Hogyan is zajlottak a salemi boszorkányperek

Megvádoltak valamivel, amit nem követtél el. Az ártatlanságod lehetetlen bebizonyítani. Ha ennek ellenére kitartasz amellett, hogy ártatlan vagy, bűnösnek nyilvánítanak, és kivégeznek, de ha vallomást teszel, bocsánatot kérsz, és megvádolsz valaki mást, szabadon engednek. Azoknak, akiket a 17. században a massachusettsi Salemben boszorkánysággal vádoltak, ezt a döntést kellett meghozniuk. Hogyan is történt mindez?
Az ügynek Brian A. Pavlac járt utána.

Lecke: Brian A. Pavlac
Rendezte: Lucy Animation Studio

A teljes lecke angol nyelven itt található:
https://ed.ted.com/lessons/what-really-happened-during-the-salem-witch-trials-brian-a-pavlac

Megvádoltak valamivel,
amit nem követtél el.

Az ártatlanságod lehetetlen bebizonyítani.

Ha ennek ellenére kitartasz amellett,
hogy ártatlan vagy,

bűnösnek nyilvánítanak, és kivégeznek,

de ha vallomást teszel, bocsánatot kérsz,
és megvádolsz valaki mást,

szabadon engednek.

Mit tennél? Hamisan tanúskodnál,
vagy vállalnád a nyilvános akasztást?

Azoknak, akiket a massachusettsi
Salem nevű falucskában

1692 februárja és 1693 márciusa között

boszorkánysággal vádoltak,
ezt a döntést kellett meghozniuk.

A természetfölötti erőktől való
paranoiás félelem

és a rosszul értelmezett vallási buzgalom
áldozatai voltak ők,

valamint egy olyan igazságszolgáltatásé,

mely többre értékelte
a bűnbánatot az igazságnál.

1626-ban Salemet angol protestáns
puritánok népesítették be.

A salemiek szigorú szabályok szerint,
zárkózottan éltek.

Mindennaposak voltak
az indián szomszédokkal

és a francia telepesekkel vívott csaták.

Az emberek rettegtek az éhezéstől
és a betegségektől.

A település lakóinak így egymással is
feszült volt a viszonya.

A helyzeten csak rontott,
hogy 1692 tele különösen hideg volt.

Azon a télen egy unokatestvérpár,

a kilencéves Betty Parris
és a 11 éves Abigail Williams

furcsán kezdett viselkedni.

Az orvos ugyan nem talált
betegségre utaló jelet,

de megállapította, hogy a lányokat
"megszállta az ördög".

A puritánok szerint a Sátán

földi ügynökei,
a boszorkányok segítségével

rontást hoz a természetre,
ördögi jelenségeket idéz elő,

és megkínozza a gyermekeket.

Ahogy a hírek terjedtek,
úgy szaporodott az esetek száma a faluban.

A leírások 12 olyan "megszállt" leányról
szólnak, akik furcsa pózokat vettek fel,

rohamaik voltak, és azt állították,
hogy a bőrük bizsereg.

Négyen közülük három helyi asszonyt
vádoltak meg azzal, hogy kínozzák őket.

Valamilyen szempontból
mindhárman kilógtak a közösségből.

Február 29-én a hatóságok
letartóztatták Sarah Goodot,

egy szegény várandós asszonyt,
aki egy kislányt nevelt,

Sarah Osbourne-t, aki hosszú
ideje nem járt már templomba,

és egy vádlója családjával állt perben,

valamint egy rabszolganőt, Titubát,
aki Betty Parriséknél dolgozott.

Neki csak a keresztnevét ismerjük.

Tituba kezdetben tagadta,
hogy bántotta volna a lányokat,

később azonban bevallotta, hogy az ördög
parancsára boszorkányságot űzött,

és azt állította, hogy Good és Osbourne
kényszerítették erre.

Osbourne és Good azonban továbbra is
kitartottak amellett, hogy ártatlanok.

Osbourne meghalt a börtönben, Good ellen
pedig saját férje vallott a bíróság előtt.

Kijelentette, hogy a felesége boszorkány,
vagy hamarosan az lesz.

Good négyéves kislányát
szintén börtönbe zárták,

és végül ő is az édesanyja ellen vallott.

Időközben Good a börtönben
megszülte gyermekét.

A baba meghalt, Goodot elítélték,
és nem sokkal később felakasztották.

Titubát májusig őrizetben tartották,
majd elengedték.

Ez a három áldozat azonban
csak a kezdet volt.

Ahogy egyre több embert vádoltak meg,

Titubához hasonlóan mások is hamis
vallomást tettek, hogy magukat mentsék.

A hatóságok többször is felszólítottak
egy boszorkánysággal vádolt asszonyt,

hogy ha nem vallja meg a bűneit,
felakasztják; ha igen, elengedik.

Nem különösebben voltak érdekeltek abban,
hogy az eseteket alaposan kivizsgálják.

Az egyház tanításaival összhangban
szívesebben vették,

ha a vádlott mindent bevall,

bocsánatért esd, és megígéri,
hogy többé nem cimborál az ördöggel.

A bíróság bárminemű
kétes bizonyítékot elfogadott,

köztük azt, amit úgy neveztek,
"a szellemek vallomása".

Ilyenkor a lányok transzba estek,
láthatatlan szellemek költöztek beléjük.

A helyzetet tovább bonyolította az a tény,
hogy a pereken részt vevő esküdtek közül

sokan rokonságban álltak a vádlókkal,
így nem tudták megőrizni pártatlanságukat.

Az olyan bírák, mint Nathanial Salonstall,

akik szót emeltek az igazságtalanság
ellen, szintén gyanúba keveredtek.

1693 tavaszára több mint 100 embert
börtönöztek be,

14 nőt és 6 férfit pedig ki is végeztek.

Akkorra a vádaskodás
már átlépte Salem határait,

és átterjedt a szomszédos közösségekre –
befolyásos személyeket is perbe fogtak.

Mikor magának Massachusetts kormányzójának
feleségét helyezték vád alá,

a kormányzó felfüggesztette a pereket.

Az ítéleteket felülbírálták,
a foglyokat szabadon bocsátották,

nem volt több letartóztatás.

Néhányan úgy gondolják,
hogy a lányok látomásait gomba

vagy agyi ödéma okozhatta,

de a tünetek valódi oka ismeretlen.

Azt viszont biztosan tudjuk,
hogy felnőttek

megalapozott bizonyítékként fogadtak el
vad gyermeki vádakat.

A salemi boszorkányperek
ma is intő példái annak,

milyen veszélyeket rejt a nyájszellem,
a bűnbakkeresés,

és milyen ereje van
attól való félelmünknek,

hogy érzékeink megcsalhatnak minket.