Alisa Miller híreket elemez

Alisa Miller, a Public Radio International vezetője arról beszél, miért szól kevesebb hír az Egyesült Államok médiumaiban a világ eseményeiről, bár az igény ezek iránt egyre növekszik. Meglepő statisztikák és ábrák.

Hogy alakítják a hírek a világról alkotott képünket?

Itt látható a világ ahogy a valóságban kinéz, legalábbis a szárazföld mérete alapján.

És ilyennek látják a világot az amerikaiak a hírekből.

Ez a térkép -- (Taps) -- ez a térkép azt az időt mutatja másodpercben

amennyit az amerikai földi szórású és kábeles adóinak híműsoraiban szenteltek

az egyes országokból érkező híreknek 2007 februárjában, azaz egy éve.

Egyébként ebben a hónapban egyezett bele Észak-Korea az atomreaktorának leszerelésébe.

Óriási árvizek voltak Indonéziában.

Valamint Párizsban az IPCC kiadta a tanulmányát ami alátámasztja az emberiség szerepét a globális felmelegedésben.

Ezalatt, az USA szerepelt a hírek 79 százalékában.

És ha leszámítjuk az amerikai híreket és megnézzük a maradék 21 százalékot,

rengeteg iraki hírt látunk -- az a nagy zöld valami ott -- és hát nem sok egyebet.

Oroszország, Kína és India hírei összesen alig értek el 1 százalékot.

Ha egy hír kihagyásával újra elvégeztük a hírek analízisét,

ilyenné vált a világ.

Melyik hírt hagytuk ki? Anna Nicole Smith halálát.

Ez a hír minden országot beárnyékolt, Irakot leszámítva,

és tízszer annyit foglalkoztak vele mint az IPCC tanulmánnyal.

És a sorozat folytatódik,

mint arról mindannyian hallottunk, Britney csillaga megint feljövőben van.

Tehát miért nem hallunk többet a világ történéseiről?

Az egyik ok az, hogy a hírcsatornák felére csökkentették a külföldi kirendeltségeik számát.

Az egyszemélyes ABC kirendeltségeket leszámítva Nairobiban, Új Delhiben és Mumbaiban

nincs más tévés hálózatnak kirendeltsége egész Afrikában, Indiában vagy Dél-Amerikában,

ahol egyébként több mint két milliárd ember él.

Az igazság az, hogy Birtneyvel foglalkozni olcsóbb.

Az egész világ híreinek hiányos lefedettsége annál is inkább nyugtalanító,

ha megvizsgáljuk, honnan szerzik be az emberek a híreket.

A helyi tévék híradói vezetnek,

de sajnos csak a műsoridő 12 százalékát szentelik nemzetközi híreknek.

Na és az internet?

A legnépszerűbb híroldalak sem festenek jobb képet.

Tavaly, a Pew és a Columbia J-School elemezte azt a 14,000 hírt

ami a Google News főoldalán jelent meg.

Valójában mind ugyanarról a 24 eseményről szóltak.

Az USA hírszerkesztői által elektronikus formában kiadott, a világot érintő hírek tartalmának elemzése

kimutatta, hogy ezek a hírek csak az AP és Reuters ügynökségek híreinek átvétele

és nem helyezik a híreket olyan kontextusba amelyek segítenének az embereknek megérteni azokkal a kapcsolatukat.

Mindent együttvéve láthatóvá válik, hogy az egyetemmel rendelkező

és az alacsonyabb végzettségű amerikaiak

miért tudnak kevesebbet a világról mint a 20 évvel ezelőtti társaik.

Azt gondolni, hogy ennek az egyedüli oka az, hogy nem érdeklik őket a világ dolgai

hiba lenne.

Az utóbbi években azon amerikaiak száma akik saját bevallásuk szerint közelről figyelik a világ eseményeit

50 százalékra nőtt.

Az igazi kérdés ez: ez az a hamis világkép amit az amerikaiakban ki akarunk alakítani

az egyre inkább összekapcsolt világunkban?

Tudom, hogy ennél többre is képesek vagyunk.

De megengedhetjük magunknak, hogy legyünk jobbak? Köszönöm.