-
- Valaki eljött ma hozzám.
-
Azt mondta, elvisznek téged tőlem,
-
Hogy nem tarthatlak meg.
-
És nem láthatom többé az arcodat.
-
Szóval azért jöttem, hogy elmondjam;
-
Hozzád hasonlót sosem ismertem...
-
Mert nem ismertem senkit sem.
-
És ha kényszerítettelek volna,
-
Vagy túl erőszakos lettem volna,
-
Vagy ha letámadtalak volna,
-
Akkor igaz, hibás vagyok,
-
És ha utálsz érte,
-
Akkor sajnálom, hogy a szerelmem túl sok neked.
-
De nem sajnálom, hogy szeretlek!
-
(Nem sajnálom, hogy szeretlek)
-
Nem sajnálom, hogy szeretlek!
-
(Nem sajnálom, hogy szeretlek)
-
- Kalüpszó...
-
- Hagyj beszélni!
-
Az egész életemet itt töltöttem,
-
Fiatalon száműztek ide.
-
Száz évig egyedül voltam,
-
Nem volt más barátom, csak az ég és a Nap,
-
Szóval mikor partra vetültél,
-
Biztos voltam benne, hogy valóra vált az álmom,
-
Azt hittem, tudom...
-
Szóval ha kényszerítettelek volna,
-
Vagy túl erőszakos lettem volna,
-
Vagy ha letámadtalak volna,
-
Akkor igaz, hibás vagyok,
-
És ha utálsz érte,
-
Akkor sajnálom, hogy a szerelmem túl sok neked.
-
De nem sajnálom, hogy szeretlek!
-
(Nem sajnálom, hogy szeretlek)
-
Nem sajnálom, hogy szeretlek!
-
(Nem sajnálom, hogy szeretlek)
-
Nem sajnálom.
-
Mérges vagyok, fáradt, nyugtalan és bánatos,
-
Megragadtam a pillanatokban, amiket magunkénak hittem.
-
Bárcsak üldöznél,
-
Vagy ölelni próbálnál,
-
Csak egyszer, bárcsak azt hazudnád, hogy
-
- Szeretlek.
-
- Tényleg?
-
- De nem úgy, ahogy te szeretnéd.
-
- Utálom, hogy beléd szerettem!
(Utálom, hogy beléd szerettem!)
-
Miért is szerettem beléd?
(Miért is szerettem beléd?)
-
Mihez kezdek most ezzel a szerelemmel?
(Mihez kezdek most ezzel a szerelemmel?)
-
Hogyan tegyem túl magam rajtad?
(Hogyan tegyem túl magam rajtad?)
-
Miért nem tudsz te is szeretni engem?