< Return to Video

Az animáció alapjai: Az időzítés és a térbeli elmozdulás művészete - TED-Ed

  • 0:07 - 0:11
    Norman Mclaren, az animációs technika
    20.századi úttörője
  • 0:11 - 0:14
    mondta: "Az animáció nem
    a mozgó rajzoknak, hanem
  • 0:14 - 0:16
    a megrajzolt mozgásoknak a művészete.
  • 0:16 - 0:18
    Sokkal fontosabb, ami két képkocka között történik,
  • 0:18 - 0:20
    mint ami magán a képkockán van."
  • 0:20 - 0:23
    Mit értett ez alatt?
  • 0:23 - 0:24
    Ahhoz, hogy egy tárgyat mozgásban lévőnek érzékeljünk,
  • 0:24 - 0:27
    időben változtatnia kell a helyzetét.
  • 0:27 - 0:30
    Ha az idő elteltével a helyzete nem változik,
  • 0:30 - 0:32
    akkor a tárgy állni látszik.
  • 0:32 - 0:34
    Erre az összefüggésre -- az idő múlása,
  • 0:34 - 0:37
    és az ez idő alatt történő változás között --
  • 0:37 - 0:40
    épül minden időalapú művészeti ág,
  • 0:40 - 0:43
    legyen az zene, tánc vagy mozgókép.
  • 0:43 - 0:45
    A képkockák közötti sebesség, és
    az elmozdulás mértékének
  • 0:45 - 0:47
    változtatása az a titkos tudomány,
  • 0:47 - 0:51
    amitől az animáció képes az elevenség
    illúzióját kelteni.
  • 0:51 - 0:53
    Az animáció két alapelve
  • 0:53 - 0:55
    amire mindez épül:
  • 0:55 - 0:57
    az időzítés és a térbeli elmozdulás.
  • 0:57 - 0:59
    A köztük lévő kapcsolat érzékeltetésére
  • 0:59 - 1:02
    a pattogó labda klasszikus példáját
    fogjuk használni.
  • 1:02 - 1:05
    Az időzítést úgy is képzelhetjük,
  • 1:05 - 1:07
    hogy ez az esemény lezajlásának
  • 1:07 - 1:09
    sebessége vagy tempója.
  • 1:09 - 1:10
    Az esemény sebességét a lejátszódásához szükséges
  • 1:10 - 1:14
    képek vagy képkockák számával határozzuk meg.
  • 1:14 - 1:16
    Minél több képkockán keresztül
    történik meg egy dolog,
  • 1:16 - 1:17
    annál több időt tölt a képernyőn,
  • 1:17 - 1:21
    tehát annál lassabb lesz a történés.
  • 1:21 - 1:23
    Minél kevesebb képkockából áll az esemény,
  • 1:23 - 1:25
    annál kevesebb képernyőidőt vesz igénybe,
  • 1:25 - 1:29
    ami gyorsabb akciót eredményez.
  • 1:29 - 1:31
    Az időzítés azonban nem csupán
    a sebességről szól,
  • 1:31 - 1:33
    hanem a ritmusról is.
  • 1:33 - 1:35
    Ahogy a dobszót és a dallamot is csak a dal
  • 1:35 - 1:36
    lejátszása során halljuk,
  • 1:36 - 1:38
    az időzítés is csak az esemény
  • 1:38 - 1:40
    történése során érzékelhető.
  • 1:40 - 1:41
    Szóban elmondhatjuk,
  • 1:41 - 1:45
    hogy valami 6, 18 stb. képkockáig tart.
  • 1:45 - 1:47
    De hogy valóban tudjuk, miről van szó,
  • 1:47 - 1:48
    le kell játszanunk,
  • 1:48 - 1:51
    vagy ki kell próbálnunk, hogyan zajlik le
    valós időben.
  • 1:51 - 1:53
    Egy akció időzítése
  • 1:53 - 1:54
    a jelenet kontextusától függ,
  • 1:54 - 1:57
    és attól, hogy mit akarunk vele közvetíteni.
  • 1:57 - 1:59
    Mit csinál ez az akció, és miért?
  • 1:59 - 2:01
    Nézzünk egy példát!
  • 2:01 - 2:03
    Mitől pattog a labda?
  • 2:03 - 2:04
    A szóban forgó esemény
  • 2:04 - 2:07
    fizikai erők eredménye,
  • 2:07 - 2:09
    a mozgó labda törekvése a mozgásban maradásra,
  • 2:09 - 2:11
    vagy a tehetetlenségi ereje,
  • 2:11 - 2:12
    szemben az őt a föld felé vonzó,
  • 2:12 - 2:14
    állandó gravitációs erővel.
  • 2:14 - 2:16
    Hogy ezek a láthatatlan erők milyen
    mértékben hatnak,
  • 2:16 - 2:18
    és hogy a labda miért éppen így viselkedik,
  • 2:18 - 2:22
    az a labda fizikai tulajdonságaitól függ.
  • 2:22 - 2:26
    Egy golflabda kicsi, kemény és könnyű.
  • 2:26 - 2:31
    Egy gumilabda kicsi, puha és könnyebb.
  • 2:31 - 2:36
    Egy strandlabda nagy, puha és könnyű.
  • 2:36 - 2:40
    Egy tekegolyó nagy, kemény és nehéz.
  • 2:40 - 2:42
    Szóval, minden labda másként viselkedik,
  • 2:42 - 2:44
    tulajdonságaitól függően.
  • 2:44 - 2:50
    Vizsgáljuk meg most a vizuális ritmusukat.
  • 2:50 - 2:52
    Mindegyik labda a saját ritmusát játssza,
  • 2:52 - 2:53
    és ezzel elmond valamit magáról,
  • 2:53 - 3:06
    és a képernyőn való mozgásához
    szükséges időről.
  • 3:06 - 3:10
    Ennek a pattogásnak a vizuális ritmusa az időzítés.
  • 3:10 - 3:11
    Nos, kezdjük hát animálni a labdát,
  • 3:11 - 3:15
    fel-le pattogtatva egy egyszerű rajzsorozattal.
  • 3:15 - 3:16
    Rajzolunk ide egy kört,
  • 3:16 - 3:18
    nevezzük ezt A pontnak, ez lesz a kezdőpont.
  • 3:18 - 3:22
    A talajt érje el itt, a B pontban.
  • 3:22 - 3:24
    A talaj elérése és a visszatérés
  • 3:24 - 3:26
    tartson, mondjuk egy másodpercig.
  • 3:26 - 3:29
    Ez lesz az időzítésünk.
  • 3:29 - 3:31
    Az elmozdulás az pozíció lesz, ahova
  • 3:31 - 3:34
    a kört elhelyezzük az A és B pontok között.
  • 3:34 - 3:35
    Ha a labdát egyenletes
  • 3:35 - 3:36
    távolságokkal mozdítanánk el, akkor
  • 3:36 - 3:39
    valami ilyesmit kapnánk.
  • 3:39 - 3:42
    Ez nem igazán mond semmit nekünk.
  • 3:42 - 3:45
    Ez egy pattogó labda, vagy egy karika egy liftben?
  • 3:45 - 3:46
    Nézzük meg újra a távolságokat,
  • 3:46 - 3:47
    és gondoljuk meg, mi történik,
  • 3:47 - 3:50
    amikor az egyes labdák pattognak.
  • 3:50 - 3:52
    Minden földet érés után,
  • 3:52 - 3:54
    a labda felfelé mutató tehetetlenségét
  • 3:54 - 3:56
    végül legyőzi a gravitáció.
  • 3:56 - 3:58
    Ez az egyes ívek legmagasabb pontján történik.
  • 3:58 - 3:59
    Az irányváltásnál
  • 3:59 - 4:01
    a leglassabb a mozgás.
  • 4:01 - 4:03
    Itt azt láthatjuk, hogy a labda egymást követő pozíciói
  • 4:03 - 4:05
    közel vannak egymáshoz.
  • 4:05 - 4:07
    A labda esés közben aztán felgyorsul,
  • 4:07 - 4:08
    és a talajjal való találkozás előtt
  • 4:08 - 4:10
    éri el a legnagyobb sebességet.
  • 4:10 - 4:13
    Itt azt láthatjuk, hogy a pozíciók
    egyre távolabb vannak.
  • 4:13 - 4:15
    A képkockák közötti pozícióváltozás
  • 4:15 - 4:17
    az elmozdulás.
  • 4:17 - 4:18
    Minél kisebb mértékű a változás,
  • 4:18 - 4:21
    annál lassabban játszódik le az esemény.
  • 4:21 - 4:23
    Minél nagyobb a változás,
  • 4:23 - 4:27
    annál gyorsabb a történés.
  • 4:27 - 4:28
    Egy akció lelassításához minden elmozdulásnak
  • 4:28 - 4:33
    kisebbnek kell lennie az előző változásnál.
  • 4:33 - 4:36
    Hasonlóképpen, ha egy akciót fel akarunk gyorsítani,
  • 4:36 - 4:40
    akkor a soron következő elmozdulásoknak
    nagyobbaknak kell lenniük.
  • 4:40 - 4:42
    Most módosítsuk az animált labdánk
  • 4:42 - 4:43
    térbeli elmozdulásait,
  • 4:43 - 4:46
    hogy lássuk, mi történik a távolságokkal.
  • 4:46 - 4:51
    A tetején lassú, a talajjal való találkozáskor gyors.
  • 4:51 - 4:53
    Csupán az elmozdulások változtatásával,
  • 4:53 - 4:55
    sikerült életre keltenünk
  • 4:55 - 4:57
    a tehetetlenségi és gravitációs erőket,
  • 4:57 - 5:00
    és egy sokkal valósághűbb mozgást elérni.
  • 5:00 - 5:02
    Az időzítés ugyanaz,
    de egy más elmozdulási minta
  • 5:02 - 5:06
    teljesen más eredményt ad.
  • 5:06 - 5:08
    A valóságban pedig, ahogy a labda pattog,
  • 5:08 - 5:10
    a gravitáció hatása végül felülkerekedik
  • 5:10 - 5:13
    a labda mozgásban maradási szándékán.
  • 5:13 - 5:14
    Ez jól látható itt, az egymást követő felpattanások
  • 5:14 - 5:17
    egyre csökkenő magasságából.
  • 5:17 - 5:19
    Ez a csökkenés ismét csak
  • 5:19 - 5:21
    a labda tulajdonságaitól függően eltérést mutat.
  • 5:21 - 5:23
    Bár ezek a körök itt azonos méretűek,
  • 5:23 - 5:26
    mindannyian más történetet mesélnek magukról,
  • 5:26 - 5:30
    pusztán a mozgásuk révén.
  • 5:30 - 5:32
    Az időzítés és az elmozdulás elvei
  • 5:32 - 5:33
    közti összefüggéseket
  • 5:33 - 5:35
    végtelen változatosságban használhatjuk
  • 5:35 - 5:40
    különböző jelenségek animálására:
  • 5:40 - 5:44
    egy jojó,
  • 5:44 - 5:47
    egy ütés,
  • 5:47 - 5:50
    egy finom koppintás,
  • 5:50 - 5:53
    egy nyomás,
  • 5:53 - 5:57
    egy fűrész,
  • 5:57 - 6:03
    az égen áthaladó Nap,
  • 6:03 - 6:06
    egy inga.
  • 6:06 - 6:08
    Az animáció egy időalapú művészeti ág.
  • 6:08 - 6:10
    Ez kiterjedhet más grafikai művészeti ágak,
  • 6:10 - 6:11
    például az illusztráció vagy festészet
  • 6:11 - 6:13
    esztétikai elemeire is,
  • 6:13 - 6:14
    de az animációt az különbözteti meg tőlük,
  • 6:14 - 6:16
    hogy amit látunk,
  • 6:16 - 6:19
    az itt kevésbé fontos, mint ami a háttérben, láthatatlanul történik.
  • 6:19 - 6:20
    Egy tárgy külalakja
  • 6:20 - 6:23
    csak önmagáról árul el valamit.
  • 6:23 - 6:24
    A tárgy természetét valóban megismerni
  • 6:24 - 6:28
    csak akkor tudjuk, amikor
    mozgás közben látjuk.
Title:
Az animáció alapjai: Az időzítés és a térbeli elmozdulás művészete - TED-Ed
Description:

Teljes előadás: http://ed.ted.com/lessons/animation-basics-the-art-of-timing-and-spacing-ted-ed

Az időzítés és a térbeli elmozdulás profi használata az, ami megkülönböztet egy diabemutatót egy igazán kiváló animációtól. A TED-Ed különböző pattogó labdák példáján mutatja be, milyen hatásokat érhetünk el a képkockák közti átmenetek apró változtatásaival.

Lecke és animáció: TED-Ed.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
06:43

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.