Van-e nyelvük az állatoknak? - Michele Bishop

Teljes lecke: http://ed.ted.com/lessons/do-animals-have-language-michele-bishop

Minden állat kommunikál. De vajon van-e nyelvük? Michele Bishop részletezi a nyelv négy tulajdonságát, és megvizsgálja, hogy egyes állatok felhasználnak-e közülük néhányat, esetleg mindet, hogy kommunikáljanak.

Lecke: Michele Bishop; animáció: Avi Ofer.

Minden állat kommunikál.

A rákok egymás felé lengetik csápjaikat,
így jelezve, hogy egészségesek

és készen állnak párzani.

A tintahalak kromatofórának nevezett
pigmentált bőrsejtek segítségével

mintákat rajzolnak a bőrükre,
amely álcaként szolgál,

vagy figyelmeztetésként
vetélytársaknak.

A méhek összetett tánccal jelzik

társaiknak a táplálékforrás
helyét és minőségét.

Ezek az állatok mind lenyűgöző
kommunikációs rendszerrel rendelkeznek,

de vajon van-e nyelvük?

Hogy erre választ kapjunk,

nézzük meg a nyelv négy
jellegzetes tulajdonságát:

diszkrétség,

nyelvtan,

termékenység,

és áthelyezés.

A diszkrétség az elkülönülő tagok
csoportjára vonatkozik,

mint a hangok és szavak,

amelyeket kombinálva új
gondolatokat közölhetünk,

mint a szavas hűtőmágnes szett,
amelynek darabjait átrendezve

különböző kifejezéseket
alkothatunk.

A nyelvtan egy szabályrendszert biztosít

ami megmondja, hogyan kombináljuk
össze az elkülönülő tagokat.

A termékenység az a képesség,
amellyel a nyelvet használva

végtelen számú üzenetet hozhatunk létre.

Az áthelyezés képessége által,
olyan dolgokról beszélhetünk

amelyek nincsenek előttünk,

mint a múlt, a jövő,
vagy elképzelt események.

Tehát az állati kommunikációban
megjelenik ezen tulajdonságok bármelyike?

A rákoknál és a tintahalaknál
a válasz nem.

Nem kombinálják a jeleiket
kreatív módon,

valamint nem kell kötelezően
nyelvtani sorrendbe rakniuk őket.

Ezenkívül csak aktuális
állapotokat kommunikálnak,

például, "Egészséges vagyok,"
vagy "Mérgező vagyok."

Néhány állatnál viszont valóban
megjelenik ezen tulajdonságok némelyike.

A méhek a billegő táncuk mozdulatait,
szögét, hosszát és intenzitását

használják a táplálékforrás helyének
és gazdagságának a leírására.

A táplálék a kason kívül található,

szóval megmutatkozik
az áthelyezés tulajdonsága.

Ugyanez jellemző a prérikutyákra is,

akik többezres városokban élnek,

és prérifarkasok, héják, borzok,
kígyók és emberek vadásznak rájuk.

A vészjelzésük leírja a ragadozó
méretét, alakját, sebességét,

és ha emberekről van szó,
akkor mit viselnek,

és van-e fegyverük.

Az emberszabásúak, mint a csimpánzok és
gorillák, szintén jó kommunikátorok.

Néhányuk még egy módosított
jelnyelvet is megtanult.

Egy Washoe nevű csimpánz
diszkrétséget mutatott,

amikor több jelből újszerű
kifejezéseket alkotott,

mint "Kérlek, nyisd ki. Siess."

Coco, egy nőstény gorilla, aki
több mint 1000 jelet

és 2000 beszélt angol szót ismer,

utalt egy szeretett cicára,
aki meghalt,

és ezáltal áthelyezést mutatott.

Habár érdemes megjegyezni,
hogy mindkét emberszabású

emberi kommunikációs rendszert használt,

nem olyat, amely természetesen
alakult ki a vadonban.

Más példák is felhozhatók a kifinomult
állati kommunikációra,

például a delfinek,

akik füttyentésekkel jelzik a korukat,
helyzetüket, nevüket és nemüket.

Egy kis nyelvtant is értenek

egy gesztikulálós nyelvben, amellyel
a kutatók kommunikálnak velük.

Azonban a nyelvtan nem része a delfinek
természetes kommunikációjának.

Míg ezen kommunikációs rendszerek

rendelkezhetnek a nyelv
néhány felsorolt tulajdonságával,

egyikben sem jelentkezik mind a négy.

Még Washoe és Coco lenyűgöző
képességeit is felülmúlja

a legtöbb hároméves gyermek
nyelvi készsége.

Ezenfelül az állatok beszédtémái
általában korlátozottak.

A méhek táplálékról beszélnek,

a prérikutyák ragadozókról,

a rákok pedig saját magukról.

Az emberi nyelv egyedülálló,

mivel a diszkrétségen és
az áthelyezésen felül,

hatékonyan kombinálja a
nyelvtant és a termékenységet.

Az emberi agy véges számú elemből

végtelen számú üzenetet
képes összeállítani.

Képesek vagyunk összetett mondatokat
alkotni és felfogni

valamint olyan szavakat is, amelyek
még soha nem hangzottak el.

Képesek vagyunk határtalan
számú témáról kommunikálni,

képzeletbeli dolgokról beszélni,

még hazudni is.

Kutatók egyre több dolgot fedeznek fel
az állati kommunikációs rendszerekről.

Még az is kiderülhet, hogy az emberi nyelv
és az állati kommunikáció

nem különböznek teljes mértékben,
hanem egy kontinuumon helyezkednek el.

Elvégre mindannyian állatok vagyunk.