Hogyan működik a kemoterápia? – Hyunsoo Joshua No

Az I. világháború során tudósok megpróbáltak ellenanyagot kifejleszteni a mérgező, sárga felhő, közismert nevén mustárgáz ellen. Rájöttek, hogy a gáz visszafordíthatatlanul károsítja a neki kitett katonák csontvelőjét. Ennek köszönhetően támadt a tudósoknak egy ötlete: mind a rákos sejtek, mind a csontvelő DNS-ének replikációja gyors. Vajon használható-e a mustárgáz a rák elleni harcban? Hyunsoo No a kemoterápia felfedezését és fejlődését mutatja be nekünk.

A teljes lecke angol nyelven megtekinthető itt: https://ed.ted.com/lessons/how-does-chemotherapy-work-hyunsoo-joshua-no

Az I. világháborút jellemző
lövészárok-hadviselés borzalmainak egyike

egy mérgező, sárga felhő,
a mustárgáz volt.

A szerencsétlenek,
akiket ilyen támadás ért,

képtelenek voltak levegőt venni,
égett a szemük,

és kitett bőrük
borzasztóan felhólyagosodott.

A tudósok igyekeztek kifejleszteni
e szörnyű háborús fegyver ellenszerét.

Eközben rájöttek, hogy a gáz
visszafordíthatatlanul károsítja

az érintett katonák csontvelőjét, amely
így képtelenné vált vérsejtek termelésére.

A szörnyű hatások ellenére
ez remek ötletet adott a tudósoknak.

A daganatos sejtek a csontvelősejtekhez
hasonlóak: gyors a DNS-replikációjuk.

Lehet-e a háború egy borzalma

a rák elleni küzdelem bajnoka?

Az 1930-as években kutatók
vizsgálták az ötletet:

mustárgázból kinyert
vegyületet injekcióztak

rákbetegek vénájába.

Sok idő, nehézség és hiba árán leltek rá a
kezelésre, amely több jót tett, mint kárt,

de a II. világháború végére
felfedezték azt,

ami az első kemoterápiás
szerként vált ismertté.

Ma már 100-nál is többet ismerünk.

A kemoterápiás szerek gyógyszerek
és injekciók formájában érhetőek el.

Citotoxikus hatóanyagokat használnak,
amelyek mérgezőek az élő sejtekre.

Alapvetően e szerek a test minden sejtjét
károsítják valamilyen mértékben,

még az egészségeseket is.

Ám legerősebb fegyverüket
a gyorsan osztódó sejteknek tartogatják,

és pontosan ez a rák védjegye is.

Vegyük például
az első kemoterápiás szereket,

amelyek még ma is használatban vannak
alkilezőszerek néven.

Ezeket a véráramba injekciózzák,

amely a test minden sejtjéhez
elszállítja őket.

Mikor a sejt szabaddá teszi
DSN-ét megkétszereződés céljából,

az alkilezőszerek megtámadják a DNS
kettős csavarszerkezetének alkotóelemeit,

amely sérülés a sejt halálát okozza,
hacsak nincs helyreállítás.

Mivel a rákos sejtek gyorsan szaporodnak,

az alkilezőszerek nagy töménységben
jutnak a belsejükbe,

ezért a DNS-ük rendszeresen kitett,
és ritkán áll helyre.

Vagyis gyakrabban
pusztulnak el más sejteknél,

amelyeknek jut idejük
helyrehozni sérült DNS-üket,

és nem halmoznak fel magukban
ugyanolyan töménységben alkilezőszereket.

Egy másfajta, kemoterápia során használt
vegyület a mikrotubulusokat stabilizálja.

A sejtekben lévő csatornák – tubulusok –
összeállnak, hogy segítsék a sejtosztódást

és a DNS megkettőződését, majd szétválnak.

A mikrotubulus-stabilizátor
a sejtbe jutva meggátolja,

hogy az aprócska csatornák szétváljanak.

Így a sejt képtelen befejezni
a DNS-megkettőződést, és elhal.

A rák kezelésében használatos
kemoterápiás szerek hat osztályából

ez csak két példa volt.

Előnyei ellenére a kemoterápia
egy óriási hátránnyal is bír:

hat más egészséges sejtekre is, amelyek
természetüknél fogva gyorsan újulnak meg.

A szőrtüszőket, a száj sejtjeit,
az emésztőrendszer nyálkahártyáját,

a szaporítószerveket, a csontvelőt
legalább annyira támadják, mint a rákot.

A rákos sejtekhez hasonlóan
e normál sejtek gyors újratermelődése

azt jelenti, hogy gyakrabban
kényszerülnek erőforrásokhoz nyúlni,

így sokkal jobban kitettek
a kemoterápiás szerek hatásainak is.

Ez okozza a kemoterápia
számos gyakori mellékhatását,

így a hajhullást, kimerültséget,
terméketlenséget, hányingert és hányást.

A mellékhatások kordában tartására az
orvosok általában kezeléseket írnak fel,

például erős
hányingercsillapító gyógyszert.

Hajhullás esetén az úgynevezett
hűtősapka nevű eszközt ajánlják,

amely csökkenti a fejbőr hőmérsékletét
és összeszűkíti a vérereket,

így csökkentve a kemoterápiás szerek
mennyiségét, amely eljut a szőrtüszőkhöz.

Ha a kemoterápiás kezelésnek vége,

az egészséges szövetek, amelyek ki voltak
téve a szer káros hatásainak, felépülnek,

és a szokásos módon elkezdenek megújulni.

Csak 2018-ban világszerte 17 milliónál
több embert diagnosztizáltak rákkal.

Ám a kemoterápia és más kezelések
sokuk kilátásait változtatták meg.

Vegyük például csak azt a tényt,
hogy a hererákkal kezeltek 95%-a

túléli a betegséget, köszönhetően
a kezelésben elért haladásnak.

60 éves kor alatt a kemoterápia
még a krónikus mieloid leukémiában,

a vérrák egy agresszív fajtájában
szenvedők esetében is

a betegek 60%-át segíti a gyógyulás útjára
a kezelés első fázását követően.

A tudósok dolgoznak a beavatkozás
továbbfinomításán,

amely így csak a rákos sejteket célozná.

Ez javítja majd a túlélési arányt,

és kevésbé károsítja
az egészséges szöveteket,

így téve még jobbá a rák elleni harcban
rendelkezésünkre álló legjobb eszközt.