Mitől olyan különleges a polip agya? - Cláudio L. Guerra

A teljes leckét lásd itt: http://ed.ted.com/lessons/why-the-octopus-brain-is-so-extraordinary-claudio-l-guerra

A polipok képesek rejtvényeket megoldani, megfigyelés útján tanulni, vagy akár még szerszámokat használni is – akár az emberek. De amiért igazán különleges a polip intelligenciája, az az, hogy a miénktől teljesen eltérő biológiai struktúrára épül. Cláudio L. Guerra bevezet bennünket a polip agyának rejtelmeibe.

Vajon mi a közös bennünk és a polipokban?

Végül is nincs tüdejük, gerincük, de még
rendes [angol nyelvű] többesszámuk sem.

Viszont képesek fejtörők megoldására,

megfigyelés útján tanulni,

akár eszközöket használni,

pont úgy, mint bármely más,
általunk ismert állat.

Az a rendkívül érdekes a polipok
intelligenciájában,

hogy a miénktől teljesen eltérő

biológiai felépítésből ered.

A 200 ismert polipfajfajta puhatestű,

amelyek a fejlábúak
(görög szóval: cephalopodák)

családjába tartoznak.

Ezek a fejek meglepően nagy
agyat tartalmaznak,

hasonló test-agy aránnyal rendelkeznek
mint más intelligens állatok,

kb. a kutyáéval azonos számú idegsejtből
álló komplex idegrendszerrel.

De ahelyett, hogy az agyban
összpontosulnának,

ez az 500 millió idegsejt szét van szórva
egy összekapcsolt ganglia-hálózatban

ami három alap rendszerbe van osztva.

A központi agy csupán a neuronok
10%-át tartalmazza,

amíg a két hatalmas nyakszirti
lebeny 30%-ukat.

A maradék 60% a csápokban van,

ami számunkra olyan lenne, mintha a
kezünknek saját gondolatai lennének.

Itt kezdenek még érdekesebbé
válni a dolgok.

A gerincesek testét, például a miénket,
merev csontváz tartja egyben

porcokkal, amiknek hála, tudunk mozogni.

De nem minden fajta mozgás lehetséges.

Például nem tudjuk kifordítani a
térdünket,

vagy behajlítani az alkarunkat a felénél.

Ezzel szemben a fejlábúaknak
egyáltalán nincsenek csontjaik,

ami lehetővé teszi, hogy végtagjaikat
akármilyen irányba behajítsák

Szóval az, hogy akármilyen

irányba mozgassák a csápjaikat,
gyakorlatilag tetszőleges módon,

egy olyan dolog ami számunkra idegen.

Gondoljunk egy feladatra, például
egy alma megfogása és elfogyasztása.

Az emberi agy egy neurológiai térképpel
rendelkezik a testünkről.

Ha meglátunk egy almát,

az agyunk mozgásközpontja aktiválja
a megfelelő izmokat,

ami lehetővé teszi, hogy kinyújtsuk

a kezünket, megfogjuk az almát,

behajlítsuk a könyökünket,

és a szánkhoz emeljük.

Egy polip számara ez a folyamat
teljesen más.

Testtérkép helyett a fejláb agy

megadott viselkedésmintákkal rendelkezik.

Szóval amikor egy polip ételt lát,

az agya nem egy testrészét aktiválja,

hanem egy megadott viselkedésmintát
arra, hogy megfogja.

Ahogy ez a jel végigutazik a hálózaton,

a karjaiban lévő neuronokhoz ér,

ami akcióba lendül, hogy végrehajtsa
a mozdulatot.

Amint a kar hozzáér az ételhez,

egy izomaktiváló hullám a karból az
agyba utazik,

amíg a kar visszaküld egy jelet a
tapintó részéhez.

A jelek félúton találkoznak az étel
és a kar között,

ami utasítja, hogy hajoljon be
azon a ponton.

Ez azt jelenti, hogy a polip
mind a nyolc karja

képes önálló gondolkodásra.

Ez elképesztő rugalmasságot
és kreativitást biztosít számára,

új problémák vagy szituációk
megoldására,

ami akár lehet egy üveg
kinyitása az ételért,

kiszabadulás egy útvesztőből,

egy új környezetben való közlekedés,

a bőrszíne és mintája megváltoztatása,
hogy beolvadjon a környezetbe,

vagy akár más állatok utánzása
ellenségeinek elijesztése érdekében.

A fejlábúak komplex agya sokkal
hamarabb

fejlődött ki, mint a gerinceseké.

A polipok intelligenciája nem
csak számukra fontos.

A teljesen eltérő idegrendszerük
és eltérő gondolkodásmódjuk

új kutatást inspirált,
puha anyagokból készült

flexibilis robotok kifejlesztésére.

Annak vizsgálata, hogy az intelligencia
mennyire más úton is fejlődhet,

sokat segíthet az intelligencia
és tudat fogalmának megértésében.

Ki tudja, hogy milyen más intelligens
élet jöhet létre,

vagy hogyan értelmezik az őket
körülvevő világot.