< Return to Video

Lesz-e valaha mérföldmagas felhőkarcoló a világon?

  • 0:07 - 0:08
    1956-ban
  • 0:08 - 0:10
    Frank Lloyd Wright építészmérnök
  • 0:10 - 0:13
    egy 1,6 km magas felhőkarcolót tervezett.
  • 0:13 - 0:14
    Ez lett volna
  • 0:14 - 0:17
    a világ messze legmagasabb épülete,
  • 0:17 - 0:20
    ötször magasabb, mint az Eiffel-torony.
  • 0:20 - 0:23
    Azonban sokan kinevették,
  • 0:23 - 0:26
    azzal érvelve, hogy órákig
    kell majd várni a liftre,
  • 0:26 - 0:30
    vagy még rosszabb,
    a torony összedőlne saját súlyától.
  • 0:31 - 0:32
    A legtöbb mérnök egyetértett,
  • 0:32 - 0:35
    és a terv népszerűsége ellenére,
  • 0:35 - 0:37
    az óriás torony sosem épült meg.
  • 0:38 - 0:39
    Manapság azonban
  • 0:39 - 0:42
    magasabbnál magasabb tornyok épülnek
    a világ minden táján.
  • 0:42 - 0:46
    Építészirodák több mint egy kilométeres
    felhőkarcolókat terveznek,
  • 0:46 - 0:49
    mint például a szaúd-arábiai
    Dzsidda torony,
  • 0:49 - 0:51
    mely háromszor magasabb
    az Eiffel-toronynál.
  • 0:52 - 0:53
    Hamarosan
  • 0:53 - 0:56
    Wright mérnök csoda terve
    akár meg is valósulhat.
  • 0:56 - 1:00
    Akkor mi gátolta meg
    ilyen gigászi épületek megalkotását
  • 1:00 - 1:01
    70 évvel ezelőtt,
  • 1:01 - 1:05
    és hogyan építhetünk mérföldnyi magas
    épületeket napjainkban?
  • 1:05 - 1:07
    Bármilyen építészeti tervnél
  • 1:07 - 1:12
    az épület minden emeletének támasztania
    kell a felsőbb emeleteket.
  • 1:12 - 1:13
    Minél magasabb az épület,
  • 1:13 - 1:17
    annál nagyobb gravitációs nyomás hat
    a felsőbb emeletekről az alsóbbakra.
  • 1:18 - 1:21
    Ez az elv szabja meg épületeink formáját.
  • 1:21 - 1:25
    Ókori mérnökök is azért tervezték
    szélesebbre a piramisok alapját,
  • 1:25 - 1:27
    hogy megtarthassák a könnyebb,
    magasabb szinteket.
  • 1:27 - 1:31
    Azonban ez a megoldás
    nem alkalmazható városokban,
  • 1:31 - 1:35
    mivel egy ilyen magas piramis
    legalább 2,5 km szélesen terülne el,
  • 1:35 - 1:37
    így nehéz lenne bepréselni
    egy városközpontba.
  • 1:38 - 1:43
    Szerencsére az olyan erős anyagok,
    mint a beton, máshogy működnek.
  • 1:43 - 1:48
    A manapság használt betonkeverékeket
    acélszálak erősítik meg,
  • 1:48 - 1:51
    Víztaszító polimereket is adnak hozzá
    a repedések ellen.
  • 1:52 - 1:56
    A világ legmagasabb épületében,
    a dubaji Burdzs Kalifában,
  • 1:56 - 2:01
    a beton 8000 tonna nyomást bír el
    négyzetméterenként,
  • 2:01 - 2:05
    ami több mint 1200 afrikai elefánt
    súlyával egyezik meg!
  • 2:06 - 2:08
    Természetesen, még ha az épület
    meg is tartja magát,
  • 2:08 - 2:10
    szükséges a stabil talaj is.
  • 2:10 - 2:12
    Erős alapok nélkül
  • 2:12 - 2:15
    az ilyen nehéz épületek lesüllyednének,
    eldőlnének vagy elferdülnének.
  • 2:16 - 2:19
    Hogy megakadályozzák a majdnem
    félmillió tonnás torony elsüllyedését,
  • 2:19 - 2:27
    192 beton és acél támasztékoszlopot
    ástak le a talajba 50 méter mélyen.
  • 2:27 - 2:30
    Az oszlopok és a föld közötti
    súrlódás tartja egyben
  • 2:30 - 2:32
    ezt a hatalmas építményt.
  • 2:33 - 2:34
    A gravitáció legyőzése mellett,
  • 2:34 - 2:36
    ami az épületet lefelé nyomja,
  • 2:36 - 2:39
    a felhőkarcolóknak széllökésekkel is
    meg kell birkózniuk,
  • 2:39 - 2:42
    melyek oldalról érik.
  • 2:42 - 2:43
    Átlagos napokon
  • 2:43 - 2:49
    akár 8 kg/m2 szélnyomás is érheti
    az ilyen magas épületet –
  • 2:49 - 2:52
    olyan erő ez,
    mintha bowling golyókkal bombáznánk.
  • 2:52 - 2:55
    Olyan áramvonalas építmények tervezése,
  • 2:55 - 2:57
    mint amilyen a kecses
    kínai Sanghaj Torony,
  • 2:57 - 3:00
    negyedére csökkentheti
    a széllökések erejét.
  • 3:00 - 3:03
    Az épület belsejében vagy külsején
    elhelyezett szélrácsok pedig
  • 3:03 - 3:06
    a maradék szelet is el tudják nyelni,
  • 3:06 - 3:08
    mint ahogy a szöuli Lotte Világtorony.
  • 3:08 - 3:11
    Azonban még ilyen tervezés
    mellett is érezhető
  • 3:11 - 3:14
    az épület kilengése egy-egy szélviharban,
  • 3:14 - 3:17
    mely akár több mint egy méter is lehet
    a legfelső emeleteken.
  • 3:17 - 3:20
    Hogy a szél ne tudja ingatni
    a tornyok csúcsát,
  • 3:20 - 3:25
    sok felhőkarcolóba építenek
    akár több száz tonnás ellensúlyt
  • 3:25 - 3:27
    egyfajta lengéscsillapítóként.
  • 3:28 - 3:30
    A Taipei 101 torony esetében például
  • 3:30 - 3:35
    egy óriási fém stabilizálógömböt
    függesztettek fel a 87. emelet fölé.
  • 3:35 - 3:37
    Széllökések esetén
  • 3:37 - 3:39
    ez a gömb mozgásba lendül,
  • 3:39 - 3:41
    és elnyeli az épület mozgási energiáját.
  • 3:42 - 3:44
    Ahogy a gömb mozgása leköveti az épületét
  • 3:44 - 3:47
    a gömb és az épület között
    elhelyezett a hidraulikus hengerek
  • 3:47 - 3:49
    a mozgási energiát hővé átalakítják,
  • 3:49 - 3:52
    ezzel stabilizálva az ingó szerkezetet.
  • 3:52 - 3:55
    Ezen technológiák segítségével
  • 3:55 - 3:58
    ezek a hatalmas szerkezetek
    állva és stabilan tudnak maradni.
  • 3:58 - 4:03
    Azonban ilyen magas épületekben
    a gyors közlekedés is igazi kihívás.
  • 4:03 - 4:04
    Wright korában
  • 4:04 - 4:08
    a leggyorsabb liftek mindössze
    22 km/óra sebességgel közlekedtek.
  • 4:08 - 4:14
    Szerencsére a mai liftek
    már több mint 70 km/órával mozognak.
  • 4:14 - 4:18
    A jövő felvonóihoz akár súrlódásmentes
    mágneses sínt is használhatnak,
  • 4:18 - 4:20
    és így még nagyobb
    sebességet érhetnek el.
  • 4:20 - 4:23
    Forgalomirányítási algoritmusok
    csoportosítják majd a lifthasználókat,
  • 4:23 - 4:27
    hogy az utasokat és az üres felvonókat
    oda irányítsák, ahol lenniük kell.
  • 4:28 - 4:33
    A felhőkarcolók sokat fejlődtek
    Wright mérföldmagas terve óta.
  • 4:33 - 4:35
    Az egykor lehetetlennek tűnő ötletek
  • 4:35 - 4:38
    mára építészeti lehetőségekké váltak.
  • 4:38 - 4:40
    Most már csak idő kérdése,
  • 4:40 - 4:44
    mikor lesz egy felhőkarcoló
    még a maiaknál is magasabb.
Title:
Lesz-e valaha mérföldmagas felhőkarcoló a világon?
Speaker:
Stefan Al
Description:

A teljes leckét lásd: https://ed.ted.com/lessons/will-there-ever-be-a-mile-high-skyscraper-stefan-al

1956-ban Frank Lloyd Wright építészmérnök egy 1,6 kilométer magas felhőkarcolót tervezett, ötször magasabb épületet, mint az Eiffel-torony. Ugyan ez a hatalmas torony sosem készült el, manapság egyre magasabb toronyházakat építenek világszerte. Hogyan lettek ezekből a lehetetlennek tűnő ötletekből építészeti lehetőségek? Stefan Al elmagyarázza, hogyan váltak ezek a megaszerkezetek városaink megszokott látképének részeivé.

Lecke: Stefan Al
Rendezte: TED-Ed
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
04:44

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.