NSA kiszivárogtató

Edward Snowden, egy 29 éves volt titkos CIA alkalmazott, szombaton leplezte le magát, mint a Washington Post, és a Guardian legfőbb forrása a Nemzetbiztonsági Hivatal szupertitkos megfigyelési programjainak leleplezője.

Snowden, who has contracted for the NSA and works for the consulting firm Booz Allen Hamilton, denounced what he described as systematic surveillance of innocent citizens and said in an interview that "it's important to send a message to government that people will not be intimidated."

Director of National Intelligence James R. Clapper Jr. said Saturday that the NSA had initiated a Justice Department investigation into who leaked the information — an investigation supported by intelligence officials in Congress.

Snowden, whose full name is Edward Joseph Snowden, said he understands the risks of disclosing the information but felt it was important to do.

"I'm not going to hide," Snowden told The Post from Hong Kong, where he has been staying. The Guardian was the first to publicly identify Snowden, at his request. "Allowing the U.S. government to intimidate its people with threats of retaliation for revealing wrongdoing is contrary to the public interest."

Asked whether he believed his disclosures would change anything, he said: "I think they already have. Everyone everywhere now understands how bad things have gotten — and they're talking about it. They have the power to decide for themselves whether they are willing to sacrifice their privacy to the surveillance state."

Snowden said nobody was aware of his actions, including those closest to him. He said there wasn't a single event that spurred his decision to leak the information.

"It was more of a slow realization that presidents could openly lie to secure the office and then break public promises without consequence," he said.

Snowden said President Obama hasn't lived up to his pledges of transparency. He blamed a lack of accountability in the Bush administration for continued abuses. "It set an example that when powerful figures are suspected of wrongdoing, releasing them from the accountability of law is 'for our own good,' " Snowden said. "That's corrosive to the basic fairness of society."

The White House did not respond to multiple e-mails seeking comment and spokesman Josh Earnest, who was traveling with the president, said the White House would have no comment Sunday.

A brief statement from a spokesperson for Clapper's office referred media to the Justice Department for comment and said the intelligence community was "reviewing the damage" that had been done by the leaks. "Any person who has a security clearance knows that he or she has an obligation to protect classified information and abide by the law," the statement said.

Snowden also expressed hope that the NSA surveillance programs would now be open to legal challenge for the first time. Earlier this year, in Amnesty International v. Clapper, the Supreme Court dismissed a lawsuit against the mass collection of phone records because the plaintiffs could not prove exactly what the program did or that they were personally subject to surveillance.

Cikk:
http://www.washingtonpost.com/politics/intelligence-leaders-push-back-on-leakers-media/2013/06/09/fff80160-d122-11e2-a73e-826d299ff459_story.html

A nevem Ed Snowden, 29 éves vagyok.

Hawai-ban dolgozom az NSA-nál (Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal) Booz Allen Hamiltonnak, mint közlétesítményi hálózat elemző.

Milyen beosztásokban dolgoztott, mielőtt az ügynökséghez került?

Rendszer mérnök voltam, rendszergazda,

vezető tanácsadó a C.I.A.-nél

problémamegoldási konzultáns, távközlési információs rendszerek tisztviselője.

Az egyik dolog amire az emberek kíváncsiak lesznek,

próbálják megérteni hogy ön kicsoda, és mi jár a fejében,

jött valahol egy pont amikor átlépte a határt kiszivárogtatás gondolatáról a döntéstre, hogy szivárogtat

és úgy döntött hogy ön lessz a szivárogtató.

Vezessük át az embereket ezen a döntési folyamaton.

Amikor különleges hozzáférésű pozíciókban dolgozik, mondjuk mint rendszer gazda egy hírszerző ügynökségnél,

sokkal több információ tárul ön elé, sokkal szélesebb skálán, mint egy átlagos munka vállaló előtt

és ezért olyan dolgokat láthat amelyek felháborítóak lehetnek.

De egy átlagos ember karrierje folyamán egy vagy két ilyen esetet ha lát.

Mikor mindenbe belelát, látja az esetek gyakoriságának emelkedését is,

és rájön hogy néhány dolog ezek közül már tulajdonképpen visszaélésnek számít.

És amikor beszél róluk az embereknek egy olyan helyen, mint ez, ahol ez a dolgok rendje,

az emberek nem akarják komolyan venni, és ön tudja jobb ha inkább rájuk hagyja.

De idővel, az ilyen dolgokról való tudás felgyülemlik, és kényszert érez rá hogy beszéljen róla.

És minél többet mond róla, annál jobban elutasítják, és annál többen mondják önnek hogy ez nem egy probléma,

amíg hirtelen rá nem jön, hogy ezt a közvéleménynek kell eldöntenie,

nem valakinek aki csak egyszerüen fell lett véve kormány álltal.

Beszéljünk egy kicsit arról, hogy hogyan működik az amerikai megfigyelő államszervezet. Ez az amerikaiak tevékenységeit célozta?

Az NSA, és úgy általában az intelligenciai ügynökségek összpontosítanak az információ megkapására, hacsak lehetséges, akárhonnan, és akármilyen eszközzel,

és azt hiszik, hogy hivatkozhatnak arra, hogy a nemzet érdekeit szolgálják.

Eredetileg tengeren túli információgyűjtésnél láthattuk ezt a szűk keretek közötti összpontosítást.

Most egyre fokozódóan látjuk hogy a hazai földön is ez történik.

És ennek az eléréséhez, ők, főleg az NSA, minden communikációt megfigyelés alatt tart.

Ők egyben betárolnak mindent.

Begyűjtik a rendszerbe, leszűrik, és kielemezik őket, és mérlegelik, majd tároltják őket egy ideig,

csak azért mert ez a legkönnyeb és legcélszerubb módja a céljaik elérésének.

Szóval, lehet hogy ők azt tervezték, hogy valaki olyat figyeljenek meg, aki összeköttetésben van egy idegen kormánnyal,

vagy valakit aki terrorizmussal gyanúsítanak, ők a ti beszélgetéseiket gyűjtik be ebből a célból.

Bármilyik elemző bármikor meg tud célozni bárkit, bármilyen kódszót, bárhol.

Hogy hol lessz a beszélgetések felvételének a helye az az érzékelő háló hatókörétől,

és az elemő hatáskörének a felhatalmazásástöl függ. Nem minden elemző képes mindent megcélozni.

De nekem az asztalomnál ülve, feltétlenül megvolt minden felhatalmayásom hogy bárkit lehallgassak,

önnel kezdve, vagy az ön könyvelőjét, egy szövetségi bírót,

még az elnököt is, ha volt tőle egy személyes emailem.

Az egyik rendkívüli része ennek az eseménynek, hogy a szivárogtatók általában névtelenül csinálják a dolgaikat,

és tesznek lépéseket hogy névtelenek maradjanak ameddig csak lehet, amit remélnek, gyakran, hogy örökre ugy lessz.

Önnek viszont, pont ellenkező a felfogása, és nyíltan kijelenti hogz őn áll a leleplezések mögött.

Miért döntött így?

Szerintem a közvélemény tudja, mi a magyarázata a motivációnak ezeknél az embereknél, akik ezeket a leleplezéseket teszik, az hogy ezek dolgok kívül esnek a demokrácia modelljén.

Ha kikezded a kormány hatalmát, az alapjaiban véve veszélyes a demokráciára nézve.

És ha ezt titokban csinálod, következetesen, mint mikor a kormány csinálja a titkos akcióknál haszonszerzés miatt,

mintha egy megbízást adnának a tisztjeiknek, hogy, "Hé beszélj a sajtónak erről meg erről, és a közvélemény a mi oldalunkra áll".

De ezek ritkák a visszaélések esetében. Ez az egyszerű polgárokra hárul.

De általában ellehetetlenítik őket. Tudod, az lesz belőle,

hogy ezek az emberek az ország, a kormány ellen vannak. De én nem.

Nem vagy különb bárki másnál. Nincsenek különleges képességeim.

Én csak egy vagyok a sok közül, aki nap mint nap ül az irodájában, és figyeli mi történik, mi folyik,

"Nem a mi feladatunk dönteni. A közvéleménynek kell eldöntenie, hogy ezen programok politikája jó vagy rossz".

És hajlandó vagyok a nyilvánosságra, hogy megvédjem a hitelességet, és elmondjam, "Nem változtattam rajtuk. Nem módosítottam a történetet.

Ez az igazság. Ez az, ami történik. Nektek kell eldönteni, hogy vajon szükség van e erre."

Van sejtésed arról, hogy az amerikai kormány miként fog reagálni a viselkedésedre,

mondjuk, hogy mit mondanak majd rólad, hogyan ábrázolnak majd téged, mit próbálnak majd tenni veled?

Igen, a C.I.A. -t ismerve.

Néhány emberük vagy szövetségesük a nyomomban lehet.

Szorosan együttműködnek számos más nemzettel.

Vagy például lefizethetik a hong kong-i maffiát. Vagy bármilyen ügynököt vagy eszközt használhatnak.

A helyi C.I.A. állomás itt van az út elején, és a konzulátus is itt van Hong Kong -ban

és biztos vagyok benne hogy jövőhéten nagyon elfoglaltak lesznek.

Az életem hátralévő részét ebben a félelemben kell leélnem, bármeddig tartson is az.

Nem mehetsz szembe a világ legerősebb hírszerző ügynökségeivel, és mentesülhetsz aztán minden kockázat alól,

mert ők olyan erős ellenfelek, hogy senki sem tud érdemben ellenük tenni.

Ha el akarnak kapni, idővel elkapnak.

De, ugyanakkor el kell határoznod, mi az ami igazán fontos számodra.

Az élet, az élet bilincsben de kényelemben az amit elfogadsz -

és sokan elfogadják, ilyen az emberi természet -

hogy minden nap fel kelsz, dolgozni mész, begyűjtöd a nagy fizetési csekket

a viszonylag kevés munkáért, a közérdekkel ellentétes munkáért,

este pedig lefekszel a kedvenc műsoraid után. De...

ha felismered, hogy ez egy világ amit segítesz megteremteni,

ami a következő generációkkal csak rosszabb és rosszabb lesz,

te vagy aki kiterjeszti a kapacitását ennek a fajta elnyomásnak,

akkor rájössz arra, bármilyen kockázatot el kellene vállalnod, nem számít milyen kimenetele lesz

egészen addig, amíg a közvélemény hozza meg a döntéseket ezeknek a dolgoknak az alkalmazásával kapcsolatban.

Miért kellene, hogy érdekelje az embereket a megfigyelés?

Mert, még ha nem is teszel semmi rosszat, figyelik és rögzítik minden lépésed.

És a rendszerek tárolókapacitása évről évre növekszik, következetesen, nagyságrendekkel,

és a kezd arra a pontra jutni, hogy semmi rosszat nem kell tenned.

És egyszer csak gyanúba keveredsz, akár egy téves hívás miatt

ők pedig arra használják a rendszert, hogy vissza menjenek az időben, és minden döntésedet amit valaha hoztál, megvizsgálnak,

minden barátaiddal folytatott beszélgetést,

és azon az alapon támadnak, hogy kiderítsék mi a gyanú eredete

és így ártatlanokat is összefüggésbe hozhatnak bűnösökkel, és így örökre megbélyegezhetik őket.

Per pillanat egy szobában ülünk, Hong Kong -ban

azért mert ide utaztál.

Mond el nekünk röviden, miért pont ide jöttél.

És főleg azoknak akik arról fognak spekulálni,

hogy mik az igazi szándékaid az ország elhagyásával és azzal, hogy az Egyesült Államok első számú riválisához mentél

ami Kína, szóval hogy te valójában az ellenségtől vársz segítséget

azt, hogy menedékjogot adjon. Tudsz valami mondani erről?

Persze.

Van néhány állítás ezekben a vitákban

ami megkérdőjelezi hogy miért esett Hong Kong-ra a választás.

Az első az, hogy Kína az Egyesült Államok ellensége. Nem az.

Úgy értem, vannak konfliktusok az Egyesült Államok és Kína kormánya között.

De mi emberek alapvetően nem foglalkozunk ezzel. Szabadon kereskedünk egymással. Mi nem állunk háborúban.

Nem állunk hadban, és nem is szándékozunk. A legnagyobb kereskedelmi partnerek vagyunk.

Ezenkívül Hong Kong-ban erős hagyománya van a szólásszabadságnak.

Az embereknek az jut eszükbe, "Ó, Kína, a nagy tűzfal". A kínai nagy kontinensen jelentős korlátozások vannak a szólásszabadságban, de

Hong Kong-ban az emberek régi hagyománya, hogy az utcákon tüntetnek, így kifejezve nézeteiket.

Itt nincs szűrve az Internet,

nem úgy mint a legtöbb Nyugati kormány által.

Sőt, azt hiszem, Hong Kong kormánya valójában sok más vezető Nyugati kormánnyal kapcsolatban is független.

Ha az motivált volna, hogy kárt okozz az Egyesült Államoknak és segítsd ellenségeit, vagy az, hogy személyes javakra tegyél szert,

akkor ezekkel a dokumentumokkal megtehetted volna ezeket, amit végül mégsem tettél?

Ó, nagyon is. Úgy értem, bárki aki olyan helyzetbe lett volna technológia terén mint én,

csak kiszippantottam volna titkokat, és az Orosz nyilvános piacra dobtam volna. Tudod, náluk is mindig van egy nyitott ajtó, mint ahogy nálunk is.

Bejárásom volt mindenki teljes munkájába az NSA-nél, az egész ügynökségre kollektíven,

és rejtett eszközökhöz szerte a világon, minden irodához amink van, azok küldetéseihez, és még többhöz.

Ha csupán kárt akartam volna tenni a E.Á.-ban.. tudod... fogtam volna, és egy délután alatt leállítom a megfigyelő rendszert.

De nem ez a célom. És azt hiszem, mindenkinek aki erről vitatkozik,

meg kell fontolnia, ha az én helyzetemben lettek volna,

tudod, egy kiváltságos életet éltek volna - Hawai-on, az Édenben, egy csomó pénzt keresve -

miért hagyták volna hátra mindezt?

Azzal kapcsolatban hogy Amerika tudomást szerzett erről, attól félek legjobban, hogy a leleplezések semmin nem fognak változtatni.

Az emberek látják majd a médiában ezeket a leleplezéseket.

Tudni fogják, hogy a kormány milyen egyoldalú hatalmat engedett meg magának,

hogy nagyobb befolyást hozzanak létre az amerikai és a globális közösségben,

de nem vállalják a kellő kockázatot, hogy felálljanak és harcoljanak a változásért,

hogy kényszerítsék a képviselőiket, hogy álljanak ki az érdekeikért.

És ahogy telnek a hónapok, telnek az évek, egyre csak rosszabb lesz,

mígnem a rendelkezések változni fognak,

mert az egyetlen dolog ami korlátozza a megfigyelés működését, az a politika.

Még a megállapodásaink is más szuverén kormányokkal is,

azt mondják, ennek politikai megszabásnak kell lennie, nem pedig a törvény kikötésének.

De ezért van az, hogy új vezetőket választanak, elfordítják a kapcsolót, és azt mondják...

...a válság miatt kell, egy új fajta, tudod, váratlan fenyegetés ellen,

ezért van szükségünk, több hatalomra, több erőre, és ennél a pontnál az emberek már semmit sem tehetnek ellene

és ez lesz a totális zsarnokság.