< Return to Video

Ötletesség és elegancia az ősi afrikai ábécékben

  • 0:01 - 0:05
    15 éve költöztem haza,
  • 0:05 - 0:07
    miután 20 évig az USA-ban éltem.
  • 0:07 - 0:10
    Afrika visszahívott.
  • 0:10 - 0:13
    Megalapítotttam az országom első
  • 0:13 - 0:16
    tervezőgrafika és új média iskoláját.
  • 0:16 - 0:21
    A "Zimbabwe Institute of
    Vigital Arts" nevet adtam neki.
  • 0:21 - 0:25
    Az ötletem, az álmom egy
    Bauhaus-féle iskola volt,
  • 0:25 - 0:29
    ahol meghallgatják és tanulmányozzák
  • 0:29 - 0:33
    az új ötleteket.
  • 0:33 - 0:35
    Egy olyan új
    vizuális nyelv megalkotása,
  • 0:35 - 0:40
    amely az afrikai
    kreatív örökségen alapszik.
  • 0:40 - 0:44
    Kétéves képzést ajánlunk
  • 0:44 - 0:48
    olyan tehetséges fiataloknak,
    akik sikeresen
  • 0:48 - 0:50
    befejezték a középiskolát.
  • 0:50 - 0:53
    A tipográfia nagyon
    fontos része a tantervnek,
  • 0:53 - 0:58
    arra buzdítjuk a diákokat, hogy nézzenek
    önmagukba az alkotás során.
  • 0:58 - 1:00
    Ezt a posztert az egyikük készítette,
  • 1:00 - 1:04
    a téma az oktatáshoz való jog volt.
  • 1:04 - 1:08
    Néhány logó, amit diákjaim terveztek.
  • 1:08 - 1:13
    Afrika nagy hagyományokkal
    rendelkezik az írás terén,
  • 1:13 - 1:15
    de ezt nem tudják túl sokan.
  • 1:15 - 1:19
    Hogy ezen változtassak, írtam
    egy könyvet "Afrikan Alphabets" címmel.
  • 1:19 - 1:22
    A különféle írásfajták között Afrikában
  • 1:22 - 1:24
    az első volt a protoírás,
  • 1:24 - 1:27
    például a Nsibidi,
  • 1:27 - 1:30
    mely egy titkos társaság,
    az Ejarghamok
  • 1:30 - 1:33
    írásrendszere volt,
    Nigéria déli részén.
  • 1:33 - 1:37
    Ez tehát egy különleges írásrendszer.
  • 1:37 - 1:41
    A Ghánában és Elefántcsontparton
    élő akanok
  • 1:41 - 1:45
    hozták létre az Adinkra jeleket
    mintegy 400 éve,
  • 1:45 - 1:49
    Ezek közmondások,
    történelmi mondások
  • 1:49 - 1:52
    tárgyak, állatok, növények,
  • 1:52 - 1:54
    és ott a kedvenc Adinkra jelem
  • 1:54 - 1:56
    a bal felső sarokban látható.
  • 1:56 - 1:57
    A neve Sankofa.
  • 1:57 - 2:03
    Azt jelenti: „Menj vissza és szerezd meg!"
    Tanulj a múltból!
  • 2:03 - 2:06
    Az angolai csokve (Jokwe) nép piktogramja
  • 2:06 - 2:10
    a világ keletkezésének
    történetét mondja el.
  • 2:10 - 2:15
    Felül Isten látható,
    alul az ember, az emberiség,
  • 2:15 - 2:20
    balra a nap, jobbra a hold.
  • 2:20 - 2:24
    Minden út istentől ered vagy oda vezet.
  • 2:24 - 2:28
    A Yoruba, a Kongo és a Palo vallás
  • 2:28 - 2:30
    titkos társaságai
  • 2:30 - 2:34
    Nigériában, Kongóban és Angolában
  • 2:34 - 2:38
    alkották meg ezt a
    bonyolult írásrendszert,
  • 2:38 - 2:42
    mely ma is él és virul az Újvilágban,
  • 2:42 - 2:48
    Kubában, Brazíliában,
    Trinidadban és Haitin.
  • 2:48 - 2:51
    A Kongói Demokratikus
    Köztársaság esőerdeiben,
  • 2:51 - 2:54
    az ituri közösségben
  • 2:54 - 2:58
    a férfiak szövetet
    vernek ki egy különleges fából,
  • 2:58 - 3:01
    a nők pedig, akik énekmondók is,
  • 3:01 - 3:04
    egymásba fonódó mintákat festenek,
  • 3:04 - 3:06
    melyek lényegében ugyanolyanok,
  • 3:06 - 3:11
    mint az éneklés közben
    használt többszólamú szerkezetek,
  • 3:11 - 3:15
    egyfajta kotta, ha úgy tetszik.
  • 3:15 - 3:18
    Dél-Afrikában, a ndebele nők
  • 3:18 - 3:21
    ilyen élénk színű szimbólumokkal
    és geometriai mintákkal
  • 3:21 - 3:25
    díszítik otthonaikat,
  • 3:25 - 3:28
    a zulu nők ezeket a
    szimbólumokat használják
  • 3:28 - 3:29
    a gyöngyökön, amelykből
  • 3:29 - 3:33
    karkötőket és nyakláncokat szőnek.
  • 3:33 - 3:37
    Etiópia rendelkezik a legrégebbi
    hagyománnyal az írás terén,
  • 3:37 - 3:39
    az etióp írással, amely
  • 3:39 - 3:41
    a i.sz. 4. században jött létre.
  • 3:41 - 3:43
    Ez az amhara nyelv írásában használatos,
  • 3:43 - 3:47
    melyet több, mint 24 millió ember beszél.
  • 3:47 - 3:51
    Ibrahim Njoya király a
    Bamum Királyságból, Kamerunból
  • 3:51 - 3:55
    25 évesen alkotta meg a Shü-momot.
  • 3:55 - 3:57
    A Shü-mom egy írásrendszer.
  • 3:57 - 4:00
    Szótagábécé, nem egy igazi ábécé.
  • 4:00 - 4:03
    Ezen a három képen látható,
  • 4:03 - 4:08
    mennyit változott 30 év alatt.
  • 4:08 - 4:13
    A libériai vai nép nagy hagyományokkal
    rendelkezett az írás-olvasás terén
  • 4:13 - 4:17
    már azelőtt, hogy az 1800-as években
    megjelentek volna az európaiak.
  • 4:17 - 4:22
    Ez szótagábécé,
    balról jobbra olvasandó.
  • 4:22 - 4:25
    A szomszédos Sierra Leonében a mendék
  • 4:25 - 4:27
    is létrehoztak egy szótagábécét,
  • 4:27 - 4:31
    de azt jobbról balra kell olvasni.
  • 4:31 - 4:34
    Afrikában nagy
    hagyománya van a tervezésnek,
  • 4:34 - 4:38
    a jó tervezőképességnek,
  • 4:38 - 4:40
    de a gond Afrikában az,
  • 4:40 - 4:43
    főleg napjainkban,
    hogy az afrikai tervezők
  • 4:43 - 4:46
    küzdenek a tervezés különféle fajtáival,
  • 4:46 - 4:50
    mert hajlamosabbak
    nem önmagukban keresni
  • 4:50 - 4:53
    az ötleteket és az inspirációt.
  • 4:53 - 4:57
    Afrikában a kreatív szellem
    és a kreatív hagyomány
  • 4:57 - 5:00
    mindig is nagy hatású volt,
  • 5:00 - 5:04
    bárcsak a tervezők
    önmagukba is néznének.
  • 5:04 - 5:07
    Ez az etióp kereszt jó példa arra,
  • 5:07 - 5:09
    amit már Dr. Ron Eglash is megállapított:
  • 5:09 - 5:13
    Afrika nagyban hozzájárul az informatikához
  • 5:13 - 5:19
    és a matematikához a fraktálokhoz
    való ösztönös érzékük miatt.
  • 5:19 - 5:23
    Az ókori afrikaiak civilizációt hoztak létre,
  • 5:23 - 5:26
    és műemlékekeik,
    melyek még ma is állnak
  • 5:26 - 5:30
    nagyságuk igazi bizonyítékai.
  • 5:30 - 5:34
    Valószínűleg az emberiség
    egyik legnagyobb teljesítménye
  • 5:34 - 5:37
    az ábécé feltalálása,
  • 5:37 - 5:40
    és ezt a mezopotámiaiaknak tulajdonítottuk,
  • 5:40 - 5:45
    akik i.e. 1600-ban
    feltalálták az ékírást.
  • 5:45 - 5:49
    Ezt követték Egyiptomban
    a hieroglifák,
  • 5:49 - 5:54
    és ezt a történetet kőbe vésett
    történelmi tényként kezeltük.
  • 5:54 - 5:57
    Egészen 1998-ig,
  • 5:57 - 6:02
    amikor is John Coleman Darnell,
    a Yale professzora,
  • 6:02 - 6:06
    felfedezte ezeket a feliratokat
    a Thébai-sivatag
  • 6:06 - 6:09
    mészkő szikláin, Nyugat-Egyiptomban,
  • 6:09 - 6:15
    és kiderült, hogy
    i.e. 1800-1900-ből származnak,
  • 6:15 - 6:18
    századokkal Mezopotámia előttről.
  • 6:18 - 6:21
    Wadi el-Holnak hívják őket,
  • 6:21 - 6:24
    a hely után, ahol felfedezték
    ezeket a feliratokat.
  • 6:24 - 6:28
    A kutatások még folynak,
  • 6:28 - 6:31
    néhányat már sikerült megfejteni,
  • 6:31 - 6:33
    de abban egyetértenek a tudósok,
  • 6:33 - 6:38
    hogy ez valóban az
    emberiség első ábécéje.
  • 6:38 - 6:41
    Itt egy paleográfiai táblázatot láthatnak,
  • 6:41 - 6:45
    mely megmutatja,
    mit fejtettek meg eddig,
  • 6:45 - 6:48
    az A betűvel kezdve,
    az „ālep" legfelül,
  • 6:48 - 6:52
    a „bêt" középen, és így tovább.
  • 6:52 - 6:55
    Itt az ideje, hogy az
    Afrikában tervezést tanulók
  • 6:55 - 6:59
    olyan szerzők műveit olvassák,
    mint Cheikh Anta Diop,
  • 6:59 - 7:02
    a szenegáli Cheikh Anta Diop,
  • 7:02 - 7:05
    akinek az Egyiptomról
    szóló nagy hatású művét
  • 7:05 - 7:08
    igazolja ez a felfedezés.
  • 7:08 - 7:11
    Végezetül megemlíteném
    a nagy jamaicai vezetőt,
  • 7:11 - 7:13
    Marcus Mosiah Garveyt,
  • 7:13 - 7:16
    és a ghánai akanok
  • 7:16 - 7:18
    Adinkra jelét, a Sankofát,
  • 7:18 - 7:21
    amely arra emlékeztet minket,
    hogy tanuljunk múltbéli hibáinkból,
  • 7:21 - 7:23
    ne felejtsük el őket a jelenben sem,
  • 7:23 - 7:27
    hogy szebb jövőt építhessünk
    magunknak és gyermekeinknek is.
  • 7:27 - 7:32
    Itt az idő, hogy az afrikai tervezők
  • 7:32 - 7:34
    ne kifelé tekintsenek.
  • 7:34 - 7:37
    Régóta kifelé tekintenek,
  • 7:37 - 7:39
    bár amit keresnek,
  • 7:39 - 7:44
    karnyújtásnyira van tőlük, önmagukban.
  • 7:44 - 7:46
    Nagyon köszönöm.
  • 7:46 - 7:51
    (Taps)
Title:
Ötletesség és elegancia az ősi afrikai ábécékben
Speaker:
Saki Mafundikwa
Description:

Saki Mafundikwa tervezőgrafikus az afrikai kontinensen jelenlévő írásbeli kommunikáció különféle formáit dícséri, az egyszerű ábécéktől kezdve a titkos, szimbolikus nyelvekig. Az írott szavakban és szimbólumokban megtestesülő történelem és örökség jelentőségét hangsúlyozza, valamint arra ösztönzi az afrikai tervezőket, hogy újabb inspirációkért merjenek ihletet meríteni ezekből a grafikai formákból. Mindezt kifejezi a kedvenc ghánai jele, a Sankofa, amely azt jelenti „menj vissza és szerezd meg", vagyis „tanulj a múltból".
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
08:10

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.