A mongol birodalom felemelkedése és bukása – Anne F. Broadbridge

A teljes előadás megtekinthető: https://ed.ted.com/lessons/the-rise-and-fall-of-the-mongol-empire-anne-f-broadbridge

Ez volt a legnagyobb összefüggő birodalom a történelem során. Koreától Ukrajnáig és Szibériától Dél-Kínáig nyújtózott, és nyílt síkságokon formálódott. A 12. században a kelet-ázsiai sztyeppe szétszóródott nomád csoportoknak adott otthont, akiket 1206-ra egyesített az újító vezető, Temüdzsin. Anne F. Broadbridge bemutatja a mongol birodalom felemelkedését és bukását.

Lecke: Anne F. Broadbridge
Rendezte: Globizco Studios

Ez volt a legnagyobb egybefüggő
birodalom a történelem során,

Koreától Ukrajnáig és Szibériától
Dél-Kínáig nyújtózott,

és nyílt síkságokon formálódott.

A Kr. u. 12. században, mielőtt
a Mongol Birodalom megalakult,

a kelet-ázsiai sztyeppe

szétszóródott mongol és türk
nomád pásztornépeknek adott otthont,

akiket a kánok vezettek.

Az emberek juhot, szarvasmarhát,
jakot és tevét tartottak.

Nemezsátrakban éltek,
nyári és téli táborhelyüket váltogatták.

A nomád nők jelentős
hatalommal rendelkeztek,

ők irányították a költözködéseket,
a nyájakat és a kereskedelmet.

Eközben a férfiak
a lovas hadviselést sajátították el.

Ezek a nomád törzsek
sokszor álltak harcban egymással.

Ez változott meg Temüdzsin alatt,
aki egy főúri mongol családba született.

Annak ellenére, hogy korán elvesztette
apját, és szegénységben nőtt fel,

gyorsan hatalomra jutott más vezetőkkel
kötött stratégiai szövetségei által.

A többiektől eltérően Temüdzsin
érdem alapján léptette elő katonáit,

és a zsákmányt egyenlően
osztotta szét köztük.

Legkiválóbb ötlete az volt,
hogy a meghódított nomádokat

szétszórta saját katonái között,
így azok nem tudtak összefogni ellene.

Ezek az újításai
megállíthatatlanná tették őt,

1206-ra összekovácsolta
a nemezsátrak népeit,

és felvette a Dzsingisz kán nevet.

A mongolok a sámánizmusban hittek,

úgy gondolták, hogy a természet
és az elődeik szellemei

körülöttük élnek.

Az ég istene, Tengri állt minden fölött.

Dzsingisz kán úgy hitte,
hogy Tengri őt választotta,

hogy a nevében meghódítsa a világot.

A mongol síkság népeinek egyesítésével

ez csupán karnyújtásnyira volt.

Bárki, aki ellenállt a mongoloknak,
az Tengri akaratával is szemben állt,

és ezért az engedetlenségéért
meg kellett halnia.

Dzsingisz kán uralma alatt

a mongolok először Észak-Kínát
és a keleti iszlám országokat igázták le.

Miután 1227-ben meghalt,

az isteni megbízatás családjára szállt,
vagyis az Arany Vérvonalra.

Az 1230-as években
Dzsingisz kán fiai és lányai

leigázták a közép-ázsiai törököket
és az orosz fejedelemségeket,

majd két európai hadsereget is
szétzúztak 1241-ben.

Az 1250-es években a mongolok elfoglalták
az iszlám területeket egészen Bagdadig,

miközben keleten hatalmuk egészen
Dél-Kínáig ért el 1279-re.

Az élet a Mongol Birodalomban nem csak
háborúból, rablásból és pusztításból állt.

A mongolok a meghódított területeken
meghagyták a politikai berendezkedést,

és helyi intézőket bíztak meg
a területek igazgatásával.

Megengedték a vallások szabad gyakorlását,
addig amíg a vezetők értük imádkoztak.

Annak ellenére, hogy több kézművest,
tudóst és mérnököt ejtettek foglyul,

értékelték, hogy mire képesek
ezek a szakemberek,

és erővel letelepítették őket
Ázsia-szerte, hogy folytassák munkájukat.

A birodalom legértékesebb áruja
az aranybrokát volt,

amihez a selyem Kínából, az arany Tibetből
érkezett, a szövők pedig Bagdadból.

Aranybrokátból készült a mongol uralkodók
ruhája, azzal borították be lovaikat,

és azzal díszítették sátraikat.

A mongolok különösen nagyra becsülték
a kínai puskaporgyártókat.

Mivel Eurázsia nagy része egységes volt,
a kereskedelem virágzott a Selyemúton,

amit megkönnyített a lovas hírvivők
és állomások kiterjesztett rendszere.

Az élénk kereskedelem kiterjedt
a tengerekre is

különösen a kék-fehér porcelán miatt,

amihez mongol-kínai fehér agyagot
és mongol-iráni kék festéket használtak.

De ez nem tarthatott sokáig.

A nagy kán után az örökség
nem feltétlen a legidősebb fiúra szállt,

hanem szabad volt a testvérek és férfi
rokonok közötti versengés a trónért,

miközben az idős özvegyek fiaik
régenseiként működtek közre.

Az 1260-as évekre

Dzsingisz kán unokái hatalmas
polgárháborúban álltak az örökségért,

és négy különálló részre
darabolták fel a birodalmat.

Kínában Kubláj kán Jüan-dinasztiájára

úgy emlékeznek, mint a tudomány
és kultúra aranykorára.

Iránban az ilhánoknak köszönhetően
fejlődésnek indult

egy újfajta monumentális építészet
és a perzsa miniatűr festészet.

Közép-Ázsiában a Csagatáj Kánság olyan
vezetőket adott a világnak, mint Timur

és az ő leszármazottja, Bábur, aki
megalapította a Mogul Birodalmat Indiában.

Kelet-Európában pedig az Aranyhorda
uralkodott évekig,

amíg a Moszkvai Fejedelemség
világhatalommá nem nőtte ki magát.

Annak ellenére, hogy a birodalom
csupán rövid ideig maradt fenn,

a mongolok egy világuralom örökségét
hagyták ránk, ami a mai napig egyedülálló.