Return to Video

Milyen volt gyermeknek lenni Kínában az egykepolitika idején?

  • 0:01 - 0:03
    A nevem Nanfu.
  • 0:03 - 0:06
    "Nan" kínaiul azt jelenti "férfi",
  • 0:07 - 0:09
    a "fu" jelentése pedig "oszlop".
  • 0:10 - 0:12
    A családom fiút várt,
  • 0:12 - 0:15
    aki ha felnő, a család oszlopa lesz.
  • 0:16 - 0:18
    Mikor kiderült, hogy kislány születik,
  • 0:18 - 0:20
    a Nanfu név maradt.
  • 0:20 - 0:21
    (Nevetés)
  • 0:21 - 0:24
    1985-ben születtem,
  • 0:24 - 0:28
    hat évvel [az után], hogy Kínában
    bevezették az egy gyermek politikát.
  • 0:29 - 0:31
    Amint megszülettem,
  • 0:31 - 0:36
    helyi hivatalnokok jelentek meg nálunk,
    és elrendelték anyám művi meddővé tételét.
  • 0:37 - 0:39
    Nagyapám nemet mondott a hivatalnokoknak,
  • 0:39 - 0:43
    mert szeretett volna egy fiúunokát is,
    aki továbbviszi a családi nevet.
  • 0:44 - 0:48
    Végül a szüleimnek megengedték,
    hogy legyen egy második gyermekük is,
  • 0:48 - 0:50
    de öt évet várniuk kellett,
  • 0:50 - 0:53
    és jelentős összegű
    bírsággal is sújtották őket.
  • 0:54 - 0:57
    Mikor gyerekek voltunk,
    úgy nőttünk fel az öcsémmel,
  • 0:57 - 1:00
    hogy csak egykék voltak körülöttünk.
  • 1:01 - 1:04
    Emlékszem, mennyire
    szégyelltem magam azért,
  • 1:04 - 1:06
    mert volt egy öcsém.
  • 1:07 - 1:11
    Úgy érzetem, a családom valami
    rosszat tett, ezért van két gyerekük.
  • 1:12 - 1:14
    Akkoriban nem firtattam még,
  • 1:14 - 1:17
    honnan jön ez a szégyen, ez a bűntudat.
  • 1:19 - 1:22
    Másfél éve nekem is megszületett
    az első gyermekem.
  • 1:23 - 1:26
    Ez volt a legcsodálatosabb dolog,
    ami valaha történt velem.
  • 1:27 - 1:28
    Az, hogy anya lettem,
  • 1:28 - 1:32
    teljesen más megvilágításba
    helyezte a gyerekkoromat,
  • 1:32 - 1:37
    és sok emléket hozott vissza
    Kínában eltöltött fiatal éveimről.
  • 1:37 - 1:40
    Az elmúlt három évtizedben
  • 1:40 - 1:44
    családom minden tagjának kérvényt
    kellet benyújtania a kormányhoz,
  • 1:44 - 1:46
    hogy gyermekük születhessen.
  • 1:46 - 1:48
    Elgondolkodtam rajta,
  • 1:48 - 1:52
    milyen volt azoknak, akik
    az egykepolitika idején éltek.
  • 1:52 - 1:56
    Elhatároztam, hogy dokumentumfilmet
    készítek erről az időszakról.
  • 1:57 - 2:00
    Az egyik interjúalanyom
    egy szülésznő volt.
  • 2:01 - 2:04
    Ő segítette világra az összes kisbabát,
    aki a falunkban született –
  • 2:04 - 2:05
    köztük engem is.
  • 2:06 - 2:10
    84 éves volt, mikor a riport készült.
  • 2:10 - 2:12
    Azt kérdeztem tőle,
  • 2:12 - 2:16
    emlékszik-e, hány babát
    segített világra pályafutása során?
  • 2:16 - 2:19
    A születések számára
    pontosan nem emlékezett,
  • 2:20 - 2:21
    de azt elmondta,
  • 2:21 - 2:27
    hogy 60 ezer kényszerabortuszt
    és kényszersterilizációt hajtott végre.
  • 2:29 - 2:31
    Néha – mondta – egy-egy
    késői abortusz esetén
  • 2:31 - 2:34
    a magzat túlélte a beavatkozást.
  • 2:34 - 2:37
    Ilyenkor születése után,
    ő maga ölte meg a babát.
  • 2:37 - 2:39
    Arra is emlékezett,
  • 2:39 - 2:43
    hogy remegett ilyenkor a keze.
  • 2:44 - 2:46
    A történet megdöbbentett.
  • 2:46 - 2:48
    Mikor nekiláttam,
    hogy elkészítsem a filmet,
  • 2:48 - 2:52
    úgy gondoltam, egyszerű lesz:
    elkövetőkről és áldozatokról fog szólni.
  • 2:52 - 2:55
    Azokról, akik végrehajtották
    az utasításokat,
  • 2:55 - 2:57
    és azokról, akik
    a következményeit viselik.
  • 2:58 - 3:00
    De egészen mással kellett szembesülnöm.
  • 3:00 - 3:03
    Ahogy a szülésznővel
    a riport vége felé közeledünk,
  • 3:03 - 3:06
    észrevettem egy kis területet a házban,
  • 3:06 - 3:10
    amely finoman kidolgozott,
    kézzel készült zászlókkal volt díszítve.
  • 3:10 - 3:13
    Egy-egy kisbaba képe volt
    mindegyik zászlócskán.
  • 3:14 - 3:17
    A zászlókat olyan családokat küldték,
  • 3:17 - 3:21
    ahol a szülésznő a szülők
    meddőségét kezelte.
  • 3:22 - 3:25
    Elmondta, hogy elege lett
    az abortuszokból
  • 3:25 - 3:27
    és sterilizációkból.
  • 3:27 - 3:32
    Már csak azzal foglakozik, hogy segítsen,
    ha egy családban gyermeket szeretnének.
  • 3:33 - 3:35
    Azt mondta, mardossa a bűntudat,
  • 3:35 - 3:38
    mert része volt az egy gyermek politika
    végrehajtásában.
  • 3:38 - 3:41
    Reméli, hogy azzal, hogy ma
    gyermekáldáshoz segít családokat,
  • 3:41 - 3:45
    talán ellensúlyozhatja,
    amit a múltban tett.
  • 3:45 - 3:50
    Világossá vált számomra,
    hogy ő is a törvény egyik áldozata.
  • 3:51 - 3:54
    Mindenki azt mondta neki,
  • 3:54 - 3:58
    hogy amit tesz, az helyes, és szükséges
    ahhoz, hogy Kína fennmaradhasson.
  • 3:58 - 4:01
    Azt tette, amiről úgy gondolta,
    a legjobb az országnak.
  • 4:02 - 4:05
    Tudom, milyen erős volt
    akkor ez az üzenet.
  • 4:05 - 4:08
    Gyerekkoromban mindenhol ez vett körül.
  • 4:08 - 4:11
    Ott volt a gyufás skatulyákon,
  • 4:11 - 4:13
    a játékkártyákon,
  • 4:13 - 4:15
    tankönyvekben és plakátokon.
  • 4:15 - 4:17
    Az egykepolitikát
    hirdető propaganda
  • 4:17 - 4:19
    mindenhol körülvett minket.
  • 4:19 - 4:21
    [Ha megtagadod a sterilizálást,
    letartóztatunk!]
  • 4:21 - 4:24
    Ott voltak az engedetleneknek
    szóló fenyegetések is.
  • 4:24 - 4:26
    Az üzenet olyan mértékben
    átjárta az elménket,
  • 4:26 - 4:30
    hogy jó emlékszem gyerekként
    mennyire szégyelltem magam azért,
  • 4:30 - 4:31
    mert van egy öcsém.
  • 4:34 - 4:36
    Minden egyes riportalanynál
  • 4:38 - 4:44
    érezhető volt, hogyan befolyásolta
    a propaganda a gondolatait és érzéseit,
  • 4:44 - 4:48
    és hogy a nagyobb jó
    reményében vállalt áldozatból,
  • 4:48 - 4:52
    hogyan lett ez a sötét és tragikus valami.
  • 4:52 - 4:56
    Kína nem az egyetlen hely,
    ahol ilyesmi történik.
  • 4:56 - 5:02
    Nincs olyan ország a világon, ahol
    ne vetnének be valamilyen propagandát.
  • 5:02 - 5:06
    Az olyan társadalmakban, melyek állítólag
    nyitottabbak és szabadabbak, mint Kína,
  • 5:07 - 5:11
    talán még nehezebb az ilyesmit felismerni.
  • 5:12 - 5:15
    Pedig ott lapulnak a hírekben,
  • 5:15 - 5:19
    a tévés reklámokban,
    a politikai kampányokban
  • 5:19 - 5:22
    és a közösségi média hírfolyamában is.
  • 5:22 - 5:26
    Céljuk az, hogy úgy változtassák meg
    a gondolkodásunkat, hogy észre se vegyük.
  • 5:28 - 5:33
    Minden közösség ki van téve a veszélynek,
    hogy a propagandát igazságként fogadja el,
  • 5:33 - 5:36
    és egyetlen ország
    sem lehet igazán szabad,
  • 5:36 - 5:38
    ahol az igazság helyét
    a propaganda veszi át.
  • 5:38 - 5:40
    Köszönöm.
  • 5:40 - 5:43
    (Taps)
Title:
Milyen volt gyermeknek lenni Kínában az egykepolitika idején?
Speaker:
Nanfu Wang
Description:

Kinában 2015-ben ért véget az egykepolitika, de csak most kezdjük megérteni, milyen volt az élet ebben az időszakban. Erről mesél Nanfu Wang, TED-ösztöndíjas dokumentumfilm-készítő. Filmje, az "Egykék országa" néhány képkockája segítségével bemutatja az intézkedés mélyre ható következményeit, és a kormánypropaganda alattomos hatalmát.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
05:56

  • Péter Pallós

    1:40 kelletT
    4:26 jóL emlékszem,
    4:44 (nem kell vessző)
    Leírás következményeit és (nem kell vessző)

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.