< Return to Video

A képzelet idegtudománya - Andrey Vyshedskiy

  • 0:08 - 0:12
    Képzeljünk el egy pillanatra
    egy franciaórát tartó kacsát,
  • 0:12 - 0:15
    egy pingpongmeccset
    egy fekete lyuk körüli pályán,
  • 0:15 - 0:18
    egy ananászt egyensúlyozó delfint.
  • 0:18 - 0:21
    Valószínűleg soha nem láttuk
    egyik dolgot sem,
  • 0:21 - 0:24
    mégis azonnal el tudtuk képzelni.
  • 0:24 - 0:28
    Hogy hoz létre az agy egy képet
    valamiről, amit soha nem láttunk?
  • 0:28 - 0:29
    Talán nem tűnik nehéznek,
  • 0:29 - 0:32
    de ez csak azért van,
    mert annyira hozzászoktunk.
  • 0:32 - 0:35
    Tulajdonképpen ez egy összetett feladat,
  • 0:35 - 0:39
    mely finom összehangolást
    tesz szükségessé az agyban.
  • 0:39 - 0:42
    Hogy ilyen új, fura képeket alkossunk,
  • 0:42 - 0:47
    az agy megszokott képeket használ,
    és új módon állítja őket össze,
  • 0:47 - 0:50
    mint egy fényképdarabokból
    alkotott kollázst.
  • 0:50 - 0:53
    Az agynak zsonglőrködnie kell
    a tengernyi elektromos jellel,
  • 0:53 - 0:58
    hogy mindegyiket pont időben
    a rendeltetési helyére juttassa.
  • 0:58 - 1:00
    Mikor egy tárgyra nézünk,
  • 1:00 - 1:04
    idegsejtek ezreit mozgósítja
    az agyunk a hátsó lebenyben.
  • 1:04 - 1:07
    Az idegsejtek kódolják
    a tárgy különböző jellemzőit:
  • 1:07 - 1:11
    szúrós, gyümölcs, barna, zöld és sárga.
  • 1:11 - 1:16
    Ez az összehangolt működés megerősíti a
    kapcsolatot a csoport idegsejtjei között,
  • 1:16 - 1:20
    összekapcsolva őket ún. neuronegyüttessé,
  • 1:20 - 1:22
    amely ebben az esetben az ananászé.
  • 1:22 - 1:25
    Az idegtudományban
    ezt Hebb-elvnek nevezik,
  • 1:25 - 1:29
    mely szerint az egyszerre aktivált
    neuronok összekapcsolódnak.
  • 1:29 - 1:31
    Ha később megpróbálunk
    elképzelni egy ananászt,
  • 1:31 - 1:36
    akkor az egész rendszer aktiválódik,
    létrehozva így a teljes mentális képet.
  • 1:36 - 1:39
    A delfint egy másik
    neuronegyüttes kódolja.
  • 1:39 - 1:41
    Valójában minden látott tárgy
  • 1:41 - 1:45
    kódolva van egy kapcsolódó
    neuronegyüttes által,
  • 1:45 - 1:49
    az együtt aktiválódott neuronok
    összekapcsolt rendszere által.
  • 1:49 - 1:53
    Azonban ez az elv nem ad magyarázatot
    a végtelen számú tárgyra,
  • 1:53 - 1:57
    melyeket el tudunk képzelni anélkül,
    hogy valaha láttuk volna őket.
  • 1:57 - 2:02
    Az "ananászt egyensúlyozó delfin"
    neuronegyüttes nem létezik.
  • 2:02 - 2:05
    De akkor hogyan tudjuk elképzelni?
  • 2:05 - 2:08
    Egyik feltevés,
    a Mentális Szintézis Elmélet,
  • 2:08 - 2:11
    azt mondja, hogy az időzítés a kulcs.
  • 2:11 - 2:14
    Ha a delfin és az ananász neuronegyüttese
  • 2:14 - 2:16
    egyszerre aktiválódik,
  • 2:16 - 2:21
    a két különböző dolgot
    el tudjuk képzelni egy képben.
  • 2:21 - 2:24
    De valami összehangolja
    ezt az aktiválódást az agyunkban.
  • 2:24 - 2:28
    Az egyik valószínű jelölt
    a prefrontális lebeny,
  • 2:28 - 2:31
    melynek fontos szerepe van minden
    összetett kognitív tevékenységben.
  • 2:31 - 2:35
    A prefrontális lebeny kapcsolódik
    a hátsó lebenyhez
  • 2:35 - 2:40
    hosszú, vékony sejtnyúlványokkal,
    melyeket idegrostoknak nevezünk.
  • 2:40 - 2:44
    A mentális szintézis elmélet szerint úgy,
    ahogy a bábjátékos húzza a köteleket,
  • 2:44 - 2:48
    a prefrontális lebeny idegsejtjei
    elektromos jeleket küldenek
  • 2:48 - 2:50
    ezeken az idegrostokon lefelé
  • 2:50 - 2:53
    több rendszerbe a hátsó lebenyben.
  • 2:53 - 2:56
    Ezek összhangban aktiválódnak.
  • 2:56 - 2:59
    Ha a neuronegyüttesek
    egy időben aktiválódnak,
  • 2:59 - 3:04
    akkor úgy észleljük az összetett képet,
    mintha éppen valóban láttuk volna.
  • 3:04 - 3:06
    Ez a prefrontális lebeny általi
  • 3:06 - 3:10
    tudatos céllal történő összehangolása
    a különböző neuronegyütteseknek,
  • 3:10 - 3:12
    melyet mentális szintézisnek nevezünk.
  • 3:12 - 3:14
    A mentális szintézis működéséhez
  • 3:14 - 3:19
    a jeleknek mindkét neuronegyütteshez
    egyszerre kell érkezniük.
  • 3:19 - 3:21
    A probléma az, hogy egyes neuronok
  • 3:21 - 3:25
    a többihez képest messzebb
    vannak a prefrontális lebenytől.
  • 3:25 - 3:28
    Ha a jelzések mindkét idegpályán
    egyforma sebességgel haladnak,
  • 3:28 - 3:31
    akkor nem egyszerre érkeznének meg.
  • 3:31 - 3:34
    Az összekapcsolódás hosszát
    nem tudjuk megváltoztatni,
  • 3:34 - 3:37
    de az agy
    - főleg a gyermekkori fejlődés során -
  • 3:37 - 3:41
    képes változtatni a jel
    haladási sebességét.
  • 3:41 - 3:46
    Az idegrostokat egy vastag anyag,
    az ún. mielinhüvely veszi körül.
  • 3:46 - 3:47
    A mielin egy szigetelés.
  • 3:47 - 3:52
    felgyorsítja az elektromos jeleket,
    ahogy az idegrostokon siklanak lefelé.
  • 3:52 - 3:56
    Egyes neuronoknak száz mielinétege is van.
  • 3:56 - 3:58
    Másoknak alig néhány.
  • 3:58 - 4:00
    Azok az idegrostok,
    amelyeken vastagabb a mielinréteg,
  • 4:00 - 4:04
    százszor vagy még annál is többször
    gyorsabban vezetik a jelet,
  • 4:04 - 4:07
    mint a vékonyabb rétegekkel rendelkezők.
  • 4:07 - 4:10
    Egyes tudósok szerint
    a mielinrétegek közti különbség
  • 4:10 - 4:14
    lehet a kulcsa az átvezetési idő
    állandósításának az agyban,
  • 4:14 - 4:17
    következésképpen a mentális
    szintézis képességünkhöz is.
  • 4:17 - 4:20
    A mielinréteg nagyrészt
    gyerekkorban alakul ki,
  • 4:20 - 4:22
    tehát egészen kis kortól
  • 4:22 - 4:26
    a gazdag képzeletvilágunk sokat
    tehet az agyunk felépítéséért
  • 4:26 - 4:29
    a mielinnel gondosan
    kialakított kapcsolatokkal,
  • 4:29 - 4:32
    az élethosszig tartó kreatív
    szimfóniánk kialakításáért.
Title:
A képzelet idegtudománya - Andrey Vyshedskiy
Speaker:
Andrey Vyshedskiy
Description:

A teljes lecke megtekinthető itt: http://ed.ted.com/lessons/the-neuroscience-of-imagination-andrey-vyshedskiy

Képzeljük el egy pillanatra, hogy egy kacsa franciaórát tart. Egy pingpong meccset egy fekete lyuk körüli pályán. Egy delfint ananászt egyensúlyozva. Valószínűleg soha nem láttuk igazából ezeket a képeket. De azonnal el tudtuk képzelni őket. Hogyan alkotja meg az agy annak a képét, amit még soha nem láttunk? Andrey Vyshedskiy meséli el a vizualizáció idegtudományát.

Lecke: Andrey Vyshedskiy, animáció: Tomás Pichardo-Espaillat.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
04:49

  • Csaba Lóki

    Mit szólnátok, ha az általános "neuronrendszer" helyett az eredeti alapján a "neuronegyüttes" kifejezést használnánk? Mivel következesen ez vonul végig a leckén, nem pedig a "system". Csak ötlet...

  • Tímea Hegyessy

    Én is erre akartam javítani, de azért voltam gondban ezzel, mert ilyen szót én nem találtam (Google). Csak nem sikerült rájönnöm, hogy mi lehetne helyette, ezért hagytam végül a rendszert. De ha ilyen van, akkor tényleg javítsuk inkább erre.

  • Reka Lorinczy

    Én sem találtam meg ezt az együtt aktiválódó idegek szakkifejezését.
    Elfogadom a neuronegyüttest.

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.