< Return to Video

Miért dőlünk be hamis információknak?

  • 0:07 - 0:10
    1901-ben David Hänig
    megjelentetett egy tanulmányt,
  • 0:10 - 0:14
    mely örökre megváltoztatta
    az ízlelésről alkotott képünket.
  • 0:14 - 0:18
    Kutatása vezetett a mai íztérképhez:
  • 0:18 - 0:22
    egy ábrához, mely a nyelvet
    négy részre osztja.
  • 0:22 - 0:24
    E térkép szerint
  • 0:24 - 0:27
    a nyelv hegyén található receptorokkal
    édes ízt érzünk,
  • 0:27 - 0:30
    a nyelv tövénél lévőkkel keserű ízt,
  • 0:30 - 0:35
    a nyelv oldalának receptoraival
    pedig sós és savanyú ízeket.
  • 0:35 - 0:38
    Megalkotása óta az íztérkép
  • 0:38 - 0:40
    már tankönyvekben
    és újságokban is megjelent.
  • 0:40 - 0:44
    Csak egy gond van ezzel a térképpel:
    hogy hibás.
  • 0:44 - 0:47
    Igazából, nem is pontosan azt ábrázolja,
  • 0:47 - 0:50
    amit Hänig eredetileg talált.
  • 0:50 - 0:53
    Az íztérkép gyakran előkerülő
    téves információ,
  • 0:53 - 0:56
    melyet sokan ismernek,
    pedig nagyon is helytelen.
  • 0:56 - 0:59
    De honnan jönnek
    az ehhez hasonló tévhitek,
  • 0:59 - 1:03
    és miért olyan könnyű elhinni
    a téves információt?
  • 1:03 - 1:07
    Az igaz, hogy az íztérkép útja
    David Häniggel kezdődött.
  • 1:07 - 1:10
    A Lipcsei Egyetemen írt
    disszertációjának részeként
  • 1:10 - 1:16
    Hänig a négy alapíz érzékelésének
    érzékenységét vizsgálta a nyelv részein.
  • 1:16 - 1:20
    Szacharóz volt az édes íz,
    kinin-szulfát a keserű,
  • 1:20 - 1:24
    sósav a savanyú és só a sós:
  • 1:24 - 1:27
    Hänig ezeket használta,
    hogy összehasonlítsa,
  • 1:27 - 1:31
    milyen mértékben érzi az alany
    a különböző ízeket a nyelvén.
  • 1:31 - 1:33
    Azt remélte, jobban megérti
  • 1:33 - 1:36
    a négy vizsgált íz
    fiziológiai mechanizmusait,
  • 1:36 - 1:38
    és adatai arra utaltak,
  • 1:38 - 1:43
    hogy az egyes ízek iránti érzékenység
    valóban különbözik a nyelv részein.
  • 1:43 - 1:47
    Az édes íz érzékelése
    a nyelv hegyén volt a legerősebb;
  • 1:47 - 1:52
    a keserű ízé a nyelv tövénél;
    a sós ezen a területen volt legerősebb;
  • 1:52 - 1:55
    és a savanyú a nyelv oldalának
    középső részénél.
  • 1:55 - 1:57
    Hänig ügyelt arra, hogy kiemelje,
  • 1:57 - 2:01
    minden íz érezhető
    a nyelv többi részén is,
  • 2:01 - 2:03
    és hogy az általa azonosított területeken
  • 2:03 - 2:07
    igen alacsony eltérés volt
    az intenzitásban.
  • 2:07 - 2:09
    Sok más tévhithez hasonlóan
  • 2:09 - 2:13
    az íztérkép is az eredeti forrás
    torzított változata,
  • 2:13 - 2:16
    a torzítás mibenléte azonban változhat.
  • 2:16 - 2:19
    Egyes tévhitek alapja a félretájékoztatás:
  • 2:19 - 2:23
    szándékosan félrevezető hamis információ.
  • 2:23 - 2:28
    Sok tévhit – az íztérképet is beleértve –
    téves információn alapul:
  • 2:28 - 2:30
    olyan hamis vagy megtévesztő információn,
  • 2:30 - 2:35
    mely nem szándékos pontatlanságból ered.
  • 2:35 - 2:39
    A téves információkat hibák
    és emberi tévedés alakítja,
  • 2:39 - 2:42
    de a téves információhoz
    vezető konkrét hibák
  • 2:42 - 2:45
    meglepően sokfélék lehetnek.
  • 2:45 - 2:46
    Az íztérkép esetében
  • 2:46 - 2:49
    Hänig disszertációja németül íródott,
  • 2:49 - 2:53
    tehát a tanulmányt csak olyanok érthették,
    akik folyékonyan beszéltek németül,
  • 2:53 - 2:57
    és jártasak voltak
    Hänig szűk szakterületén.
  • 2:57 - 3:02
    Ez elindított egy suttogó szóláncot,
    melynek során Hänig tanulmánya
  • 3:02 - 3:05
    minden alkalommal átalakult,
    mikor kívülállókkal osztották meg.
  • 3:05 - 3:08
    Disszertációja után
    kevesebb mint egy évtizeddel
  • 3:08 - 3:11
    újságok tévesen állították,
    hogy a tanulmányok bizonyítják,
  • 3:11 - 3:16
    hogy a nyelv tövén nem érzünk édes ízeket.
  • 3:16 - 3:19
    Az íztérkép elterjedéséért másodsorban
  • 3:19 - 3:22
    a Hänig munkája ihlette ábrák
    játszottak közre.
  • 3:22 - 3:27
    1912-ben a térkép egy elnagyolt változata
    jelent meg egy újságcikkben,
  • 3:27 - 3:31
    mely óvatosan írta le az ízlelés
    és a szaglás tanulmányozásának
  • 3:31 - 3:32
    néhány rejtelmét.
  • 3:32 - 3:36
    A nyelv körüli egyértelmű
    feliratok használatával
  • 3:36 - 3:40
    a cikk illusztrációja leegyszerűsítette
    Hänig eredeti, bonyolultabb ábráit.
  • 3:40 - 3:45
    E könnyített ábra variációit
    újra és újra idézték,
  • 3:45 - 3:49
    gyakran megjelölés és Hänig munkájának
    figyelembe vétele nélkül.
  • 3:49 - 3:53
    Végül ez a kép tankönyvekbe került,
    és iskolában tanították,
  • 3:53 - 3:58
    mint állítólagos igazságot arról,
    hogyan érzünk ízeket.
  • 3:58 - 4:01
    De talán ami leginkább
    hozzájárult ehhez a tévhithez,
  • 4:01 - 4:04
    az az egyszerű megfogalmazás.
  • 4:04 - 4:07
    Sok szempontból a térkép
    kiszolgálja azt az igényünket,
  • 4:07 - 4:10
    hogy egyszerű történetekre vágyunk
    a minket körülvevő világról,
  • 4:10 - 4:15
    mely nem mindig jellemző
    a tudományok olykor zavaros területeire.
  • 4:15 - 4:18
    Például az alapízek száma is bonyolultabb,
  • 4:18 - 4:21
    mint azt Hänig munkája sugallja.
  • 4:21 - 4:27
    A pikánsként is ismert umamit
    tekintik ma az ötödik alapíznek,
  • 4:27 - 4:30
    és még mindig nem ültek el a viták
    az olyan ízek létezése felett,
  • 4:30 - 4:34
    mint a zsíros, lúgos, fémes vagy vízízű.
  • 4:34 - 4:36
    Ha hallunk egy jó történetet,
  • 4:36 - 4:40
    nehéz lehet megváltoztatnunk,
    hogyan látjuk azt az információt,
  • 4:40 - 4:42
    még új tények fényében is.
  • 4:42 - 4:47
    Ha legközelebb kézenfekvő ábrát látunk,
    vagy meglepő anekdotát olvasunk,
  • 4:47 - 4:50
    próbáljunk egészségesen
    szkeptikusak maradni,
  • 4:50 - 4:53
    mert a tévhitek nyelvünk
    bármely részén hagyhatnak keserű ízt.
Title:
Miért dőlünk be hamis információknak?
Speaker:
Joseph Isaac
Description:

A teljes lecke angol nyelven itt található:
https://ed.ted.com/lessons/why-people-fall-for-misinformation-joseph-isaac

1901-ben David Hänig megjelentetett egy tanulmányt, mely a mai íztérképhez vezetett: egy ábrához, mely a nyelvet négy részre osztja. Azóta már tankönyvekben és újságokban is megjelent. Egy probléma van csupán: a térkép hibás. De hogyan terjednek el az ehhez hasonló tévhitek és miért olyan könnyű elhinni a téves információt? Joseph Isaac elmerül a tévhitek rejtelmeiben.

Lecke: Joseph Isaac
Rendezte: CUB Animation
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
04:57

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.