1
00:00:01,233 --> 00:00:02,612
Nézz a szemembe!

2
00:00:04,676 --> 00:00:10,525
Ezekkel a szavakkal lettem nézésedző.

3
00:00:10,525 --> 00:00:15,005
A 15 éves Iván édesanyja vagyok.

4
00:00:15,005 --> 00:00:17,314
Iván autista, nem beszél,

5
00:00:17,314 --> 00:00:20,293
egy iPaden keresztül kommunikálunk vele,

6
00:00:20,293 --> 00:00:22,966
amely egész szókincsét képekben mutatja.

7
00:00:22,966 --> 00:00:25,686

Két és fél éves volt,

8
00:00:25,966 --> 00:00:30,989
amikor megkaptuk a diagnózist,

9
00:00:30,989 --> 00:00:33,586
és még most is

10
00:00:33,586 --> 00:00:36,866
mély fájdalommal gondolok arra a percre.

11
00:00:36,866 --> 00:00:38,706
A férjem és én is

12
00:00:38,706 --> 00:00:40,616
nagyon elveszettnek éreztük magunkat.

13
00:00:40,616 --> 00:00:44,609
Nem tudtuk, mihez kezdjünk.

14
00:00:44,609 --> 00:00:46,657
Akkor még nem volt internet, mint most,

15
00:00:46,657 --> 00:00:50,280
nem lehetett ráguglizni,

16
00:00:50,280 --> 00:00:53,268
így az első lépések megtételénél

17
00:00:53,268 --> 00:00:57,703
csak a megérzésünkre hagyatkozhattunk.

18
00:00:57,703 --> 00:01:01,035
Iván nem viselte el a szemkontaktust,

19
00:01:01,035 --> 00:01:04,221
nem értette a szavakat,

20
00:01:04,221 --> 00:01:06,456
nem reagált a nevére,

21
00:01:06,456 --> 00:01:08,905
sem másra, amit kérdeztünk tőle,

22
00:01:08,905 --> 00:01:12,617
mintha a szavakat zajnak fogta volna fel.

23
00:01:12,617 --> 00:01:16,061
Az egyetlen módszerem arra,

24
00:01:16,061 --> 00:01:20,248
hogy tudjam, mit gondol,

25
00:01:20,248 --> 00:01:22,725
mit érez,

26
00:01:22,725 --> 00:01:24,890
az volt, hogy belenéztem a szemébe.

27
00:01:24,890 --> 00:01:31,032
De ez a kapu is zárva volt.

28
00:01:31,032 --> 00:01:35,345
Hogyan készítsük fel Ivánt az életre?

29
00:01:35,345 --> 00:01:38,052
Amikor olyasmiket csináltam, 
ami tetszett neki,

30
00:01:38,052 --> 00:01:39,692
ő is rám nézett,

31
00:01:39,692 --> 00:01:42,094
éreztem, hogy együtt vagyunk.

32
00:01:42,094 --> 00:01:43,994
Akkor elkezdtem
egyre többször ismételni

33
00:01:43,994 --> 00:01:45,532
ezeket a dolgokat,

34
00:01:45,532 --> 00:01:51,232
hogy több és több együtt töltött 
pillanatunk lehessen.

35
00:01:51,232 --> 00:01:54,751
Órákat töltöttünk fogócskázással

36
00:01:54,751 --> 00:01:58,363
vele és a nővérével, Alexiával.

37
00:01:58,363 --> 00:02:00,633
Amikor azt mondtuk: "Elkaptalak!",

38
00:02:00,633 --> 00:02:05,716
keresett minket a tekintetével,

39
00:02:05,716 --> 00:02:13,150
és abban a pillanatban éreztem, hogy él.

40
00:02:13,150 --> 00:02:18,487
A medencében is órákat töltöttünk.

41
00:02:18,487 --> 00:02:23,986
Iván mindig is imádta a vizet.

42
00:02:23,986 --> 00:02:28,229
Emlékszem, hogy két és fél éves korában

43
00:02:28,229 --> 00:02:31,469
egy esős téli napon

44
00:02:31,469 --> 00:02:33,291
elvittük egy benti medencébe,

45
00:02:33,291 --> 00:02:37,615
mert még ilyenkor sem hagytuk ki.

46
00:02:37,615 --> 00:02:40,279
Mentünk az autópályán,

47
00:02:40,279 --> 00:02:42,464
és elvétettem a kijáratot.

48
00:02:42,464 --> 00:02:45,587
Elkezdett vigasztalhatatlanul sírni,

49
00:02:45,587 --> 00:02:48,559
amíg vissza nem fordultam,

50
00:02:48,559 --> 00:02:51,523
Csak akkor nyugodott meg.

51
00:02:51,523 --> 00:02:53,714
Hogy lehet, hogy két és fél évesen

52
00:02:53,714 --> 00:02:57,536
a nevére nem reagált,

53
00:02:57,536 --> 00:03:01,542
de még abban a nagy esőben és ködben is,
amiben én semmit sem láttam

54
00:03:01,542 --> 00:03:04,448
képes volt tökéletesen
felismerni az útvonalat?

55
00:03:07,448 --> 00:03:10,251
Akkor tudatosult bennem, hogy Ivánnak

56
00:03:10,251 --> 00:03:13,251
különlegesen fejlett
vizuális memóriája van,

57
00:03:13,251 --> 00:03:17,881
és ez lesz a kapu, mely elvezet hozzá.

58
00:03:17,881 --> 00:03:19,717
Elkezdtem mindent lefotózni,

59
00:03:19,717 --> 00:03:23,789
és az életet így mutattam be neki,

60
00:03:23,789 --> 00:03:27,162
képről képre.

61
00:03:27,162 --> 00:03:32,456
Még ma is így kommunikál velünk,

62
00:03:32,456 --> 00:03:37,391
így mondja el, mit szeretne,

63
00:03:37,391 --> 00:03:41,279
mire van szüksége, és hogy mit érez.

64
00:03:41,279 --> 00:03:45,143
Nem csak Iván nézésében

65
00:03:45,143 --> 00:03:47,213
van ott az a kapcsolódási pont.

66
00:03:47,213 --> 00:03:50,618
A többiekében is megvan.

67
00:03:50,618 --> 00:03:51,881
Hogyan érhetjük el,

68
00:03:51,881 --> 00:03:55,231
hogy ne csak az autistát lássák Ivánban,

69
00:03:55,231 --> 00:03:57,160
hanem őt magát,

70
00:03:57,160 --> 00:03:59,854
és mindent, amit adni tud az embernek?

71
00:03:59,854 --> 00:04:01,836
Mindent, amit képes megcsinálni,

72
00:04:01,836 --> 00:04:03,981
azokat a dolgokat, amiket szeret,

73
00:04:03,981 --> 00:04:06,981
és azokat, amiket nem,

74
00:04:06,981 --> 00:04:09,507
mint bárki közülünk.

75
00:04:09,507 --> 00:04:13,401
De ehhez nekem is oda kellett tenni magam.

76
00:04:13,401 --> 00:04:16,263
Erő kellett hozzá, hogy el tudjam engedni,

77
00:04:16,263 --> 00:04:21,212
ami nagyon nehéz volt.

78
00:04:21,212 --> 00:04:23,731
Iván 11 éves volt,

79
00:04:23,731 --> 00:04:26,061
és a lakásunkhoz közel,

80
00:04:26,061 --> 00:04:29,155
a szomszéd negyedben volt kezelésen.

81
00:04:29,155 --> 00:04:32,504
Egy délután, amíg vártam,

82
00:04:32,504 --> 00:04:34,944
odamentem egy zöldségesstandhoz.

83
00:04:34,944 --> 00:04:37,804
Tipikus helyi zöldséges volt,
aki mindenfélét árult.

84
00:04:37,804 --> 00:04:39,308
Vásárlás közben

85
00:04:39,308 --> 00:04:43,925
szóba elegyedtem José-val, az árussal.

86
00:04:43,925 --> 00:04:49,409
Meséltem neki Ivánról,
és arról, hogy autista,

87
00:04:49,409 --> 00:04:50,942
és hogy szeretném megtanítani,

88
00:04:50,942 --> 00:04:53,942
hogy egyedül járjon az utcán,

89
00:04:53,942 --> 00:04:56,380
anélkül, hogy valaki fogná a kezét.

90
00:04:56,380 --> 00:04:58,391
És bátorkodtam megkérdezni Josét,

91
00:04:58,391 --> 00:04:59,375
hogy mi lenne,

92
00:04:59,375 --> 00:05:01,089
ha csütörtökönként délután kettőkor

93
00:05:01,089 --> 00:05:02,473
Iván eljönne segíteni neki

94
00:05:02,473 --> 00:05:05,379
elrendezni a vizes üvegeket a polcokon,

95
00:05:05,379 --> 00:05:08,355
mert imád rendet rakni,

96
00:05:08,355 --> 00:05:11,698
és jutalmul vehetne magának

97
00:05:11,698 --> 00:05:15,581
a kedvenc csokis süteményéből.

98
00:05:15,581 --> 00:05:18,851
Azonnal igent mondott.

99
00:05:18,851 --> 00:05:21,502
És így ment ez nagyjából egy évig:

100
00:05:21,502 --> 00:05:24,692
Iván megérkezett José zöltségesstandjához,

101
00:05:24,692 --> 00:05:26,940
segített neki elrendezni a vizes üvegeket,


102
00:05:26,940 --> 00:05:30,345
így azok tökéletesen,
címkével kifelé álltak,

103
00:05:33,447 --> 00:05:35,219
És boldogan távozott

104
00:05:35,219 --> 00:05:39,700
a csokis sütijeivel.

105
00:05:42,530 --> 00:05:48,584
José nem autizmus-szakértő.

106
00:05:48,584 --> 00:05:53,515
Nem kell szakértőnek lenni,

107
00:05:53,515 --> 00:05:56,466
sem hősnek lenni ahhoz,

108
00:05:56,466 --> 00:06:00,142
hogy bevonjuk a másikat.

109
00:06:00,142 --> 00:06:03,012
Egyszerűen elég, ha vagyunk.

110
00:06:03,012 --> 00:06:13,415
(Taps)

111
00:06:13,415 --> 00:06:16,349
Így igaz, hőstettek nélkül.

112
00:06:16,349 --> 00:06:21,267
Egyszerűen közel kell lennünk.

113
00:06:21,267 --> 00:06:23,225
És ha valamitől félünk,

114
00:06:23,225 --> 00:06:28,716
vagy ha valamit nem értünk, kérdezzünk!

115
00:06:28,716 --> 00:06:31,797
Legyünk kíváncsiak!

116
00:06:31,797 --> 00:06:37,247
De sohasem közömbösek.

117
00:06:37,247 --> 00:06:42,852
Legyen bátorságunk egymás szemébe nézni,

118
00:06:42,852 --> 00:06:46,146
mert a tekintetünkkel

119
00:06:46,146 --> 00:06:50,424
egy világot nyithatunk meg a másikban!

120
00:06:50,424 --> 00:06:53,030
(Taps)

121
00:06:53,030 --> 00:06:53,767
(Ováció)