről képre.
  • 3:27 - 3:32
    Még ma is így kommunikál velünk,
  • 3:32 - 3:37
    így mondja el, mit szeretne,
  • 3:37 - 3:41
    mire van szüksége, és hogy mit érez.
  • 3:41 - 3:45
    Nem csak Iván nézésében
  • 3:45 - 3:47
    van ott az a kapcsolódási pont.
  • 3:47 - 3:51
    A többiekében is megvan.
  • 3:51 - 3:52
    Hogyan érhetjük el,
  • 3:52 - 3:55
    hogy ne csak az autistát lássák Ivánban,
  • 3:55 - 3:57
    hanem őt magát,
  • 3:57 - 4:00
    és mindent, amit adni tud az embernek?
  • 4:00 - 4:02
    Mindent, amit képes megcsinálni,
  • 4:02 - 4:04
    azokat a dolgokat, amiket szeret,
  • 4:04 - 4:07
    és azokat, amiket nem,
  • 4:07 - 4:10
    mint bárki közülünk.
  • 4:10 - 4:13
    De ehhez nekem is oda kellett tenni magam.
  • 4:13 - 4:16
    Erő kellett hozzá, hogy el tudjam engedni,
  • 4:16 - 4:21
    ami nagyon nehéz volt.
  • 4:21 - 4:24
    Iván 11 éves volt,
  • 4:24 - 4:26
    és a lakásunkhoz közel,
  • 4:26 - 4:29
    a szomszéd negyedben volt kezelésen.
  • 4:29 - 4:33
    Egy délután, amíg vártam,
  • 4:33 - 4:35
    odamentem egy zöldségesstandhoz.
  • 4:35 - 4:38
    Tipikus helyi zöldséges volt,
    aki mindenfélét árult.
  • 4:38 - 4:39
    Vásárlás közben
  • 4:39 - 4:44
    szóba elegyedtem José-val, az árussal.
  • 4:44 - 4:49
    Meséltem neki Ivánról,
    és arról, hogy autista,
  • 4:49 - 4:51
    és hogy szeretném megtanítani,
  • 4:51 - 4:54
    hogy egyedül járjon az utcán,
  • 4:54 - 4:56
    anélkül, hogy valaki fogná a kezét.
  • 4:56 - 4:58
    És bátorkodtam megkérdezni Josét,
  • 4:58 - 4:59
    hogy mi lenne,
  • 4:59 - 5:01
    ha csütörtökönként délután kettőkor
  • 5:01 - 5:02
    Iván eljönne segíteni neki
  • 5:02 - 5:05
    elrendezni a vizes üvegeket a polcokon,
  • 5:05 - 5:08
    mert imád rendet rakni,
  • 5:08 - 5:12
    és jutalmul vehetne magának
  • 5:12 - 5:16
    a kedvenc csokis süteményéből.
  • 5:16 - 5:19
    Azonnal igent mondott.
  • 5:19 - 5:22
    És így ment ez nagyjából egy évig:
  • 5:22 - 5:25
    Iván megérkezett José zöltségesstandjához,
  • 5:25 - 5:27
    segített neki elrendezni a vizes üvegeket,
  • 5:27 - 5:30
    így azok tökéletesen,
    címkével kifelé álltak,
  • 5:33 - 5:35
    És boldogan távozott
  • 5:35 - 5:40
    a csokis sütijeivel.
  • 5:43 - 5:49
    José nem autizmus-szakértő.
  • 5:49 - 5:54
    Nem kell szakértőnek lenni,
  • 5:54 - 5:56
    sem hősnek lenni ahhoz,
  • 5:56 - 6:00
    hogy bevonjuk a másikat.
  • 6:00 - 6:03
    Egyszerűen elég, ha vagyunk.
  • 6:03 - 6:13
    (Taps)
  • 6:13 - 6:16
    Így igaz, hőstettek nélkül.
  • 6:16 - 6:21
    Egyszerűen közel kell lennünk.
  • 6:21 - 6:23
    És ha valamitől félünk,
  • 6:23 - 6:29
    vagy ha valamit nem értünk, kérdezzünk!
  • 6:29 - 6:32
    Legyünk kíváncsiak!
  • 6:32 - 6:37
    De sohasem közömbösek.
  • 6:37 - 6:43
    Legyen bátorságunk egymás szemébe nézni,
  • 6:43 - 6:46
    mert a tekintetünkkel
  • 6:46 - 6:50
    egy világot nyithatunk meg a másikban!
  • 6:50 - 6:53
    (Taps)
  • 6:53 - 6:54
    (Ováció)
Title:
Ha meg akarja érteni az autizmust, ne nézzen félre!
Speaker:
Carina Morillo
Description:

Carina Morillo szinte semmit sem tudott az autizmusról, amikor fiát, Ivánt diagnosztizálták. Annyit tudott, hogy a kicsi nem beszél, nem reagál a szavakra, és hogy meg kell találnia a módját, hogy kapcsolatba lépjen vele. Carina elmeséli, miként tanulta meg – közös kíváncsiságukra alapozva- – hogyan segítse fiát az érvényesülésben.

more » « less
Video Language:
Spanish
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
07:09

Hungarian subtitles

Revisions