A Kínai Birodalom dinasztiái | Világtörténelem | KhanAcademy

[Előadó] Más videókban néhány
igazán ősi kínai

dinasztiáról beszélünk, a Sangról és a
Csouról,

és ahogy a Csou-dinasztia a végéhez
ér,

Kínában megkezdődik a Hadakozó
fejedelemségek kora,

amely igazán gyötrelmes az ország
számára.

Ami viszont jó, hogy ebben az időben
születik

meg a Száz gondolat
iskolája, amelyből

kifejlődik a konfucianizmus,
a

a taoizmus és

a legizmus is.

Most azonban arra koncentrálunk,

hogyan alakul ki az igazi, birodalmi
Kína a névadó

Csin-dinasztia uralkodása alatt.

Az i.sz. előtti harmadik században
járunk,

és Kínának megvan az első igazi
uralkodója, Csin Si Huang-ti,

és itt van a később Csin néven
ismertté vált dinasztia,

amely rövid életű, ám ez az első,
amely

igazából egyesítette Kínát.

Úgy gondoljuk, hogy a Kína név
is tőlük származik.

a Csin-dinasztiától.

A dinasztia a meglehetősen
nyers uralmáról

ismert a legizmus kialakulásakor.

Az abból a korból fennmaradt
emlékekkel kapcsolatban

talán hallottatok az
Agyaghadseregről, amelyet

Csin Si Huang-ti sírjába temettek el.

A Csin-dinasztia leginkább a
Hadakozó fejedelemségek

korának a lezárásáról és Kína
egyesítéséről ismert, és

a kínai aranykor alapjainak
megteremtéséről,

amely kor a Han-dinasztia alatt
jön el.

A Han-dinasztia úgy i.e. 200-tól
nem sokkal i.sz. 200 utánig

áll fenn.

Gondolatban picit a

Római birodalomhoz hasonlítom.

A nyugati Han-dinasztia 200 éve

úgy a Római Köztársaság idejének
felel meg, és

ha a keleti Han-dinasztiát vizsgáljuk, az

igazából a Római Birodalom
fénykorára esik.

És az a Kínai Birodalom fénykora is,

amikor a művészetekkel a
konfucianizmus is kezd

gyökeret verni Kínában, ahol

a bürokrácia és a hivatali élet
része lesz.

A Han-dinasztia olyan sikeresen
egyesítette Kínát

kulturális és nyelvi szempontból,
hogy ma a kínaiak 92 %-a

etnikailag Hannak vallja magát.

A Han szó időnként a Han-dinasztiára

utal, de más esetekben

a Han etnikai csoportra, amely
igazából

a Han-dinasztia alatti egyesítés
során jött létre.

A Han-dinasztia, ahogy itt látjuk,

az i.sz. 3. század elején megszűnik,
és utána Kína

újra több dinasztiára

aprózódik fel.

Ezt a körülbelül 360 évet

nem jelöltem be az idővonalon, de nem
azért, mert semmi nem

történt, hanem mert Kína
nem volt egységes.

Ennek érzékeltetésére
itt van Kína a három királyság

korában a harmadik században,

nem sokkal a Han-dinasztia bukása után.

Itt láthatjátok a Csin-dinasztiát a
negyedik században,

a Hat dinasztia koraként ismert,

körülbelül 360 éves időszakban

a széttagolt Kínában.

És itt van az északi és déli

dinasztiák kora a hatodik században.

Kína végül újra egyesül, a Szuj-dinasztia

uralma alatt.

Szuj Ven-ti uralkodása

alatt, ő a dinasztia névadója,

és a dinasztia arról ismert, hogy

egy zavaros időszakban egyesítették
végleg Kínát.

A Szujok etnikailag Hanok, és ők
fektették le egy újabb kínai

aranykor alapjait a Tang- és Szung-

dinasztiák alatt.

A Tang-dinasztia itt van, és a kínai

aranykort tekintve olyan, mint a Han.

Ekkor fejlődnek ki igazán a művészetek
és a tudomány.

Egy érdekesség a Hat dinasztia
idejéből,

amely kaotikus időszak,

hogy a buddhizmus akkor jelenik
meg Kínában,

Közép-Ázsiából jön, de eredetileg
Indiából, és

a Szujok és a Tangok idejére megerősödik.

Az egyik legfontosabb újdonság
a Tang-kori Kínában

a tömbnyomtatás használata.

Az egyik legelső nyomtatott könyv

a Gyémánt szútra.

Most, hogy 907-ben a Tang-dinasztia
letűnik, történelmi léptékben

rövid idejű káosz jön újra.

50 körül, szerintem pont 53-ban
beköszönt az

Öt dinasztia és a 10 királyság kora, ám
utána Kína újra egyesül

a Szung-dinasztia uralma alatt.

A Szung-dinasztia képes bizonyos
mértékben ott folytatni, ahol

a Tang-dinasztia abbahagyta.

Uralmuk vége felé egyre nagyobb
ellenállás mutatkozik

a buddhizmussal szemben,

amiről más videókban lesz szó,

a neokonfucianizmus pedig megerősödik,

és a Szung-dinasztia alatt lesz igazán az,

de ezt más videókban taglaljuk.