< Return to Video

Hogyan ismerjünk fel egy disztópiát - Alex Gendler

  • 0:07 - 0:10
    Próbáltál már valaha elképzelni
    egy tökéletes világot?
  • 0:10 - 0:13
    Amiben nincs háború,
    szegénység vagy bűnözés?
  • 0:13 - 0:15
    Ha igen, nem vagy egyedül.
  • 0:15 - 0:19
    Platón egy felvilágosult államot
    képzelt el filozófus királyokkal,
  • 0:19 - 0:22
    számos vallás ígér
    boldogságot a túlvilágon,
  • 0:22 - 0:23
    és a történelem során
  • 0:23 - 0:27
    különböző csoportok próbálkoztak
    a földi paradicsom létrehozásával.
  • 0:27 - 0:33
    Thomas Moore 1516-os könyve,
    az Utópia adott nevet ennek a fogalomnak,
  • 0:33 - 0:36
    görögül "sehol sem" a jelentése.
  • 0:36 - 0:38
    Habár a név lehetetlenséget sugallt,
  • 0:38 - 0:40
    a modern tudomány és politikai fejlődés
  • 0:40 - 0:44
    remény adott ezen álmok valóra váltására.
  • 0:44 - 0:48
    De helyette ezek időről-időre
    inkább rémálmokká váltak,
  • 0:48 - 0:51
    melyek háborúról, éhínségről
    és elnyomásról szóltak.
  • 0:51 - 0:54
    Amint művészek kezdték megkérdőjelezni
    az utópisztikus gondolkodást,
  • 0:54 - 0:59
    megszületett a disztópia műfaja,
    a "nem jó hely".
  • 0:59 - 1:03
    Az egyik legrégebbi disztópikus alkotás
    Jonathan Swift Gulliver utazásai műve.
  • 1:03 - 1:07
    Utazásai során Gulliver
    kitalált társadalmakra lel,
  • 1:07 - 1:12
    melyek közül néhány lenyűgözőnek tűnik
    elsőre, de idővel kiderülnek súlyos hibái.
  • 1:12 - 1:14
    Lapután, a repülő szigeten,
  • 1:14 - 1:18
    tudósok és társadalmi tervezők haszontalan
    és tékozló terveket hajszolnak,
  • 1:18 - 1:22
    miközben elhanyagolják az emberek
    tényleges szükségleteit.
  • 1:22 - 1:25
    És a Houyhnhnm, akik tökéletesen
    logikus harmóniában élnek,
  • 1:25 - 1:30
    nem tűrik el a valódi
    emberek hiányosságait.
  • 1:30 - 1:33
    Ezzel a regénnyel Swift
    megteremtette a disztópia vázlatát,
  • 1:33 - 1:37
    elképzelve egy világot, ahol a kortárs
    társadalomban bizonyos irányzatokkal
  • 1:37 - 1:39
    túlzásba esnek,
  • 1:39 - 1:42
    ezzel felfedve a háttérben
    húzódó hibáikat.
  • 1:42 - 1:47
    A következő néhány század
    bőségesen szolgáltat anyagot.
  • 1:47 - 1:50
    Az ipari technológia, mely a munkásosztály
    felszabadítását ígérte,
  • 1:50 - 1:55
    helyette szegénynegyedekbe
    és gyárakba börtönözte be őket,
  • 1:55 - 1:57
    míg az iparmágnások a királyoknál
    is gazdagabbá váltak.
  • 1:57 - 2:03
    Az 1800-as évek végén sokan féltek attól,
    hogy ezek a körülmények hova vezethetnek.
  • 2:03 - 2:06
    H. G. Wells Az időgépben azt képzelte el,
    hogy a felső- és a munkásosztály
  • 2:06 - 2:09
    különböző fajokká alakulnak,
  • 2:09 - 2:14
    míg Jack London A vaspatában
    egy zsarnoki oligarchiát mutat be,
  • 2:14 - 2:17
    mely az elszegényült
    tömeg felett uralkodik.
  • 2:17 - 2:23
    Az új század izgalmasabb
    és félelmetesebb változásokat hozott.
  • 2:23 - 2:27
    Az orvostudomány fejlődése a biológiai
    határok túllépését teszi lehetővé,
  • 2:27 - 2:29
    míg a média biztosította
    az azonnali kommunikációt
  • 2:29 - 2:32
    a vezetők és az emberek között.
  • 2:32 - 2:36
    Aldous Huxley Szép új világában
    a lakosokat genetikailag megtervezik
  • 2:36 - 2:40
    és utasítják bizonyos
    társadalmi szerepek teljesítésére.
  • 2:40 - 2:43
    Míg a propaganda és a gyógyszerek
    a társadalmat boldoggá teszik,
  • 2:43 - 2:46
    világos, hogy bizonyos létfontosságú
    emberi alkotóelem elveszett.
  • 2:46 - 2:52
    De a legismertebb disztópiák
    egyáltalán nem elképzeltek voltak.
  • 2:52 - 2:55
    Míg Európa semmilyen korábbihoz
    nem hasonlítható ipari háborúval küzdött,
  • 2:55 - 2:58
    addig új politikai mozgalmak
    jutottak hatalomra.
  • 2:58 - 3:01
    Egyesek minden társadalmi
    megkülönböztetés eltörlését ígérték,
  • 3:01 - 3:04
    mások pedig az emberek egyesítését
    akarták egy mitikus örökség körül.
  • 3:04 - 3:08
    Az eredmények valódi disztópiák voltak,
  • 3:08 - 3:12
    ahol az Állam figyelő szeménél
    zajlott az élet,
  • 3:12 - 3:17
    és a halál könyörtelen hatékonysággal
    ért el minden kívülállót.
  • 3:17 - 3:20
    Sok kortárs író nem csak
    megfigyelte a borzalmat
  • 3:20 - 3:22
    hanem át is élte azt.
  • 3:22 - 3:27
    Jevgenyij Zamjatyin szovjet író "Mi" című
    regényében egy olyan jövőt írt le,
  • 3:27 - 3:31
    ahol a szabad akarat
    és az egyéniség eltűntek.
  • 3:31 - 3:35
    A könyvet betiltották a Szovjetunióban,
    írókat ihletett meg, mint George Orwellt,
  • 3:35 - 3:40
    aki az élvonalban harcolt a fasizmus
    és a kommunizmus ellen egyaránt.
  • 3:40 - 3:43
    Míg az "Állatfarm" című regénye egyenesen
    kifigurázta a Szovjetunió rendszerét,
  • 3:43 - 3:50
    a klasszikus "1984" egy átfogóbb kritika
    a totalitarizmus, média és a nyelv ellen.
  • 3:50 - 3:54
    Az USA-ban Sinclair Lewis
    "Ez nálunk lehetetlen" műve
  • 3:54 - 3:59
    azt képzelte el, milyen könnyen
    adott utat a demokrácia a fasizmusnak.
  • 3:59 - 4:01
    A második világháború utáni évtizedekben
  • 4:01 - 4:03
    az írók azon tűnődtek,
    hogy az új technológiák,
  • 4:03 - 4:07
    mint az atomenergia, a mesterséges
    intelligencia és az űrutazás
  • 4:07 - 4:10
    mit jelentenek az emberiség
    jövőjét tekintve.
  • 4:10 - 4:12
    A ragyogó haladást bemutató
    népszerű víziókkal ellentétben
  • 4:12 - 4:18
    a disztópikus sci-fi kiterjedt a filmekre,
    képregényekre és játékokra.
  • 4:18 - 4:21
    Robotok fordultak készítőik ellen,
  • 4:21 - 4:25
    míg a TV képernyők a halálos
    tömegszórakoztatást sugározták.
  • 4:25 - 4:30
    Munkások űrkolóniákban gürcölnek
    a kimerített erőforrású Föld
  • 4:30 - 4:34
    és a túlnépesedett, bűnözéssel
    sújtott városok felett.
  • 4:34 - 4:37
    De a politika sose maradt távol.
  • 4:37 - 4:42
    "Dr. Strangelove", "Őrzők" a nukleáris
    háború valós veszélyeit vizsgálták,
  • 4:42 - 4:45
    míg a "V mint vérbosszú"
    és "A szolgálólány meséje"
  • 4:45 - 4:50
    arra figyelmeztetett, milyen könnyen
    eltűnhetnek a jogaink egy krízis idején.
  • 4:50 - 4:53
    A mai disztópikus műfaj továbbra
    is tükrözi a modern aggodalmakat
  • 4:53 - 4:55
    az egyenlőtlenségről,
  • 4:55 - 4:56
    klímaváltozásról
  • 4:56 - 4:57
    a kormány erejéről
  • 4:57 - 4:59
    és a globális járványokról.
  • 4:59 - 5:02
    De minek bajlódni
    ezzel a pesszimizmussal?
  • 5:02 - 5:05
    Mert a disztópiák valójában
    elrettentő mesék,
  • 5:05 - 5:08
    nem bizonyos konkrét kormányról
    vagy technológiáról,
  • 5:08 - 5:14
    hanem magáról az ötletről, hogy az
    emberiség egy ideális formába önthető.
  • 5:14 - 5:18
    Gondolj vissza a tökéletes világra,
    amit elképzeltél.
  • 5:18 - 5:21
    Azt is elképzelted, mibe kerülne,
    hogy megvalósítsd?
  • 5:21 - 5:24
    Hogyan vennéd rá az embereket
    az együttműködésre?
  • 5:24 - 5:28
    És hogyan biztosítanád,
    hogy tartós legyen?
  • 5:28 - 5:30
    Most vess rá még egy pillantást.
  • 5:30 - 5:33
    Még mindig tökéletesnek tűnik az a világ?
Title:
Hogyan ismerjünk fel egy disztópiát - Alex Gendler
Description:

A teljes lecke megtekinthető itt: http://ed.ted.com/lessons/how-to-recognize-a-dystopia-alex-gendler

A disztópia műfaja - a "nem jó hely" - évszázadokon át ragadta meg művészek és közönségeik figyelmét. De miért bajlódunk ezzel a pesszimizmussal? Alex Gendler elmagyarázza, hogyan szolgálnak a disztópiák elrettentő példaként - nem bizonyos kormánnyal vagy technológiával kapcsolatban, hanem magával az ötlettel kapcsolatban, hogy az emberiséget ideális formába lehet önteni.

Lecke: Alex Gendler, animáció: TED-Ed.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:56

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.