That Child, Tour of Consciousness with Dr. Dain Heer

A Tudatosság útja - Ítéletmentesen
dr. Dain Heer-rel

Üdv mindenkinek, ez Dr. Dain,
köszönetelek benneteket a Tudatosság Útján

Boldog 2015-ös évet kívánok, örömömre
szolgál, hogy veletek lehetek!

Mi a mai nap eszköze? Nos, nem is tudom,
hogy ez egy eszköz-e egyáltalán?

Belefutottam egy írásba. Tudjátok, milyen
az, amikor mindenféle email listákra

feliratkozunk, néha nem is akarunk felirat-
kozni és mégis sikerül

Reméljük, a Tudatosság Útja sorozat nem
ilyen és tényleg itt akartok lenni

Ide tényleg fel akartatok iratkozni....

Láttam ezt a cikket, aminek az volt a címe,
hogy "Levél a tanártól a gyermekeknek."

Megláttam, végigolvastam, könnyeket csalt
a szemembe....

Nos, fel akartam olvasni nektek

mert talán meglátjátok majd, miután
felolvastam

talán megérint bennetek valamit, ad egy
bizonyos tudatosságot

mutat egy más lehetőséget.

Lássuk!

Kedves Szülő!

Oké, elnézést, még nem kezdtem...

Szóval ez ARRÓL a gyerekről szól.

Tudjátok, ARRÓL a gyerekről, akiről a
szülők azt gondolják, hogy

ő okozza a problémákat és nehézségeket...

A tanár ARRÓL a gyerekről írja ezt a
levelet minden szülőnek.

Tehát :

Kedves Szülő! Tudom. Aggódsz.

A gyermeked minden nap AZT a gyermeket
emlegeti, amikor hazamegy.

Azt, aki rendszeresen ellöki, megcsípi,
megkarmolja,

lehet, hogy meg is harapja a többieket.

Azt, akinek mindig kötelező a kezemet
fogni a folyosón.

Arról beszél, akinek különleges helye
van a szőnyegen

és néha inkább széken ül ahelyett,
hogy a földön ülne.

Arról, akit ki kellett küldeni az építő_
játékos teremből, mert a kockák nem
dobálózásra valók.

Arról, aki annak ellenére átmászott a
játszótér kerítésén, hogy látta, figyelem.

Arról, aki a földre öntötte a padtársa
tejét dühében.

Szántszándékkal, miközben figyeltem.

És amikor megkértem, hogy takarítsa fel

elhasználta az összes papírtörlőt.

Megintcsak direkt, miközben figyeltem.

Arról, aki a legcsúnyább szavakat használva
káromkodott tornaórán.

Aggódsz, hogy AZ a gyerek megakasztja a
gyermeked tanulási folyamatát.

Aggódsz, hogy túl sok időmet és energiámat
igényli

amit a te gyermekedtől veszek el.

Aggódsz, hogy egyszer valaki majd
valóban megsérül.

Aggódsz, hogy az a "valaki" talán a
te gyermeked lesz.

Aggódsz, hogy majd a te gyermeked is
agresszióhoz folyamodik, hogy megkapja
amit akar.

Aggódsz, hogy a gyermeked lemarad a
tudományos munkában, mert

esetleg nem veszem észre, hogy problémája
van a ceruzafogással.

Ne aggódj! Tisztában vagyok vele!

Ebben az évben, ebben az osztályban,
ebben az életkorban nem a te gyermeked
AZ a gyerek.

A te gyermeked nem tökéletes, de általában
betartja a szabályokat.

Képes békésen megosztani a játékokat.

Nem dobálózik a bútorokkal.

Jelentkezik, amikor beszélni szeretne.

Tanulási időben tanul, játékidőben
játszik.

Ha a mosdóba kell mennie, akkor megbízha-
tok benne, hogy egyenesen odamegy

és vissza is jön anélkül, hogy útközben
mindenféle mókázást beiktatna.

Fogalma sincsen a valódi csúnya szavakról.

Tudom!

Tudom és én is aggódom!

Tudod, állandóan aggódom.
MINDANNYIUK miatt!

Aggódom amiatt, hogy a te gyermeked
hogyan fogja a ceruzát.

És hogy egy másik gyermek hogyan ejti
a hangokat.

És hogy az a picike milyen félénk.

Hogy egy másikuknak állandóan üres az
uzsonnás doboza.

Aggódom, hogy Gavin kabátja nem elég meleg.

Hogy Talitha-ra rákiabál az apja, mert a
kicsi fordítva írja a B betűt.

Vezetés közben és zuhanyozáskor is tele
vagyok aggodalommal.

De tudom. Te ARRÓL a gyerekről akarsz
beszélni.

Mert Talitha visszafelé írott B betűjétől
nem lesz monoklija a gyerekednek.

Én is ARRÓL a gyerekről akarok beszélni.

De oly' sok dolog van, amit nem mondhatok
el neked!

Nem mondhatom el, hogy 18 hónaposan egy
árvaházból fogadták örökbe.

Nem mondhatom el, hogy speciális diétán
van egy lehetséges ételallergia miatt és

emiatt ÁLLANDÓAN éhes.

Nem mondhatom el, hogy a szülei egy
borzalmas válás kellős közepén vannak

és ő már egy ideje a nagymamájánál lakik.

Nem mondhatom el, hogy kezdek aggódni,
mert a nagymama iszik....

Nem mondhatom el, hogy az asthma
gyógyszere miatt zavart.

Nem mondhatom el, hogy az édesanyja
egyedül neveli

és ő, a gyermek, már kora reggeltől
egészen késő estig az iskolában van.

Hogy 40 percre laknak az iskolától

és így ő kevesebbet alszik, mint a legtöbb
felnőtt.

Nem mondhatom el, hogy folyamatosan része
van családon belüli erőszakban.

Rendben - mondod.

Megérted, hogy nem oszthatok meg személyes
vagy családi információkat.

Te csak azt akartad tudni, hogy én milyen
lépéseket teszek ANNAK a gyereknek a
viselkedésével kapcsolatban.

Szeretném elmondani, de nem tehetem.

Nem mondhatom el, hogy logopédushoz jár,
mert

mert kiderült, hogy beszédében súlyosan
visszamaradott

és a terapeuta úgy gondolja, hogy az
agressziójának oka lehet az, hogy

nem képes megfelelően kommunikálni.

nem mondhatom el, hogy a szüleivel
MINDEN héten beszélek

és általában ezeken a találkozókon mind-
ketten rendszeresen elsírják magukat.

Nem mondhatom el, hogy annak a gyermeknek
és nekem van egy titkos kézjelünk

amivel jelezni tudja nekem, ha szüksége
van egy kis egyedüllétre.

Nem mondhatom el, hogy a pihenőidejét az
ölembe kucorodva tölti, mert "jobban érzem
magam, ha hallom a szívverésedet"-mondja.

Nem mondhatom el, hogy már három hónapja
rendszeresen feljegyzem az agresszív
megnyilvánulásait

és a napi 5-ről heti 5-re csökkent a
számuk.

Nem mondhatom el, hogy az iskolatitkár
megengedte, hogy az irodába küldjem "segíteni"

amikor úgy látom, hogy egy kis környezet-
változásra van szüksége.

Nem mondhatom el, hogy az egyik tanári
konferencián könnyes szemmel könyörögtem a
kollégáimnak

hogy figyeljenek rá,

még akkor is, ha teljesen kivannak, hogy
megint megütött valakit,

és ez alkalommal ráadásul ÉPPEN EGY TANÁR
SZEME ELŐTT.

Az a helyzet, hogy rengeteg dolog van,
amit nem mondhatok el ARRÓL a gyerekről.

Még a jó dolgokat sem mondhatom el neked.

Nem mondhatom el, hogy az osztályban az
ő feladata a viráglocsolás

és szívszakadva zokogott, amikor a téli
szünet alatt az egyik növény kiszáradt.

Nem mondhatom el, hogy minden reggel búcsú-
puszit ad a kistestvérének és

azt suttogja neki, hogy
"te vagy a napsugaram"

mielőtt az anyukája eltolja a babakocsiban
a picit.

Nem mondhatom el, hogy többet tud a
villámokról, mint a legtöbb meteorológus.

Nem mondhatom el, hogy gyakran kéri, hogy
segíthessen kihegyezni a ceruzákat, amíg

a többiek játszanak.

Nem mondhatom el, hogy pihenőidőben a leg-
jobb barátjának a haját simogatja.

Nem mondhatom el, hogy amikor egy osztály-
társa sír, akkor ő rohan, hogy

megvígasztalja, és viszi a mesesarokból a
kedvenc plüssállatát is.

Az a helyzet, kedves szülő, hogy én csak a
TE gyermekedről beszélhetek veled.

Tehát amit elmondhatok, az a következő:

Ha valaha, bármikor, a TE gyermeked,
bármelyik gyermeked lesz AZ a gyerek...

nem fogom megosztani más szülőkkel a
személyes, családi ügyeiteket.

Rendszeresen, egyértelműen és kedvesen

fogok veled kommunikálni.

Minden találkozónkkor figyelni fogok, hogy
legyen kéznél zsebkendő

és ha hagyod, fogom majd a kezed, amikor
sírsz.

Támogatni fogom és lehetővé teszem, hogy a
gyermeked és a család megkapja a

legprofesszionálisabb szakmai segítséget

és maximálisan együttműködöm majd a
szakértőkkel.

Biztosítom majd a gyermekednek a plusz
szeretetet és figyelmet,

amikor szüksége lesz rá.

Kiállok érte az iskola közössége előtt.

Nem számít, mi történik, mindig keresni
fogom, és meg is találom gyermekedben a

jó, fantasztikus, különleges és csodálatos
dolgokat.

Emlékeztetem majd őt, és TÉGED IS

azokra a jó, fantasztikus, különleges és

csodálatos dolgokra, újra és újra!

És amikor egy másik szülő jön hozzám és

panaszkodik a TE gyermekedre...

neki is elmondom mindezt,

teljesen előlről.

Szívből jövő szeretettel -
A tanár

Legközelebb, ha ránézel valakire

aki AZ a gyerek, AZZÁ a felnőtté lett

talán majd elég kegyes lesz a sors és

meszületik benned a felismerés, hogy sosem

voltál abban a helyzetben, amiben ők vannak.

És ha nem ítélkezel, tedd meg, hogy

beengeded őket a megengedés terébe

ahol te is lehetsz

ahogy ez a tanár is volt.

Tudod az egyik legnagyobb ajándék, amit
ettől az írástól kaphatunk, az az

ítéletmentesség, amit mutat nekünk.

Tudod, állandóan kapok kérdéseket

a témában, mert az Access rendszerében

pontos meghatározása van a tudatosságnak.
Elnézést, sírok...

hogy tudja ezt valaki elolvasni, vagy
meghallgatni

anélkül, hogy ne.........

Szóval sok kérdést kapok így-vagy úgy

az emberektől, ami így hangzik:

Mi értelme lenne egy olyan világban élni,

ahol nincs ítélkezés?

Nos, azt hiszem, ezzel a levéllel a lehető
legjobb példát mutattam meg nektek.

A tanár, aki a levelet írta, olyan valaki,

aki az ítéletmentességben él.

Aki nem arra törekszik, hogy valakiben a

rosszat keresse és lássa.

Ehelyett a kérdésben él

az emberek tetteire választásként tekint

nem rossz választásként, egyszerűen
választásként.

Olyan választásként, amit abban a
pillanatban azért hozott meg az illető,

mert valaki az életében azokat a

körülményeket teremtette meg, amik ezt a

választást eredményezték.

Nos, véletlenül sem szeretném senki

választását megindokolni, vagy az okát

magyarázni. Nem erről beszélek.

Amit mondani szeretnék az az, hogy

nézzünk ítélkezés nélkül a másikra.

Látni azt, hogy mi lehetett az oka annak,

hogy úgy cselekedett, ahogy

és ahelyett, hogy elítélnénk őket, vagy

magunkat, hogy nem tudunk ezen változtatni

csak légy az a gondoskodó lény, aki vagy

és kérdezd meg:

Milyen hozzájárulás lehetek itt, ha

lehetek egyáltalán - ebben a helyzetben?

Mert sok gyermeknek,akik AZOK a gyermekek

voltak, vagy AZZÁ a felnőtté váltak

sajnos már oly' hosszú ideje van jelen

életében ez a minta, hogy nem biztos,

hogy túl sok hozzájárulás lehetsz.

Ha felteszed a kérdést:
Milyen hozzájárulás lehetek?

Tudni fogod,meglátod, és

remélhetőleg segít abban is,

hogy felismerd

hogy van néhány kedves,törődő ember a
világban

akik megteszik a tőlük telhető legtöbbet,

hogy mindannyiunk számára a lehető
legtöbbet teremtsék.

Többet a gyermekeinknek

többet a Földnek

többet a felnőtteknek

és többet minden egyes élőlénynek.

És a kérdés, amit felteszek neked:

Te egy vagy-e ezek közül az emberek közül?

Tudsz erről?

Mindig is tudtad?

hajlandó vagy-e végre meglátni, beengedni

és akként az adományként fogadni ezt, ami
valójában?

És mindent, ami nem engedi, hogy ezt
felismerd, tudd, megkapd és elfogadd

magad annak az ajándéknak, aki valójában
vagy azoknak,

akikkel keresztezitek egymás útját

hajlandó vagy-e elpusztítani és

nemteremtetté tenni?

Isten tudja hányszorosan, drága
barátom?

Helyes, helytelen, jó és rossz, POD és POC

mind 9, rövidek, fiúk és túlontúl.

Itt Dr. Dain, nagyon köszönöm, hogy a

világon vagy

Köszönöm, hogy része vagy

a Tudatosság Útjának.

Az eddigi legboldogabb újévet

kívánom neked

Ez az év ne csak egy újabb év legyen,

legyen ez a kezdete egy olyan új életnek

és valóságnak, amire mindig is vágytál

és mindennek, amiről mindig is tudtad, hogy

megteremtheted.

Mi lenne, ha az, aki igazán vagy

ajándék, változás és lehetőség lenne

amire ennek a világnak most szüksége van?

Ezeket a videókat ajándéknak szánom, mert

tudom, hogy te is az vagy.

A legközelebbi viszontlátásig, drága barátaim...

Viszlát!