< Return to Video

Elfogyhat az oxigén az óceánból?

  • 0:08 - 0:13
    A Mexikói-öböl vize
    az év nagy részében teli van élettel,
  • 0:13 - 0:18
    a parányi rákoktól
    a hatalmas sziláscetekig.
  • 0:18 - 0:21
    De minden nyár katasztrófát hoz.
  • 0:21 - 0:25
    Május környékén az állatok
    menekülni kezdenek az öbölből.
  • 0:25 - 0:30
    Az úszásra képtelen
    vagy lassan úszó élőlények
  • 0:30 - 0:34
    hamarosan fuldokolni kezdenek,
    és hatalmas tömegekben pusztulnak el.
  • 0:34 - 0:37
    Késő tavasztól kora őszig
  • 0:37 - 0:42
    több ezer négyzetkilométernyi
    part menti víz válik halálzónává,
  • 0:42 - 0:47
    amelyben a tengeri élővilág nagy része
    képtelen a túlélésre.
  • 0:47 - 0:51
    Ez a különös, évente visszatérő
    szerencsétlenség egyáltalán nem egyedi.
  • 0:51 - 0:55
    Hasonló halálzónák
    a világ minden táján kialakultak.
  • 0:55 - 0:59
    Ahhoz, hogy e végzetes állapot
    kiváltó okait megértsük,
  • 0:59 - 1:05
    először azt kell megnéznünk, hogy működik
    egy egészséges tengeri ökoszisztéma.
  • 1:05 - 1:09
    Minden víztestben,
    amely elegendő napfényhez jut,
  • 1:09 - 1:15
    elszaporodnak a növényszerű organizmusok,
    például az algák és cianobaktériumok.
  • 1:15 - 1:19
    A mély vizek felszínét
    algafelhők csíkozzák,
  • 1:19 - 1:26
    míg a sekélyebb régiókban a tengerfenéken
    vannak kiterjedt hínár és moszattelepek.
  • 1:26 - 1:31
    Ezek az organizmusok nemcsak
    a helyi tápláléklánc alapját képezik,
  • 1:31 - 1:38
    de fotoszintézisük biztosítja a tengeri
    állatvilág létéhez szükséges oxigént is.
  • 1:38 - 1:41
    A napfényen és a szén-dioxidon túl,
  • 1:41 - 1:47
    az algák növekedéséhez tápanyag szükséges,
    például foszfor és nitrogén.
  • 1:47 - 1:50
    Bár ilyen tápanyagokból
    jellemzően kevés áll rendelkezésre,
  • 1:50 - 1:56
    előfordul, hogy a part menti vízbe
    a környező területekből kerül tápanyag.
  • 1:56 - 2:02
    Ez történik például, amikor egy vihar
    tápanyagban gazdag üledéket mos
  • 2:02 - 2:04
    az erdőből egy tóba.
  • 2:04 - 2:09
    A plusz tápanyagnak köszönhetően az algák
    növekedése robbanásszerűen megindul,
  • 2:09 - 2:13
    ezt a folyamatot hívjuk eutrofizációnak.
  • 2:13 - 2:15
    De a hirtelen növekedés
    nem jelent több élelmet és oxigént,
  • 2:15 - 2:20
    sőt, halálos következményei vannak.
  • 2:20 - 2:26
    Ahogy egyre több alga úszik a felszínen,
    elzárja a fényt a mélyben élő növényektől.
  • 2:26 - 2:30
    A fénytől megfosztott növények elhalnak
    és elbomlanak egy olyan folyamat során,
  • 2:30 - 2:36
    amely tovább fogyasztja a vízben lévő
    amúgy is kevés oxigént.
  • 2:36 - 2:40
    Emiatt az oxigéntartalom idővel
  • 2:40 - 2:44
    a literenkénti 2 milligramm alá
    csökkenhet,
  • 2:44 - 2:48
    így hozva létre a lakhatatlan halálzónát.
  • 2:48 - 2:53
    Léteznek olyan ritka víztestek, amelyekben
    természetesen van jelen az eutrofizáció.
  • 2:53 - 2:59
    Egyes régiók, mint például a Bengáli-öböl,
    tele vannak fenéklakó élőlényekkel,
  • 2:59 - 3:03
    amelyek alkalmazkodtak
    az alacsony oxigénszinthez.
  • 3:03 - 3:10
    Ugyanakkor az emberi tevékenység miatt az
    eutrofizáció egyre jobban terjed.
  • 3:10 - 3:16
    A csatornarendszerből, ipari folyamatokból
    származó, tápanyagban gazdag szennyvíz
  • 3:16 - 3:21
    gyakran végzi tavakban, torkolatokban
    és part menti vizekben.
  • 3:21 - 3:26
    A Mexikói-öböl pedig egyike a legnagyobb
    hulladékgyűjtő területeknek a Földön,
  • 3:26 - 3:30
    különösen, ami a műtrágyát illeti.
  • 3:30 - 3:33
    Az amerikai mezőgazdaság
    előszeretettel használ
  • 3:33 - 3:37
    nitrogén és foszfát alapú műtrágyát.
  • 3:37 - 3:42
    31 állam, köztük Amerika legnagyobb
    mezőgazdasági termelői,
  • 3:42 - 3:44
    közvetlenül csatlakoznak
    a Mississippi vízgyűjtő területéhez,
  • 3:44 - 3:50
    így az elfolyó víz a Mexikói-öbölbe kerül.
  • 3:50 - 3:55
    A gazdálkodók a legtöbb műtrágyát
    a tavaszi ültetéskor használják,
  • 3:55 - 3:59
    így a tápanyagáradat
    röviddel ezután jelenik meg.
  • 3:59 - 4:01
    A Mexikói-öbölben a bomló alga lesüllyed
  • 4:01 - 4:07
    a tengerfenékhez közeli
    hűvös, sós tengervízrétegbe.
  • 4:07 - 4:12
    Mivel a sűrű, mély vízréteg nem keveredik
    a fölöttük lévő melegebb édesvízzel,
  • 4:12 - 4:16
    akár négy hónapig is eltart,
    amíg a trópusi viharok
  • 4:16 - 4:21
    oxigénben gazdag vizet juttatnak
    vissza az öbölbe.
  • 4:21 - 4:26
    Az USA tengeri halászati és turisztikai
    iparának ez a halálzóna
  • 4:26 - 4:29
    jelenleg évi 82 millió dollárjába kerül,
  • 4:29 - 4:34
    és ez a költség a halálzóna növekedésével
    csak emelkedni fog.
  • 4:34 - 4:41
    Az öböl halálzónája átlagosan körülbelül
    15 000 négyzetkilométer,
  • 4:41 - 4:47
    de 2019-ben például elérte
    a 22 000 négyzetkilométert,
  • 4:47 - 4:51
    ami nagyjából New Jersey
    területének felel meg.
  • 4:51 - 4:58
    Szintén az emberi tevékenység felelős
    a Föld más részein terjedő halálzónákért.
  • 4:58 - 5:00
    De mit lehet tenni?
  • 5:00 - 5:05
    Rövidtávon, az országok szigoríthatnak
    az ipari elfolyó víz szabályozásán,
  • 5:05 - 5:10
    és tilthatják a kezeletlen szennyvíz
    óceánba engedését.
  • 5:10 - 5:13
    A farmokon fákból és cserjékből
    pufferzónákat alakíthatunk ki,
  • 5:13 - 5:18
    amelyek elnyelik az elfolyó vizet.
  • 5:18 - 5:25
    Hosszútávon azonban a növénytermesztés
    radikális átalakítása szükséges.
  • 5:25 - 5:29
    A gazdálkodók jelenleg
    olyan eljárásokat alkalmaznak,
  • 5:29 - 5:31
    amelyek rontják a talaj állapotát,
  • 5:31 - 5:35
    és nagyban támaszkodnak
    a nitrogéndús műtrágyákra.
  • 5:35 - 5:38
    Kisebb szükség lenne azonban
    ezekre a kémiai anyagokra,
  • 5:38 - 5:41
    ha helyreállítanánk a talaj természetes
    tápanyagtartalmát,
  • 5:41 - 5:47
    olyan haszonnövények ültetésével, amelyek
    szabályozzák a talajeróziót, a fertilitást.
  • 5:47 - 5:51
    Remélhetőleg hamarosan megvalósulnak
    ezek az alapvető változások,
  • 5:51 - 5:53
    mert ha nem,
  • 5:53 - 5:58
    búcsút inthetünk tengereink élővilágának.
Title:
Elfogyhat az oxigén az óceánból?
Speaker:
Kate Slabosky
Description:

A teljes előadás itt tekinthető meg: https://ed.ted.com/lessons/can-the-ocean-run-out-of-oxygen-kate-slabosky

A Mexikói-öböl vize az év nagy részében teli van élettel, a parányi rákoktól a hatalmas sziláscetekig. De minden nyár katasztrófát hoz. Május környékén az állatok menekülni kezdenek az öbölből. Az úszásra képtelen vagy lassan úszó élőlények hamarosan fuldokolni kezdenek, és hatalmas tömegekben pusztulnak el. Mi történik ilyenkor? Kate Slabosky bemutatja azokat a végzetes körülményeket, amelyek e halálzónákat létrehozzák.

Előadás: Kate Slabosky, rendezés: Mette Ilene Holmriis.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
06:00

  • Csaba Lóki

    Nagyon szép fordtás, Pár helyen bele kellett nyúlnom a kicsit hosszú sorok miatt. Remélem, sikerült ezt a jelentés megőrzésével megtenni. Ha valahol nem értesz egyet, írj, és javítjuk! :)
    Köszönök, élmény volt olvasni!

  • Sándor Csaba Kiss

    Köszönöm a visszajelzéseket (valamennyi fordításomra), csak most láttam őket. Összehasonlítom a végleges szövegeket az eredetikkel, hogy lássam a változásokat és ne kövessem el ismét a hibákat.

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.