< Return to Video

Új módszer a CO₂ légkörből való kivonására

  • 0:01 - 0:03
    Egymillió részecskéből négyszáz:
  • 0:03 - 0:08
    kb. ennyi ma a légköri CO₂-koncentráció.
  • 0:08 - 0:10
    Mit jelent ez?
  • 0:10 - 0:14
    Minden 400 szén-dioxid molekulához
  • 0:14 - 0:18
    egymillió oxigén-
    és nitrogénmolekula társul.
  • 0:18 - 0:22
    E helyiségben kb. 1800-an ülünk.
  • 0:22 - 0:26
    Képzeljük el, hogy egyikünk zöld inges,
  • 0:26 - 0:29
    és meg kéne találnunk azt a személyt.
  • 0:29 - 0:33
    Ez a feladat, amikor CO₂-t vonunk ki
  • 0:33 - 0:35
    közvetlenül a légkörből.
  • 0:35 - 0:37
    A CO₂ kivonása a légkörből
  • 0:37 - 0:39
    elég egyszerűnek tűnik.
  • 0:39 - 0:41
    Valójában bonyolult.
  • 0:41 - 0:45
    A CO₂-kibocsátás elkerülése
  • 0:45 - 0:46
    viszont könnyű.
  • 0:47 - 0:48
    De nem ezt tesszük.
  • 0:49 - 0:53
    Kénytelenek vagyunk
    a fordítottjával foglalkozni:
  • 0:53 - 0:56
    a CO₂-t vonni ki a légkörből.
  • 0:57 - 1:01
    Noha bonyolult, mégis megvalósítható.
  • 1:01 - 1:05
    Elmondom, miből áll ez a technológia,
  • 1:05 - 1:07
    és mire vezethet a közeljövőben.
  • 1:08 - 1:13
    A Föld természetes módon vonja ki a CO₂-t:
  • 1:13 - 1:18
    tengervíz, talaj, növények,
    sőt még sziklák útján is.
  • 1:18 - 1:22
    Bár mérnökök és tudósok fölbecsülhetetlen
    értékű munkát végeznek
  • 1:22 - 1:26
    a természetes folyamatok fölgyorsítására,
  • 1:26 - 1:28
    ez nem lesz elég.
  • 1:28 - 1:30
    A jó hír, hogy mi többet nyújtunk.
  • 1:30 - 1:34
    Az emberi találékonyságnak hála,
  • 1:34 - 1:37
    a vegyi anyaggal történő
    CO₂-kivonás technológiája
  • 1:37 - 1:40
    mára rendelkezésre áll.
  • 1:40 - 1:43
    Ezt szintetikus erdőnek tekintem.
  • 1:43 - 1:48
    Két módja van ilyen erdő növesztésének.
  • 1:49 - 1:54
    Az egyik: CO₂-t lekötő, vízben
    oldódó vegyi anyagok alkalmazása.
  • 1:54 - 1:57
    A másik: CO₂-t lekötő, szilárd
    vegyi anyagok alkalmazása.
  • 1:58 - 2:01
    Mindkettő hatása ugyanolyan.
  • 2:02 - 2:06
    Itt mutatom, hogy nézhet ki
  • 2:06 - 2:07
    az ezt megvalósító rendszer.
  • 2:07 - 2:09
    Kontakt légszűrőnek hívom.
  • 2:09 - 2:12
    Láthatólag elég szélesnek kell lennie,
  • 2:12 - 2:14
    hogy elég nagy felületen
  • 2:14 - 2:17
    kezelhesse az összes levegőt.
  • 2:17 - 2:18
    Emlékeztetek rá,
  • 2:18 - 2:22
    hogy egymillió molekula közül
    csak 400-at kell kivonnunk.
  • 2:22 - 2:25
    A folyadékalapú módszernél
  • 2:25 - 2:28
    nagy felületű töltőanyaggal
  • 2:28 - 2:30
    rakjuk tele a légszűrőt,
  • 2:31 - 2:35
    a folyadékot szivattyúval
    oszlatjuk el a töltőanyagban.
  • 2:35 - 2:38
    Az elején ventilátorok vannak,
  • 2:38 - 2:41
    azokkal áramoltatjuk át
    a levegőt a folyadékon.
  • 2:41 - 2:45
    A levegőben lévő CO₂-t
    a folyadék úgy választja le,
  • 2:45 - 2:52
    hogy az oldatban lévő erős kötésű
    CO₂-molekulákkal reakcióba lép.
  • 2:52 - 2:54
    Sok CO₂ kivonásához
  • 2:54 - 2:57
    a légszűrőt mélyebbre kell készíteni.
  • 2:57 - 2:59
    De ennek megvan az optimuma is,
  • 2:59 - 3:01
    mert minél mélyebb a szűrő,
  • 3:01 - 3:05
    annál több energia kell
    a levegő átáramoltatására.
  • 3:05 - 3:09
    A közvetlen légbefogású szűrők
    egyedi és jellemző kialakításúak:
  • 3:09 - 3:14
    nagy felületűek, de viszonylag
    kis vastagságúak.
  • 3:14 - 3:17
    Ha már kivontuk a CO₂-t,
  • 3:18 - 3:21
    meg kell oldanunk az erre használt anyag
  • 3:21 - 3:23
    többszöri újrafelhasználását is.
  • 3:23 - 3:25
    A szénkivonás mértéke olyan hatalmas,
  • 3:26 - 3:28
    hogy a kivonási folyamatnak
    fönntarthatónak kell lennie.
  • 3:28 - 3:30
    Az anyagot ismételten kell használnunk.
  • 3:31 - 3:35
    Az újrahasznosítás rengeteg
    hőenergiát igényel,
  • 3:35 - 3:38
    mert a CO₂ annyira ritka a levegőben,
  • 3:38 - 3:41
    hogy a vegyi anyag erősen köt hozzá,
  • 3:41 - 3:45
    ezért kell sok hő az újrahasznosításhoz.
  • 3:45 - 3:48
    Az anyag hővel történő újrahasznosításakor
  • 3:48 - 3:54
    sűrített CO₂-t nyerünk
    a levegőben lévő ritka CO₂-ből;
  • 3:54 - 3:56
    az eredmény
  • 3:56 - 3:58
    nagy tisztaságú CO₂.
  • 3:58 - 4:00
    Ez nagyon fontos,
  • 4:00 - 4:05
    ugyanis a nagy tisztaságú CO₂-t
    könnyebb cseppfolyósítani,
  • 4:05 - 4:08
    szállítani, akár csővezetéken,
    akár teherautón,
  • 4:08 - 4:10
    de még közvetlenül is felhasználható,
  • 4:10 - 4:12
    mondjuk, üzem- vagy vegyi anyagként.
  • 4:13 - 4:17
    Szólok még egy keveset az energiáról.
  • 4:17 - 4:21
    Az anyagok regenerálásához
    vagy újrahasznosításához kellő hő
  • 4:21 - 4:28
    határozza meg a szükséges energia
    mértékét és az ebből adódó költségeket.
  • 4:29 - 4:31
    Fölteszem a kérdést:
  • 4:31 - 4:34
    Mit gondolnak, mennyi energia kell
  • 4:34 - 4:37
    egymillió tonna CO₂ kinyeréséhez
  • 4:37 - 4:39
    évente?
  • 4:39 - 4:41
    Válasz: erőműnyi.
  • 4:41 - 4:45
    Egy erőmű teljesítménye kell a CO₂
    közvetlen kinyeréséhez a levegőből.
  • 4:45 - 4:47
    A választott módszertől függően
  • 4:47 - 4:51
    az erőmű teljesítménye 300–500 MW közötti.
  • 4:52 - 4:56
    Óvatosnak kell lennünk
    az erőműtípus megválasztásakor is.
  • 4:56 - 4:57
    Ha szenes erőmű mellett döntünk,
  • 4:57 - 5:01
    végül több CO₂-t bocsátunk ki,
    mint amennyit kivonunk.
  • 5:02 - 5:03
    Beszéljünk a költségekről!
  • 5:03 - 5:07
    A technológia energiaigényes változata
  • 5:07 - 5:10
    tonnánként ezer dollárba kerül.
  • 5:10 - 5:11
    Ez csak a kivonás költsége.
  • 5:12 - 5:14
    Fordítsuk le!
  • 5:14 - 5:18
    Ha ezt a nagyon drága CO₂-t
    cseppfolyósítjuk,
  • 5:18 - 5:21
    literje több mint 13 dollárba kerülne.
  • 5:21 - 5:24
    Ez borzasztó drága, kivitelezhetetlen.
  • 5:24 - 5:26
    Hogy csökkenthetjük a költségeket?
  • 5:26 - 5:29
    Részben azzal, amivel foglalkozom.
  • 5:30 - 5:32
    Az egyik kereskedelmi léptékű cég
  • 5:33 - 5:35
    ezt tonnánként 600 dollárból kihozhatja.
  • 5:35 - 5:39
    Más cégek is fejlesztenek technológiát,
  • 5:39 - 5:41
    amely még olcsóbban képes rá.
  • 5:42 - 5:43
    Szólok egy keveset
  • 5:43 - 5:45
    e cégekről is.
  • 5:45 - 5:47
    Az egyik neve Carbon Engineering.
  • 5:47 - 5:49
    Székhelyük Kanada.
  • 5:49 - 5:51
    A leválasztáshoz folyadékalapú
    technológiát használnak,
  • 5:51 - 5:56
    melyet bőségesen rendelkezésre álló,
    olcsó földgáz égetésével kombinálnak.
  • 5:56 - 5:58
    Ezzel állítják elő a hőt.
  • 5:58 - 6:00
    Okos technológia,
  • 6:00 - 6:04
    mert lehetővé teszi mind a levegőből,
  • 6:04 - 6:08
    mind az égő földgázból kinyerni a CO₂-t.
  • 6:08 - 6:10
    Ily módon a költségcsökkentésen kívül
  • 6:10 - 6:13
    ellensúlyozzák a többlet
    környezetszennyezést is.
  • 6:14 - 6:18
    A svájci Climeworks
    és az USA-ban lévő Global Thermostat
  • 6:18 - 6:20
    eltérő technológiát használ.
  • 6:20 - 6:22
    Ők szilárd anyagokat alkalmaznak.
  • 6:22 - 6:25
    A Climeworks a föld hőjét használja,
  • 6:25 - 6:27
    geotermikus energiát
  • 6:27 - 6:29
    vagy más ipari folyamatok hulladékgőzét,
  • 6:30 - 6:32
    így csökkentve a költségeket
    és a környezetszennyezést.
  • 6:33 - 6:35
    A Global Thermostat módszere ettől eltér.
  • 6:35 - 6:37
    Ők a szükséges hőre
  • 6:38 - 6:42
    és az anyagban lévő hőterjedés
    sebességére koncentráltak,
  • 6:42 - 6:46
    hogy a CO₂ fölszabadulásának
    és termelésének üteme
  • 6:46 - 6:48
    igen nagy legyen.
  • 6:48 - 6:51
    Így kisebb méretű berendezéssel
  • 6:51 - 6:53
    alacsonyabb költséghányad érhető el.
  • 6:55 - 6:57
    Még ez sem minden.
  • 6:57 - 7:02
    A szintetikus erdő előnye
    a természeteshez képest a mérete.
  • 7:03 - 7:07
    A következő képen
    az Amazonas esőerdeje látható.
  • 7:07 - 7:13
    Az Amazonas évente 1,6 milliárd tonna
    CO₂ kivonására képes.
  • 7:13 - 7:16
    Ez az USA éves kibocsátása
  • 7:16 - 7:19
    kb. 25%-ának felel meg.
  • 7:19 - 7:22
    A szintetikus erdőhöz kellő földterület
  • 7:22 - 7:24
    vagy a közvetlen CO₂-kivonáshoz
    felállítandó üzem
  • 7:24 - 7:26
    ugyanannyi gáz kivonásához
  • 7:26 - 7:28
    500-szor kisebb.
  • 7:29 - 7:32
    A szintetikus erdőt ráadásul
  • 7:32 - 7:35
    nem kell szántóföldön létrehozni,
  • 7:35 - 7:39
    ezért nem vesz el szántóterületet
    az élelmiszer-termelés elől.
  • 7:39 - 7:44
    Ugyanakkor nem szükséges ehhez
  • 7:44 - 7:46
    fákat sem kivágni.
  • 7:47 - 7:48
    Visszamenve egy kicsit,
  • 7:48 - 7:52
    ismét fölvetem a negatív kibocsátás elvét.
  • 7:52 - 7:56
    A negatív kibocsátás azt igényli,
    hogy az elkülönített CO₂-t
  • 7:56 - 8:00
    állandóan és tartósan
    eltávolítsák a légkörből:
  • 8:00 - 8:03
    a föld alá kell visszajuttatni,
  • 8:03 - 8:06
    ahonnan eredetileg származik.
  • 8:06 - 8:09
    De legyünk őszinték,
    ma ezért senkinek sem fizetnek,
  • 8:09 - 8:10
    legalábbis nem eleget.
  • 8:11 - 8:14
    Efféle technológiákat fejlesztő cégek
  • 8:15 - 8:17
    érdekeltek abban,
  • 8:17 - 8:20
    hogy a CO₂-ből valami hasznos,
    piacképes terméket gyártsanak.
  • 8:20 - 8:23
    Lehet az folyékony üzemanyag, műanyag
  • 8:24 - 8:26
    vagy akár szintetikus sóder is.
  • 8:26 - 8:29
    Ne értsenek félre, a szénpiac nagy.
  • 8:31 - 8:33
    De kiábrándítani sem szeretném önöket.
  • 8:33 - 8:37
    De az éghajlatválság
    megoldásához nem elég nagy.
  • 8:37 - 8:41
    De abba érdemes belegondolni,
  • 8:41 - 8:42
    hogy ez mennyibe kerül.
  • 8:42 - 8:46
    A szénpiacot tekintve kétségtelen előny,
  • 8:46 - 8:51
    hogy új kinyerő üzemek
    építését teszi lehetővé,
  • 8:51 - 8:53
    és minden megépített üzemmel
  • 8:53 - 8:54
    egyre többet tanulunk.
  • 8:54 - 8:56
    Ha pedig többet tudunk,
  • 8:56 - 8:59
    megvan a költségcsökkentési lehetőségünk.
  • 9:00 - 9:03
    De világméretű társadalomként is
  • 9:03 - 9:05
    akarnunk kell beruházni.
  • 9:07 - 9:10
    Begyűjthetjük a világ összes
    bölcs gondolatát és technológiáját,
  • 9:10 - 9:12
    de ezek nem lesznek elegendők
  • 9:12 - 9:16
    az éghajlat lényeges befolyásolásához.
  • 9:16 - 9:18
    Szabályozásra,
  • 9:19 - 9:20
    támogatásra
  • 9:20 - 9:22
    és a szén megadóztatására van szükség.
  • 9:22 - 9:27
    Közülünk számosan többet is fizetnénk,
  • 9:27 - 9:31
    de a CO₂-semleges és negatív
    CO₂-kibocsátású termékeknek
  • 9:31 - 9:33
    a társadalom többsége számára is
  • 9:33 - 9:35
    megfizethetőknek kell lenniük,
  • 9:35 - 9:37
    hogy az éghajlatra hassanak.
  • 9:37 - 9:40
    Az effajta beruházásokon túlmenően
  • 9:40 - 9:44
    kutatás-fejlesztésbe is be kell ruháznunk.
  • 9:44 - 9:45
    Hogy nézne ez ki?
  • 9:46 - 9:52
    1966-ban az USA a GDP-je
    fél százalékát fordította
  • 9:52 - 9:54
    az Apollo-programra.
  • 9:55 - 9:57
    Embert juttatott biztonságban a Holdra,
  • 9:57 - 9:59
    és vissza a Földre.
  • 9:59 - 10:03
    A félszázaléknyi GDP mai áron
    kb. százmilliárd dollár.
  • 10:04 - 10:06
    Tudva, hogy a közvetlen légtisztítás
  • 10:06 - 10:09
    az éghajlatváltozás elleni
    küzdelmünk előterében áll,
  • 10:10 - 10:13
    képzeljük csak el, ha 20%-át,
    20 milliárd dollárt fordítanánk erre.
  • 10:14 - 10:15
    Továbbá, képzeljük csak el,
  • 10:16 - 10:19
    ha a tonnánkénti költséget
    100 dollárra szoríthatnánk.
  • 10:19 - 10:23
    Nehéz lesz, de munkámat
    részben ez teszi érdekessé.
  • 10:24 - 10:25
    Hogy nézne ki:
  • 10:25 - 10:28
    20 milliárd dollár, tonnánként 100 dollár?
  • 10:28 - 10:31
    Ehhez 200 mesterséges erdőt
    kellene építenünk,
  • 10:31 - 10:36
    melyek mindegyike évente
    egymillió tonna CO₂-t kötne le.
  • 10:37 - 10:41
    Ez az USA éves kibocsátásának kb. 5%-a.
  • 10:41 - 10:43
    Nem hangzik soknak.
  • 10:43 - 10:45
    De bizony számottevő!
  • 10:45 - 10:47
    A távolsági kamionjáratok
  • 10:47 - 10:51
    és a polgári repülés CO₂-kibocsátása
  • 10:51 - 10:53
    összesen kb. 5%-ot tesz ki.
  • 10:53 - 10:57
    Mivel folyékony üzemanyagokra
    vagyunk utalva,
  • 10:57 - 11:00
    nehéz a belőlük fakadó
    kibocsátást elkerülni.
  • 11:00 - 11:05
    Ezért a beruházás teljesen mérvadó.
  • 11:05 - 11:09
    Hogy érinti ez a 200 telep
  • 11:09 - 11:10
    a földterületet?
  • 11:10 - 11:15
    Kiderül, hogy Vancouver földterületének
    kb. felét vennék igénybe.
  • 11:15 - 11:17
    Amennyiben földgázzal üzemelnének.
  • 11:17 - 11:22
    De a földgáz hátránya,
    hogy az is CO₂-kibocsátó.
  • 11:22 - 11:24
    Ha ehhez földgázt használunk,
  • 11:24 - 11:28
    a kívánt mennyiségnek végül
    csak kb. a harmadát fogjuk be,
  • 11:28 - 11:31
    hacsak nem a Carbon Engineering
  • 11:31 - 11:32
    okos módszerét alkalmazzuk.
  • 11:33 - 11:35
    Mi lenne, ha alternatív módszerként
  • 11:35 - 11:38
    ehhez szél- vagy napenergiát használnánk?
  • 11:38 - 11:42
    Akkor a földterület 15-szörösére nőne,
  • 11:42 - 11:44
    ami New Yersey állam területével egyenlő.
  • 11:44 - 11:48
    Kutatási tevékenységem egyik ága
  • 11:48 - 11:52
    e telepek elhelyezésének
    optimális megoldása
  • 11:52 - 11:55
    és helyi erőforrások bekapcsolása:
  • 11:55 - 11:58
    földterület, víz, olcsó tiszta energia,
  • 11:58 - 12:01
    hiszen pl. használhatunk
    tiszta villamos energiát
  • 12:01 - 12:03
    a hidrogéntermeléshez kellő vízbontásra.
  • 12:03 - 12:06
    Ez a földgáz kitűnő, CO₂-mentes
  • 12:06 - 12:09
    hőtermelő helyettesítője.
  • 12:10 - 12:14
    De térjünk csak vissza
    a negatív kibocsátásra!
  • 12:14 - 12:18
    A negatív kibocsátás nem csodaszer,
  • 12:18 - 12:20
    de segíthet, ha nem halogatjuk tovább
  • 12:21 - 12:24
    a világ CO₂-szennyezésének csökkentését.
  • 12:24 - 12:27
    De azért óvatosnak kell lennünk.
  • 12:27 - 12:30
    A módszer olyannyira csábító,
    hogy még kockázatos is lehet,
  • 12:30 - 12:35
    mert egyesek a klímaválság általános
    megoldásaként ragaszkodhatnak hozzá.
  • 12:36 - 12:41
    Arra csábíthat, hogy a fosszilis
    tüzelőanyagokat egész évben
  • 12:41 - 12:44
    éjjel-nappal égessük.
  • 12:44 - 12:47
    Amellett kardoskodom,
    hogy ne tekintsük a negatív kibocsátást
  • 12:47 - 12:49
    a környezetszennyezés
    megállítása helyettesítésének,
  • 12:49 - 12:55
    hanem inkább a jelenlegi lehetőségek
    kiegészítésének tekintsük.
  • 12:55 - 12:56
    A megnövelt energiahatékonyság,
  • 12:56 - 12:58
    az energiaszegény szén
  • 12:58 - 13:00
    és a hatékonyabb mezőgazdaság
  • 13:00 - 13:05
    mind-mind hozzájárulhat, hogy egykor
    elérjük a nettó zéró CO₂-kibocsátást.
  • 13:06 - 13:08
    Egy kis önreflexió:
  • 13:08 - 13:11
    férjem sürgősségi orvos.
  • 13:12 - 13:15
    Mindig csodálattal tölt el
    életmentő munkája,
  • 13:15 - 13:19
    melyet kollégáival együtt
    nap mint nap végez.
  • 13:19 - 13:23
    Mikor velük a CO₂-kivonásról beszélgetek,
  • 13:23 - 13:25
    az őket tölti el csodálattal,
  • 13:26 - 13:31
    mert a CO₂-kivonásával küzdeni
    az éghajlatváltozás ellen
  • 13:31 - 13:32
    nemcsak a jegesmedvék
  • 13:32 - 13:34
    vagy a gleccserek megmentését jelenti,
  • 13:34 - 13:36
    hanem emberi életekét is.
  • 13:38 - 13:43
    A szintetikus erdő tán sosem lesz
    olyan szép, mint az igazi,
  • 13:43 - 13:47
    de nemcsak az Amazonas
    megmentését teszi lehetővé,
  • 13:47 - 13:48
    hanem mindazon emberekét is,
  • 13:48 - 13:50
    akiket szeretünk és becsben tartunk,
  • 13:50 - 13:55
    valamint jövendő nemzedékeinket
  • 13:55 - 13:57
    és modern civilizációnkat is.
  • 13:57 - 13:58
    Köszönöm.
  • 13:58 - 13:59
    (Taps)
Title:
Új módszer a CO₂ légkörből való kivonására
Speaker:
Jennifer Wilcox
Description:

Bolygónknak gondja van a CO₂-vel. Ha nem állunk neki a szén-dioxid kivonásának a légkörből, bolygónk gyorsan fölmelegszik. Jennifer Wilcox vegyészmérnök néhány elképesztő technológiát mutat be, melyek megtisztítják a légkört a széntől, és olyan vegyi reakciókat használnak, melyek befogják és újrahasznosítják a CO₂-t jórészt ugyanúgy, ahogy a fák..., de nagyobb léptékben. Az előadásban szó esik a reményről és a buktatókról is.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
14:15

  • Csaba Lóki

    Pár javaslat:

    0:0 - helyesen: "Egymillió molekulából/részecskéből négyszáz"
    1:33 - esetleg: "a kémiai úton...."
    2:57 - inkább így mondanám: "De ennek van egy optimuma"
    5:12 - Esetleg: "Fordítsuk le ezt!" v. "Mit is jelent ez?"
    5:32 - inkább. "...ki tudja hozni..."
    9:54 - "Embert juttatott..."

  • Péter Pallós

    0:01 Legyen: „Egymillió részecskéből négyszáz:”
    1:33 Nem lenne jobb úgy sem.
    2:57 Én viszont így mondom.
    5:12 Nem lenne jobb úgy sem.
    5:33 A ’ható alak’ teljesen rendjén van, magyaros. (Igaz, hogy vészesen terjed a ’tud lenni’-féle borzalom, talán a ’can be’ tükörfordításaként.)
    9:54 Így is világos, hogy az Apolló-programnak köszönhetően, ám legyen az "Embert juttatott..."

  • Csaba Lóki

    Szívesen.
    Kár, hogy ilyen csökönyösen ragaszkodsz a "beakadásaidhoz". :(
    Sajnos pl. a "kihozható" és a "ki tudja hozni" nem azonos jelentésű kifejezések. :( (Kérlek, ne magyarázd meg!)
    Az viszont tetszik, ahogy a hibáid kijavítását engedélyezed. "Ám legyen...". Nagyon mulatságos. :))

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.