Tax Revenue and Deadweight Loss

Why do taxes exist? What are the effects of taxes? We discuss how taxes affect consumer surplus and producer surplus and discuss the concept of deadweight loss at length. We’ll also look at a real-world example of deadweight loss: taxing luxury yachts in the 1990s.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/deadweight-loss-definition-yacht-tax#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/subsidies-definition-subsidy-wedge

♪ [zene] ♪

- [Prof. Alex Tabarrok] Eddig a videóinkban

megvizsgáltuk az adók hatását a piaci árakra,

de nem sokat mondtunk

arról, hogy a kormány miért vet ki adókat egyáltalán,

nevezetesen bevételszerzés céljából.

Nézzük tehát ezt, illetve a bevételek megszerzésének költségét,

ami holtteher-veszteség.

Szinte mindent, amit meg kell mutatnunk, meg tudjuk mutatni

egyetlen diagramon.

Itt van tehát a kezdeti egyensúlyunk.

Az adó nélküli ár $2,

és az adómentesen elcserélt mennyiség 700 egység.

Emlékezzünk vissza arra, hogy a fogyasztói többlet

a fogyasztó nyeresége az üzleten,

és ez itt ez a zöld terület,

a keresleti görbe alatti

és az ár feletti terület,

egészen az elcserélt mennyiségig.

Tehát ez a terület a $2-os felett,

és az elcserélt 700-as mennyiségig a keresleti görbe alatt,

pont ez a terület itt.

A termelői többlet a termelő nyeresége a cseréből,

és ez a kínálati görbe feletti terület,

egészen az elcserélt mennyiségig és az ár alatt,

a termelői ár alatt.

Talán arra is emlékeznek,

hogy a szabad piac maximalizálja a fogyasztói és termelői többletet.

Ki fogjuk mutatni, hogy ha van adó,

akkor ez már nem igaz.

A szabad piacba való beavatkozás

azt jelenti, hogy a fogyasztói és termelői többlet

nem maximálódik.

Nézzük tehát!

Tegyük fel, hogy az adó $1

és az ék-módszerünk segítségével

megtalálhatjuk, hogy mi lesz az új ár a vevők részére.

Itt lesz.

Így az új ár a vevő számára, mondjuk $2,50.

Figyeljük meg most, hogy a fogyasztói többlet nem ez a nagy zöld terület,

mivel az ár most magasabb, és az elcserélt mennyiség

lecsökkent.

Az elcserélt mennyiség 700 egységről 500-ra csökken.

Tehát a fogyasztói többlet az adóval

most ez a kisebb zöld terület itt.

Még egyszer: ez a terület a vevői ár felett,

egészen az elcserélt mennyiségig és a kereslet alatt.

Tehát pont a meghatározás nem változott,

de az adó miatt a vevői ár változik,

és a keresett mennyiség változik,

így a fogyasztói többlet is változik.

Ebben az esetben sokkal kisebb lesz.

Mi a helyzet a termelői többlettel?

Még egyszer: az ár, amit az eladók kapnak, csökken.

Így a termelői többlet már nem ez a nagy kék terület,

hanem csak ez a sokkal kisebb kék rész.

Vagyis az adó csökkenti a fogyasztói többletet és csökkenti a termelői többletet.

De mi a helyzet ezzel a területtel itt középen?

Szerencsére ez nem vész el.

Ez valójában az adóbevétel.

Figyeljük meg tehát, hogy az adó, az adó mértéke itt $1,

és 500 egységet cserélnek el,

tehát a kormány $1-t kap az 500 egység mindegyike után.

Tehát ez a bevétel, az adóbevétel ez a terület.

A négyzet magassága szorozva a szélességgel,

ahol a magasság az adó, a szélesség az elcserélt mennyiség.

Tehát ez az adóbevétel.

De mi a helyzet ezzel a maradék résszel itt?

Ez korábban a fogyasztói és a termelői többlet volt,

de most ez a holtteher-veszteség.

Senki sem kapja meg. Ez az üzlet elvesztett nyeresége.

Emlékezzünk rá, korábban az emberek 700 egységnyit kereskedtek.

Most csak 500 egységnyit kereskednek.

Ezek az egységek az emberek javát szolgálták,

de már nem,

mert ezek az üzletek nem jönnek létre.

Ezt részletesebben el fogom magyarázni

a következő dián.

Most csak győződjenek meg arról, hogy megértették,

hogyan jelöljük ezeket a területeket.

Tehát ez az új fogyasztói többlet,

az adóbevételek, az új termelői többlet,

és ez a terület a holtteher-veszteség.

Rendben, magyarázzuk meg részletesebben a holtteher-veszteséget.

Így kell gondolni a holtteher-veszteségre.

Tegyük fel, hogy New Yorkba szeretnének utazni,

és a buszt fogják választani.

Az utazás haszna önnek,

New York látnivalóinak az értéke $50.

A buszjegy költsége $40.

Szóval elindulnak az útra? Megéri önöknek?

Igen, elutaznak.

Az utazás összértéke $10, ez egy pozitív szám,

ezért úgy döntenek, hogy elutaznak.

Utazások száma egyenlő egy. Elutaznak.

Oké, minden rendben.

Tegyük fel, hogy $20 adó van a buszok viteldíján,

és tegyük fel, hogy ez megnöveli az utazás költségét

$40-ról $60-ra.

Nem muszáj pont ennyivel emelnie az összeget,

pontosan $20-ral, de tegyük fel, hogy így van.

Oké, így most az utazás költsége $60.

A nyereség még mindig $50.

Szóval elutaznak? Nem.

A nyereség kisebb, mint a költség.

Most tehát nincs utazás. Utazások száma egyenlő nulla.

Származik a kormánynak bevétele önöktől?

Nem.

Mivel nem utaznak el, a kormány sem kap bevételt.

Van holtteher-veszteség? Igen.

Elvesztette az utazás értékét.

Régebben, amikor nem volt adó, elutazott, az út $10-t ért,

így a világ azzal a $10 értékkel jobb volt.

Most az adóval már nem utaznak,

így az a $10 holtteher-veszteség.

Eltűnt.

És vegyük észre, hogy bevétel sem keletkezett.

Nincs bevétel.

Tehát a holtteher-veszteség az utazások értéke, amelyek nem valósulnak meg

az adó miatt,

és nincs bevétel a meg nem valósult utakból.

A kormánynak bevétele csak azokból

az utakból lesz, amelyek továbbra is megvalósulnak.

Tehát a holtteher-veszteség

az adó miatt meg nem tett utak értékét jelenti.

Hogy egy általánosabb esetre térjünk vissza,

helyettesítsük az utazásokat kereskedelemmel.

A holtteher-veszteség

a adó miatt meg nem valósuló ügyletek értéke.

Nagyon gyorsan, megint itt a diagramunk.

Az adó előtt 700 ügylet volt.

Az adó után már csak 500.

Tehát ez az a 200 ügylet, amely nem jön létre

az adó miatt.

És a 200 ügylet értéke

az ügyletek miatt keletkezik,

az igénylők többre értékelik,

mint amennyibe a szállítóknak kerül biztosítani ezeket az ügyleteket.

Tehát az igénylők úgy értékelik az ügyleteket, ahogy a keresleti görbe mutatja,

a keresleti görbe magassága.

A szállítók hajlandók biztosítani az üzleteket,

az ő költségeiket a kínálati görbe magassága adja,

Tehát az értéket, érték mínusz költség, ha úgy tetszik,

ez a háromszög adja meg.

Mivel ezek az ügyletek már nem jönnek létre,

ezt az értéket nem termelik meg, ez a holtteher-veszteség,

azon ügyletek értéke, amelyek az adó miatt nem köttetnek meg.

Itt van még egy fontos dolog a holtteher-veszteségről.

A holtteher-veszteségek annál nagyobbak,

minél rugalmasabb a keresleti görbe állandó bevételek mellett.

Például ezek közül melyik árucikket szeretnénk inkább megadóztatni:

a bal oldalit, ahol a keresleti görbe rugalmas

vagy a jobb oldalit,

ahol a keresleti görbe rugalmatlanabb?

Vegyük észre, hogy az adóbevételek egyformák.

Tehát, ha választhatunk, melyik terméket szeretnénk adóztatni?

Elég egyértelműen a rugalmatlanabb kereslettel rendelkező árut szeretnénk megadóztatni,

mert a holtteher-veszteségek, a kereskedelemben elveszett nyereségek

itt sokkal kisebbek, mint itt.

Tehát a rugalmas keresletű árura kivetett adó

sok veszteséget okoz, hogy ezt a bevételt elérje.

Itt, a rugalmatlan keresletű árura kivetett adó esetében

csak kis veszteség van azonos mennyiségű bevételhez képest.

Ezt elég egyszerű belátni.

Ha a keresleti görbe rugalmatlan, akkor az adó nem riaszt el sok ügyletet.

És ez az, amit nem akarunk.

Nem szeretnénk sok ügyletet elriasztani,

mert az elveszett kereskedelmi nyereségek

okozzák a problémát.

Nem jutunk adóbevételhez, ha elriasztjuk a kereskedelmet.

Nincs adóbevétel, ha elriasztják az árucserét.

Tehát arról szeretnénk gondoskodni,

hogy a lehető legkevesebb árucserét riasszk el,

és ez maximalizálja a bevételünket a veszteséghez képest.

Néha a közgazdászokat kinevetik vagy kigúnyolják,

mert ez azt jelenti például, hogy meg kéne adóztatni az inzulint,

ami egy nagyon rugalmatlan keresletű áru.

Sok oka van annak,

hogy bizonyos árukat adóztatnak meg és nem másokat,

attól függően, kik használják az inzulint,

hogy szegény emberek vagy gazdagok,

vagy hogy mennyire fontos az egészség és így tovább.

Mindazonáltal, általános szabályként

jobb a rugalmatlan keresletű árukat megadóztatni,

mint a rugalmas keresletűeket.

Ez fontos,

ezért hadd szemléltessem.

Itt van valami,

amiről azt gondolnák, hogy jó ötlet lenne megadóztatni:

a luxusjachtok.

Csak a gazdagok vásárolják,

szóval nem nagyon ártanak az embereknek, ugye?

Nos, talán így van.

Akárhogyan is, 1990-ben

a szövetségi kormány tényleg 10%-os luxusadót vetett ki

számos luxuscikkre, ideértve azokat a kedvtelésből tartott hajókat vagy jachtokat,

amelyek eladási ára meghaladta a $100 000-t.

31 millió dollár adóbevételt vártak.

A valóság azonban teljesen más volt.

Az adóbevétel csak 16,6 millió dollár volt.

Ez azért volt, mert a jachteladások borzasztóan visszaestek.

A jachtvásárlók talán úgy döntöttek,

hogy 1-2 évet tudnak várni a jachtvásárlással,

lássuk, mi történik.

Vagy lehet, hogy úgy döntöttek,

hogy más országban vásárolnak jachtot.

A jachtokat elég könnyű mozgatni a világban.

Végtére is azért vannak.

A nettó eredmény valójában

7 ezer elvesztett munkahely volt a jachtiparban.

Valójában a szövetségi kormány végül többet fizetett

munkanélküli juttatásként az állástalan jachtmunkásoknak,

mint amekkora adóbevételt beszedett jachtokból.

Emiatt 1993-ban ezt a szövetségi adót visszavonták.

A tanulság:

ne adóztassunk meg igazán rugalmas keresletű árukat.

Nem fogunk sok bevételre szert tenni,

sok üzletet riasztunk el,

és ez nagy holtteher-veszteséget okoz,

sőt lehet, hogy másodlagos veszteségeket is másoknak,

például a dolgozóknak.

Ennyit az adókról.

Az egyetlen dolog, ami maradt, a támogatások.

Ezt tényleg elég gyorsan átvehetjük a következő előadásban,

mert a támogatások gyakorlatilag negatív adók.

Tehát mindaz, amit az adókról mondtunk,

néhány kifejezésbeli különbséggel

igaz lesz a támogatásokra is.

Köszönöm.

- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

♪ [zene] ♪