Return to Video

Hogy működnek a lélegeztetőgépek?

  • 0:07 - 0:12
    A 16. században Andreas Vesalius
    flamand orvos leírta,
  • 0:12 - 0:15
    hogyan lehet egy fuldokló állatot
    életben tartani
  • 0:15 - 0:21
    egy cső beillesztésével a légcsőbe,
    majd levegővel felfújva a tüdőt.
  • 0:21 - 0:26
    1555-ben ez az eljárás
    nem kapott sok elismerést.
  • 0:26 - 0:28
    De manapság Vesalius tanulmányát
  • 0:28 - 0:33
    a gépi lélegeztetés
    első leírásaként ismerik el –
  • 0:33 - 0:36
    amely létfontosságú eljárás
    a modern orvostudományban.
  • 0:36 - 0:39
    Hogy értékeljük
    a lélegeztetés fontosságát,
  • 0:39 - 0:43
    meg kell értenünk,
    hogyan működik a légzőrendszer.
  • 0:43 - 0:49
    Légzéskor a rekeszizom összehúzásával
    megnöveljük a mellüreg térfogatát.
  • 0:49 - 0:54
    Ez lehetővé teszi a levegő beáramlását,
    felfújva a léghólyagokat –
  • 0:54 - 0:58
    a tüdőnkben lévő milliónyi kis zsákot.
  • 0:58 - 1:04
    Ezeket az apró léggömböket vérrel
    töltött hajszálerek hálója veszi körbe.
  • 1:04 - 1:09
    A vér felveszi az oxigént
    a felfújt léghólyagokból,
  • 1:09 - 1:12
    és szén-dioxidot ad le.
  • 1:13 - 1:15
    Amikor a rekeszizom ellazul,
  • 1:15 - 1:20
    a szén-dioxidot kilélegezzük
    oxigén és egyéb gázok keverékével együtt.
  • 1:21 - 1:24
    Amikor a légzőrendszerünk
    rendesen működik,
  • 1:24 - 1:26
    ez a folyamat automatikusan megtörténik.
  • 1:27 - 1:31
    De a légzőrendszert különféle
    körülmények zavarhatják meg.
  • 1:31 - 1:36
    Az alvási apnoe megakadályozza
    a rekeszizom összehúzódását.
  • 1:36 - 1:41
    Az asztma gyulladt légutakhoz vezethet,
    amelyek elzárják az oxigén útját.
  • 1:41 - 1:46
    És a tüdőgyulladás, amelyet gyakran
    bakteriális vagy vírusfertőzések okoznak,
  • 1:46 - 1:49
    magukat a léghólyagokat támadja meg.
  • 1:49 - 1:52
    A behatoló kórokozók
    tüdősejteket pusztítanak el,
  • 1:52 - 1:56
    ezzel immunválaszt váltanak ki,
    ami halálos gyulladást
  • 1:56 - 1:58
    és folyadékfelhalmozódást okozhat.
  • 1:58 - 2:03
    Ezekben a helyzetekben
    a tüdő nem tud rendesen működni.
  • 2:03 - 2:07
    De a mechanikus lélegeztetők
    átveszik a folyamatot,
  • 2:07 - 2:12
    oxigént juttatnak a testbe,
    amikor a légzőrendszer nem képes erre.
  • 2:12 - 2:15
    Ezek a gépek kikerülik
    a leszűkült légutakat,
  • 2:15 - 2:22
    és oxigéndús levegőt juttatnak a sérült
    tüdőbe, hogy az több oxigénhez juthasson.
  • 2:22 - 2:25
    A lélegeztetőgépek működésének
    két fő módja van:
  • 2:25 - 2:30
    vagy pozitív nyomású lélegeztetéssel
    pumpálnak levegőt a páciens tüdejébe,
  • 2:30 - 2:36
    vagy negatív nyomású lélegeztetéssel
    engedik a levegő passzív beáramlását.
  • 2:36 - 2:38
    A 19. század végén
  • 2:38 - 2:42
    a lélegeztetési technikák nagyrészt
    a negatív nyomásra támaszkodtak,
  • 2:42 - 2:44
    amely hasonlít a természetes légzéshez,
  • 2:44 - 2:48
    és ezért biztosítja a levegő
    egyenletes eloszlását a tüdőben.
  • 2:49 - 2:54
    Ennek elérése érdekében az orvosok
    szorosan körülzárták a beteg testét,
  • 2:54 - 2:59
    bezárva őket egy fadobozba
    vagy egy speciálisan lezárt szobába.
  • 3:01 - 3:03
    Ezután a levegőt
    kiszivattyúzták a kamrából,
  • 3:03 - 3:07
    csökkentve ezzel a légnyomást,
    és lehetővé téve,
  • 3:07 - 3:09
    hogy a beteg mellkasa
    könnyebben kitáguljon.
  • 3:10 - 3:15
    1928-ban az orvosok kifejlesztettek
    egy hordozható fémeszközt,
  • 3:15 - 3:18
    amit elektromos motorral meghajtott
    szivattyúval szereltek fel.
  • 3:18 - 3:21
    A vastüdő néven ismert gép
  • 3:21 - 3:26
    a 20. század közepén
    a kórházak felszerelésének része volt.
  • 3:26 - 3:30
    Azonban még a legkompaktabb
    negatív nyomásos modellek is
  • 3:30 - 3:33
    erősen korlátozták a beteg mozgását,
  • 3:33 - 3:36
    és akadályozták az ápolók
    számára a hozzáférést.
  • 3:36 - 3:42
    Ezért az 1960-as években a kórházak
    pozitív nyomású lélegeztetésre váltottak.
  • 3:42 - 3:46
    Enyhébb esetekben ezt noninvazív
    módon is meg lehet tenni.
  • 3:46 - 3:50
    Gyakran arcmaszkot illesztenek
    a száj és az orr fölé,
  • 3:50 - 3:55
    és túlnyomásos levegővel töltik meg,
    ami bejut a páciens légútjaiba.
  • 3:55 - 3:57
    De a súlyosabb eseteknél
  • 3:57 - 4:01
    olyan eszközre van szükség,
    amely a teljes légzési folyamatot átveszi.
  • 4:02 - 4:05
    Egy tubust helyeznek a beteg légcsövébe,
  • 4:05 - 4:08
    hogy közvetlenül a tüdőbe
    pumpálhassanak levegőt
  • 4:08 - 4:11
    szelepek és elágazó csövek sorával,
  • 4:11 - 4:15
    létrehozva a belégzés
    és kilégzés körforgását.
  • 4:15 - 4:17
    A modern lélegeztetőgépekben
  • 4:17 - 4:20
    beépített számítógépes rendszer
    teszi lehetővé
  • 4:20 - 4:23
    a beteg légzésfelügyeletét
    és a légáram beállítását.
  • 4:23 - 4:27
    Ezeket a gépeket nem alapértelmezett
    kezelésként használják,
  • 4:27 - 4:30
    hanem inkább utolsó mentsvárként.
  • 4:30 - 4:35
    A túlnyomásos levegő beáramlásának
    elviselése erős nyugtatókat igényel,
  • 4:35 - 4:39
    és az ismételt lélegeztetés
    hosszú távú tüdőkárosodást okozhat.
  • 4:39 - 4:42
    De extrém helyzetekben
  • 4:42 - 4:45
    a lélegeztetőgépek jelenthetik
    a különbséget élet és halál között.
  • 4:45 - 4:49
    A COVID-19 járványhoz
    hasonló események megmutatták,
  • 4:49 - 4:52
    hogy még inkább nélkülözhetetlenek,
    mint gondoltuk.
  • 4:52 - 4:55
    Mivel a jelenlegi modellek
    nagyok és drágák,
  • 4:55 - 5:02
    és működtetésük átfogó képzést igényel,
    a legtöbb kórházban csak kevés van.
  • 5:02 - 5:05
    Ez talán elég normál körülmények között,
  • 5:05 - 5:09
    de vészhelyzetekben
    ez a korlátozott készlet kevés lehet.
  • 5:10 - 5:13
    Sürgősen szükség lenne több olcsó
  • 5:13 - 5:15
    és hordozható
    lélegeztetőgépre a világban,
  • 5:15 - 5:17
    és arra, hogy felgyorsítsuk
  • 5:17 - 5:21
    ennek az életmentő technológiának
    a gyártását és forgalmazását.
Title:
Hogy működnek a lélegeztetőgépek?
Speaker:
Alex Gendler
Description:

Teljes lecke: https://ed.ted.com/lessons/how-do-ventilators-work-alex-gendler

A 16. században Andreas Vesalius flamand orvos leírta, hogyan lehet egy fuldokló állatot életben tartani egy cső beillesztésével a légcsőbe, majd levegővel felfújva a tüdőt. Manapság Vesalius tanulmányát a gépi lélegeztetés első leírásaként ismerik el – ami létfontosságú eljárás a modern orvostudományban. Szóval hogyan működnek a modern lélegeztetőgépek? Alex Gendler elmagyarázza ezt az életmentő technológiát.

Lecke: Alex Gendler
Rendezte: Artrake Studio
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:21
Zsófia Herczeg approved Hungarian subtitles for How do ventilators work?
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for How do ventilators work?
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for How do ventilators work?
Zsuzsa Viola accepted Hungarian subtitles for How do ventilators work?
Zsuzsa Viola edited Hungarian subtitles for How do ventilators work?
Zsuzsa Viola edited Hungarian subtitles for How do ventilators work?
Zsuzsa Viola edited Hungarian subtitles for How do ventilators work?
Zsuzsa Viola edited Hungarian subtitles for How do ventilators work?
Show all

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.