Hogyan formálja át a blokkánc gyökeresen a gazdaságot?

Íme a decentralizált gazdaság - a blokklánc hamarosan mindent megváltoztat. Egy összetett (és megzavaró) technológiának a világos magyarázatában, Bettina Warburg leírja, hogy a blokklánc miként fogja feleslegessé tenni az olyan összpontosított intézményeket, mint a bankokat vagy a kormányokat, mint a kereskedés elősegítőit, átalakítva az ősrégi kereskedelmi és pénzügy modelleket valami sokkal érdekesebbé: egy szétosztott, átlátszó, független értékcserére alkalmas rendszerré.

A közgazdászok már évszázadok óta
vizsgálják az emberek viselkedését:

hogyan hozunk döntéseket,

hogyan cselekszünk egyénileg
és csoportokban,

hogyan kereskedünk.

Azokat az intézményeket tanulmányozták,
melyek megkönnyitik a kereskedést,

mint a jogrendszerek,

a vállalatok,

a piacok.

De színre lépett
egy új technológiai intézmény,

amely alapjában változtatja meg,
hogy miként kereskedünk,

és ezt blokkláncnak hívják.

Ez egy igen merész kijelentés.

Ha másra nem is emlékeztek az előadásból,

szeretném, ha ezt megjegyeznétek:

a blokklánc ugyan aránylag új technológia,

de egy nagyon is
emberi történet folytatása:

Mindig megtaláljuk a módját,

hogy miként mérsékeljük annyira

a másik fél személyében
rejlő kockázatot,

hogy kereskedni tudjunk egymással.

Douglass North Nobel-díjas közgazdász
volt az egyik első,

aki azt kutatta, hogy az intézmények
miként használhatók

a bizalmatlanság csökkentésére,

hogy a felek képesek legyenek

kereskedni egymással.

North 2015 végén halt meg,

az ő nevéhez fűződik az
"új intézményi gazdaságtan" megteremtése.

Az intézmények alatt az
írásos szabályokat értette,

mint pl. az alkotmány,

és informális nyomásgyakorlást,
mint a lepénzelés.

Ezek az intézmények olajozzák meg

gazdaságunk kerekeit, hogy
jól működjenek,

és ezt láthatjuk lejátszódni
az emberi történelem során.

Visszagondolva őseink
vadászó-gyűjtögető gazdaságára,

akkor igazából csak a falunk
határain belül kereskedtünk.

Volt egy pár íratlan szabályunk,

de a kereskedelmünket az erőszak,

vagy a közösségi nyomás
kényszerítették ki.

Ahogy közösségeink egyre
összetettebbekké váltak,

és a kereskedelmi útvonalaink
egyre távolabb vittek,

úgy alakítottuk ki a hivatalosabb
intézményeket,

mint például a bankokat,
hogy legyen a valutánk,

a kormányokat, a vállalatokat.

Ezek az intézmények
segítették a kereskedés lebonylítását,

ahogyan nőtt a kockázat,
és összetettebbé váltak a dolgok,

és személyes ráhatásunk egyre csökkent.

Végül intézményeink
felkerültek az internetre.

Az online piacterek
– az Amazon, az eBay, az Alibaba –,

csupán gyorsabb intézmények,
amelyek közvetítőként működnek,

a hagyományos kereskedést
teszik könnyebbé.

Douglass North szerint

az intézmények eszközök
a bizonytalanság csökkentésére,

hogy segítségükkel felvehessük a
kapcsolatot egymással, és kereskedhessünk.

Véleményem szerint

egy új,radikális
fejlődés küszöbén állunk

az együttműködés
és a kereskedelem terén,

mert most először vagyunk képesek rá

hogy ne politikai vagy gazdasági
intézményekkel csökkentsük a kockázatot,

- mint pl. a bankok, vállalatok,
kormányok -

hanem kizárólag
a technika segítségével.

Mi is tehát a blokklánc?

A blokklánc technológia
egy decentralizált adatbázis,

amely vagyonok
és tranzakciók jegyzékét tárolja

egy peer-to-peer hálózaton.

Ez valójában egy nyilvános jegyzék,

hogy ki mit birtokol, és milyen
üzletet bonyolít le.

A tranzakciók biztonságát
a titkosítás garantálja,

Ahogy telik az idő, a tranzakciók
története adatblokkokba kerül,

melyeket aztán titkosítva
egymáshoz fűznek és levédenek.

Ezzel megváltozhatatlan,
hamisíthatatlan jegyzék áll elő

a hálózat összes tranzakciójáról.

Ezt a jegyzéket a hálózatot használó
összes számítógép lemásolja a maga számára

Ez nem applikáció.

S nem is vállalat.

Azt hiszem, leginkább
a Wikipédiára hasonlít.

A Wikipédián minden elérhető.

Több részletből áll össze, amelyeket
állandóan módosítanak és frissítenek.

Követhetjük az idők során tett
a módosításokat,

és elkészíthetjük a saját wikinket.

mivel alapjában véve a Wikipédia
csupán adat-infrastruktúra.

A Wikipédia lényegében egy nyilt platform,
amely szavakat és képeket tárol,

és az adatmódosítások összességét.

A blokklánc

tulajdonképpen egy nyílt infrastruktúra,

amely sokféle vagyont tárol.

Naplózza a vagyontárgyak -- mint pl.

a Bitcoin digitális valuta

kezelőjét, tulajdonosát, helyét.

és egyéb digitális vagyontárgyakat,

mint pl. az IP cím tulajdonjogát.

Ez lehet egy okirat, szerződés,

valóságos tárgy,

sőt, még személyes
azonosításra alkalmas információ is.

A blokkláncnak vannak persze
egyéb technikai részletei is,

de lényegében így működik.

Ez egy nyilvános feljegyzés, amely az egy
hálózaton belüli tranzakcióikat tárolja.

Úgy készülnek róla másolatok, hogy
biztonságos legyen és nehezen hamisítható.

Ezzel el is érkeztem fő mondanivalómhoz,

hogy a blokkláncok hogyan
csökkentik a kockázatot

s hogyan alakítják át gyökeresen

gazdasági rendszerünket.

A kockázat tehát fontos kifejezés

a gazdaságban.

Itt három típusát szeretném megtárgyalni,

amelyekkel számolnunk kell
mindennapi tranzakcióinkban,

ahol a blokklánc szerepet játszhat.

Kockázatot jelent pl.,
ha nem tudjuk kivel van dolgunk,

ha nem átlátható a tranzakció,

és ha nincs kihez fordulni,
ha valami rosszul alakul.

Vegyük hát az első példát:
nem tudjuk, kivel van dolgunk.

Tegyük fel: venni szeretnénk
egy használt okostelefont az eBay-en.

Először megnézem, hogy
kitől is fogom megvenni.

Több eladása volt már?

Jók a referenciái, az értékelése,
vagy még profilja sincs?

Hivatkozások, értékelések, pipák -

ezek identitásunk tanusítványai,

amiket manapság összeszedegetünk,

hogy csökkentsük a másik fél
személye körüli kockázatot.

Csak az a gond, hogy ezek
az adatok nagyon töredékesek.

Gondoljunk csak arra, hány profilunk van.

A blokklánc lehetővé teszi egy
egyetemleges nyílt platform létrehozását,

ahol bárkiről bármilyen
hitelesítést tárolni lehet,

bármilyen forrásból.

Ez lehetővé teszi, hogy létrehozzunk
egy felhasználó által kezelt

hordozható identitást.

Ez több egy profilnál.

Azt jelenti, hogy szelektíven
fedhetjük fel

különböző jellemzőinket,

melyek elősegítik az üzlet vagy
együttműködés létrejöttét,

pl. hogy a hatóság kibocsátott
részünkre egy igazolványt,

vagy hogy 21 éven felüliek vagyunk.

Ezt úgy tesszük, hogy felfedjük
a titkosított bizonyítékát,

hogy ezek az adatok
léteznek, és hitelesítettek.

Egy ilyen hordozható identitás

a valós és a digitális világban

azt jelenti, hogy mindenfajta
kereskedelmet

teljesen új módon bonyolíthatunk.

Meséltem már, hogy a blokklánc
miként csökkentheti a kockázatot

atekintetben, hogy kivel van dolgunk.

A bizonytalanság egy másik válfaja

hogy nincs rálátásunk az
az együttműködésre.

Tegyük fel, hogy postán küldenek
nekem egy okostelefont.

Szeretnék bizonyos fokú átláthatóságot.

Tudni szeretném, hogy a megvett áru
ugyanaz-e, ami megérkezik postán,

és hogy nyilvántartják-e,
hogy hogyan ért hozzám.

Ez nem csak elektronikai készülékekre
vonatkozik, mint az okostelefon,

hanem sokféle árura és adatra,

gyógyszerekre, luxuscikkekre,

bármilyen adatra vagy termékre,
amit nem szeretnénk, ha belepiszkáljanak.

Sok vállalat problémája, kiváltképp azoké,

amelyek okostelefonhoz hasonló
bonyolult árukat gyártanak,

hogy rengeteg kereskedővel
vannak kapcsolatban

egy horizontális
ellátási láncon keresztül.

Akik egy termék előállításában
részt vesznek.

nem mind ugyanazt
az adatbázist használják,

nem ugyanazt az infrastruktúrát,

emiatt nagyon nehéz átlátni,
hogy miként fejlődik egy termék.

A blokklánccal olyan tényeket
hozhatunk össze,

amelyekben olyanok is megegyeznek.
akik egyébként nem bíznak meg egymásban.

Ez alatt azt értem,

hogy a hálózat pontjai
nem kell, hogy ismerjék egymást,

vagy megbízzanak egymásban,

mert mindannyian képesek arra,

hogy kövessék és érvényesítsék
a láncot a maguk számára.

Emlékezzünk vissza a Wikipédiára.

Ez is egy megosztott adatbázis,

és annak ellenére, hogy több olvasója

és több írója van ugyanabban az időben,

csak egyetlen egy igazsága van.

Ezt tudjuk tehát elérni a bokkláncokkal.

Decentralizált adatbázist teremthetünk,
egy monopólium hatékonyságával anélkül,

hogy valójában létrehoznánk
egy központi hatóságot.

Tehát ezek az eladók,
a legkülönfélébb vállalatok

üzletelhetnek egymással egy közös
adatbázis segítségével, bizalom nélkül.

A fogyasztók számára ez
nagyobb átláthatóságot jelent.

Ahogy egy valóságos tárgy
a blokkláncon halad,

láthatjuk a digitális tanusítványát,
azonosítóját,

amint értéket ad át mozgása közben.

Ez teljesen új világ abban a tekintetben,
hogy mit láthatunk a folyamatból.

Említettem már, hogy a blokklánc csökkenti
az identitással kapcsolatos kétségeinket,

és hogy hogyan változtatja meg
az átláthatóságról alkotott fogalmunkat

a nagy távolságok és bonyolult üzletek
esetében, mint amilyen egy ellátási lánc.

Végül gyakran felmerülő kockázat,

az egyik legkétségesebb kimenetelű,
a teljesítés elmaradása.

Mi van akkor ha nem küldik el nekem
az okostelefont?

Visszakaphatom a pénzem?

A blokklánc lehetővé teszi
hogy kódokat írjunk,

szerződéseket kössünk

egyének között,

és hogy szavatoljuk
a szerződések érvényességét

egy harmadik fél
érvényesítő kényszere nélkül.

Az okostelefon esetében gondolhatunk
a feltételekhez kötött kötelezvényre.

Megvásároljuk a telefont,

de nem kell folyósítanunk az összeget

amíg meg nem győződtünk, hogy
minden feltétel teljesült.

Megkaptuk a telefont.

Szerintem ez az egyik
legérdekesebb módja annak,

ahogy a blokklánc csökkenti
a kockázatainkat,

mivel bizonyos fokig

romba dönthetünk intézményeket
és kényszerítő erejüket.

Ez azt jelenti, hogy sok
gazdasági tevékenység

válhat garantálttá és automatikussá,

és sok emberei beavatkozást
oda tolhatunk,

ahol az információ a valós világból
a blokkláncra költözik.

Azt hiszem, talán Douglass North
lélegzete is elakadna

a technológia eme használatát illetően.

Mivel az a dolog, ami működteti,

tehát az, ami a blokkláncot
biztonságossá és igazolttá teszi,

pontosan kölcsönös bizalmatlanságunk.

Ahelyett, hogy kétségeink

lelassítanának bennünket,

és intézményeket követelnének,

- bankokat, kormányainkat
a vállalatainkat,

a kollektív bizonytalanságra építhetünk,
és felhasználhatjuk

az együttműködés és gyorsabb,
nyitottabb kereskedés érdekében.

Persze nem szeretném,
ha az lenne a benyomástok,

hogy a blokklánc mindenre választ ad,

annak ellenére, hogy a média
szerint véget vet a szegénységnek,

megoldja a gyógyszerhamisítás problémáját

és talán még az esőerdőt is megmenti.

Az az igazság, hogy ez a technológia
még gyerekcipőben jár,

és sok kísérletet kell lássunk,

és talán kudarcot is,

mire igazán megértjük
összes gazdasági

alkalmazási lehetőségét.

De rengeteg ember dolgozik ezen,

pénzügyi intézményektől kezdve

technológia vállalatokig,
startupokig és egyetemekig.

Ennek az egyik oka, hogy
ez nem csupán gazdasági fejlődés,

hanem számítástechnikai
innováció is.

A blokkláncoknak köszönhetjük
azt a technikát, amely merőben új módon

rögzíti az egymás közti kereskedést,

a devizák átváltását,

és mindenféle digitális,
és tényleges vagyontárgy cseréjét,

és még akár

a saját személyes jellemzőinket is,

Tehát valamilyen módon

egyfajta technológiai intézménnyé válik,

amely társadalmunk
hagyományos intézményeinek

számtalan előnyével rendelkezik,

csak épp decentralizált módon.

Ezt úgy éri el, hogy a kétségeink
tömegét

biztonsággá alakítja át.

Ezért úgy gondolom,
ideje felkészülnünk,

mivel hamarosan egy olyan világgal
nézünk szembe

ahol a szétosztott,
független intézményeknek

igen nagy szerepük van.

Köszönöm.

(Taps)

Bruno Giussani: Köszönöm, Bettina.

Azt hiszem megértettem, hogy közeledik,

sok lehetőséget rejt,

és összetett.

Becslésed szerint mennyire
elfogadott ma ez?

Bettina Warburg: Nagyon jó kérdés.

A laborom elsődlegesen

a vállalatokat és kormányokat
vette célba,

mert a valóságban,
a blokklánc egy összetett technológia.

Hányan értjük igazából,
hogyan működik az internet?

De mégis használjuk minden nap,

ezért úgy érzem, ugyanazzal
a John Scully-i gondolattal van dolgunk,

hogy a technológia legyen
vagy láthatatlan, vagy gyönyörű,

és a blokklánc igazából még egyik sem.

Tehát leginkább azoknak
a korai felhasználóknak van,

akik megértik és barkácsolhatnak vele,

megtalálják azokat
a legalkalmasabb felhasználási módokat,

mint az identitás vagy érték követése,
vagy okos szerződések,

amelyeket egy vállalat vagy kormány
szintjén lehet alkalmazni.

BG: Köszönöm, hogy eljöttél a TED-re.

BW: Köszönöm.

(Taps)