< Return to Video

Dennis Dutton: A szépség darwini elmélete

  • 0:00 - 0:03
    Örülök, hogy itt lehetek
  • 0:03 - 0:05
    és egy szívemhez közel álló témáról beszélhetek,
  • 0:05 - 0:08
    ami a szépség.
  • 0:08 - 0:11
    Művészetfilozófiával és esztétikával foglalkozom
  • 0:11 - 0:13
    hivatásszerűen.
  • 0:13 - 0:15
    Intellektuális módon igyekszem
  • 0:15 - 0:17
    filozófiailag, pszichológiailag
  • 0:17 - 0:20
    meghatározni, hogy mi a szépségélmény,
  • 0:20 - 0:23
    milyen érzékelhető dolog mondható róla,
  • 0:23 - 0:26
    és hogyan keverednek tévútra az emberek, amikor meg akarják érteni.
  • 0:26 - 0:29
    Nos, ez rendkívül bonyolult téma,
  • 0:29 - 0:32
    részben azért, mert az általunk szépnek nevezett dolgok
  • 0:32 - 0:34
    olyannyira különbözőek.
  • 0:34 - 0:36
    Gondoljanak csak bele ebbe a sokféleségbe --
  • 0:36 - 0:38
    egy csecsemő arca,
  • 0:38 - 0:40
    Berlioz "Harold Itáliában" szimfóniája,
  • 0:40 - 0:42
    filmek, mint az Óz, a csodák csodája,
  • 0:42 - 0:44
    Csehov drámái,
  • 0:44 - 0:46
    egy közép-kaliforniai táj,
  • 0:46 - 0:49
    a Fudzsi Hokuszai bemutatásában,
  • 0:49 - 0:51
    "A rózsalovag",
  • 0:51 - 0:53
    egy elképesztő, meccsdöntő gól
  • 0:53 - 0:55
    a futball Világkupa egy mérkőzésén,
  • 0:55 - 0:57
    Van Gogh "Csillagos éje" vagy
  • 0:57 - 0:59
    egy Jane Austen regény.
  • 0:59 - 1:02
    Ahogy Fred Astaire végiglejt a képernyőn.
  • 1:02 - 1:05
    Rövid listánkon szerepelnek emberek,
  • 1:05 - 1:07
    természetes tájak,
  • 1:07 - 1:10
    művészi alkotások és bravúros emberi teljesítmények.
  • 1:10 - 1:13
    Nem lesz könnyű olyan leírást adni, ami
  • 1:13 - 1:15
    a szépség jelenlétére az összes
  • 1:15 - 1:17
    esetben magyarázatot ad.
  • 1:17 - 1:20
    Azonban ha többet nem is, egy kostolót
  • 1:20 - 1:22
    azért adhatok abból, amit én
  • 1:22 - 1:24
    tartok a szépség legmarkánsabb,
  • 1:24 - 1:26
    eddig létező elméletének.
  • 1:26 - 1:28
    És az elmélet nem egy művészetfilozófustól,
  • 1:28 - 1:30
    nem is egy posztmodern művészettörténésztől
  • 1:30 - 1:32
    vagy egy menő kritikustól ered.
  • 1:32 - 1:34
    Nem, maga az elmélet
  • 1:34 - 1:36
    egy olyan szakembertől származik, aki
  • 1:36 - 1:39
    kagylókkal, férgekkel és a galambok párosodásával foglalkozott.
  • 1:42 - 1:45
    És rájöttek, kire gondolok --
  • 1:45 - 1:47
    ő Charles Darwin.
  • 1:47 - 1:50
    Persze sokan úgy vélik, ők már tudják
  • 1:50 - 1:53
    a helyes választ a kérdésre, hogy
  • 1:53 - 1:55
    mi a szépség?
  • 1:56 - 1:58
    Mindez ízlés kérdése.
  • 1:58 - 2:00
    Bármi lehet, ami saját szempontunkból megkapó.
  • 2:00 - 2:02
    Vagy ahogyan ezt néhányan --
  • 2:02 - 2:04
    különösen az akadémikusok -- mondják,
  • 2:04 - 2:07
    a szépség a kulturális kondicionálás által meghatározott
  • 2:07 - 2:09
    ízlés függvénye.
  • 2:09 - 2:12
    Az emberek megegyeznek abban, hogy festmények, filmek
  • 2:12 - 2:14
    vagy zenék azért szépek,
  • 2:14 - 2:18
    mert megjelenésükkel valamiféle egyetemes esztétikai érzékre hatnak.
  • 2:18 - 2:21
    A természetes szépséggel és a művészetekkel
  • 2:21 - 2:23
    kapcsolatos ízlésvilág könnyedén
  • 2:23 - 2:25
    töri át a kultúrák határait.
  • 2:25 - 2:27
    Beethoven nagyrabecsült művész Japánban.
  • 2:27 - 2:30
    A peruiak imádják a japán fametszeteket.
  • 2:30 - 2:32
    Az inka szobrászművészet darabjaira
  • 2:32 - 2:34
    kincsként tekintenek az angol múzeumok,
  • 2:34 - 2:36
    Shakespeare-t pedig a világ
  • 2:36 - 2:39
    összes fő nyelvére lefordították.
  • 2:39 - 2:41
    Vagy gondoljunk az amerikai jazzre
  • 2:41 - 2:43
    vagy az amerikai filmekre --
  • 2:43 - 2:45
    mindenhová eljutnak.
  • 2:45 - 2:48
    A művészetek között sok a különbség,
  • 2:48 - 2:50
    de vannak kultúrákon átívelő,
  • 2:50 - 2:52
    egyetemes esztétikai örömök
  • 2:52 - 2:54
    és értékek is.
  • 2:54 - 2:57
    Hogyan magyarázható
  • 2:57 - 3:00
    ez az egyetemesség?
  • 3:00 - 3:02
    A legjobb választ akkor kaphatjuk,
  • 3:02 - 3:05
    ha a művészi és esztétikai ízlésvilágunk
  • 3:05 - 3:08
    darwini evolúció szerinti vizsgálatába fogunk.
  • 3:08 - 3:10
    A jelenlegi művészetekkel kapcsolatos
  • 3:10 - 3:13
    ízlésvilágunkból kiindulva kell elmagyaráznunk azt,
  • 3:13 - 3:15
    hogy mindez a múltban
  • 3:15 - 3:18
    hogyan vésődött be a tudatunkba.
  • 3:18 - 3:21
    Ebben egyaránt szerepet játszott az ősi,
  • 3:21 - 3:23
    túlnyomórészt pleisztocén környezetünk,
  • 3:23 - 3:25
    amelyben végbe ment emberré válásunk,
  • 3:25 - 3:27
    de azok a társas helyzetek is,
  • 3:27 - 3:29
    amelyek keretei között fejlődtünk.
  • 3:29 - 3:31
    A visszatekintés során
  • 3:31 - 3:34
    számos segítségre lelhetünk
  • 3:34 - 3:36
    az őskorból fennmaradt
  • 3:36 - 3:38
    emberi maradványokból is.
  • 3:38 - 3:41
    Ilyenek a kövületek, barlangrajzok, stb.
  • 3:41 - 3:43
    És figyelembe kell vennünk azt is, amit
  • 3:43 - 3:45
    az egymástól elkülönült vadászó-gyűjtögető
  • 3:45 - 3:48
    közösségek esztétikai érdeklődéséről tudunk,
  • 3:48 - 3:51
    illetve ami ebből a 19. és 20. századra is fennmaradt.
  • 3:52 - 3:54
    Ami engem illet, semmi kétségem
  • 3:54 - 3:56
    afelől, hogy a szépségélmény,
  • 3:56 - 3:58
    a vele összefonódott érzelmi felfokozottság
  • 3:58 - 4:01
    és öröm a részét képezi
  • 4:01 - 4:04
    a kifejlődött emberi lélektannak.
  • 4:05 - 4:08
    A szépségélmény egyetlen alkotóelem
  • 4:08 - 4:11
    egy sornyi darwini alkalmazkodó magatartás között.
  • 4:12 - 4:14
    A szépség tehát adaptív hatás,
  • 4:14 - 4:16
    amit kiterjesztünk
  • 4:16 - 4:18
    és felerősítünk
  • 4:18 - 4:20
    a művészeti és szórakoztató alkotások
  • 4:20 - 4:23
    létrehozatala és élvezete során.
  • 4:24 - 4:26
    Ahogy ezt bizonyára sokan tudják,
  • 4:26 - 4:29
    az evolúciót két elsődleges mechanizmus mozgatja.
  • 4:29 - 4:32
    Az első a természetes kiválasztódás --
  • 4:32 - 4:35
    ez a véletlenszerű mutáció és a szelektív retenció hatása --
  • 4:35 - 4:38
    végigvonul az alapvető testi és lelki felépítésünkön,
  • 4:38 - 4:41
    a hasnyálmirigy evolúcióján, a szemén vagy a körömén.
  • 4:41 - 4:44
    A természetes kiválasztódás sok
  • 4:44 - 4:46
    alapvető undorunkra is választ ad,
  • 4:46 - 4:48
    arra, miért borzasztó a rothadó hús szaga
  • 4:48 - 4:51
    vagy félelmeinkre, akár egy kígyótól félünk,
  • 4:51 - 4:54
    akár attól, hogy egy magas szirt szélére álljunk.
  • 4:54 - 4:57
    Az örömöket is magyarázza a természetes kiválasztódás --
  • 4:57 - 4:59
    a szexuális örömöt,
  • 4:59 - 5:02
    az édességekhez, zsírokhoz, fehérjékhez való vonzódásunkat,
  • 5:02 - 5:05
    ami pedig sok étel népszerűségét alátámasztja
  • 5:05 - 5:08
    az érett gyümölcsöktől kezdve a csokoládén át
  • 5:08 - 5:11
    egészen a rostonsült húsokig.
  • 5:11 - 5:13
    A másik fontos evolúciós elv
  • 5:13 - 5:15
    a szexuális kiválasztódás,
  • 5:15 - 5:17
    és ez felettébb különböző módon működik.
  • 5:17 - 5:20
    A páva fenséges faroktolla
  • 5:20 - 5:23
    a leghíresebb példa erre.
  • 5:23 - 5:26
    Ez nem a természetes fennmaradás érdekében fejlődött ki.
  • 5:26 - 5:29
    Ami azt illeti, ezt még meg is nehezíti.
  • 5:29 - 5:31
    Nem, a páva tollazata
  • 5:31 - 5:33
    a nőstény pávák párzás során
  • 5:33 - 5:35
    történő választásainak eredménye.
  • 5:35 - 5:37
    A történet felettébb ismerős.
  • 5:37 - 5:40
    Valójában a nők a történelmi változások előidézői.
  • 5:41 - 5:43
    Apropó, Darwin maga is
  • 5:43 - 5:45
    meg volt győződve arról, hogy
  • 5:45 - 5:47
    a nőstény páva szépnek tartja a hím tollazatát.
  • 5:47 - 5:50
    Pontosan ezt a szót használta rá.
  • 5:50 - 5:53
    Mindezeket szem előtt tartva kijelenthetjük,
  • 5:53 - 5:56
    hogy a szépségélmény az evolúció
  • 5:56 - 5:59
    egyik eszköze, amivel
  • 5:59 - 6:01
    felkelti és fenntartja
  • 6:01 - 6:03
    az érdeklődésünket, a vonzerőt
  • 6:03 - 6:05
    vagy akár a megszállottságot,
  • 6:05 - 6:07
    ami arra sarkall minket,
  • 6:07 - 6:10
    hogy a fennmaradás és a szaporodás
  • 6:10 - 6:13
    érdekében legmegfelelőbb döntéseket hozzuk.
  • 6:14 - 6:16
    Úgy is mondhatjuk, hogy a szépség
  • 6:16 - 6:19
    eszköz a természet kezében, hogy
  • 6:19 - 6:21
    a háttérből irányítson minket.
  • 6:21 - 6:23
    Úgy értem, egy adaptív szempontból
  • 6:23 - 6:25
    előnyös tájat megenni nem lehet.
  • 6:25 - 6:27
    Ezzel aligha tehetnénk szert
  • 6:27 - 6:29
    párra vagy utódokra.
  • 6:29 - 6:31
    Az evolúció így ahhoz a trükkhöz
  • 6:31 - 6:33
    folyamodik, hogy széppé teszi a tájat,
  • 6:33 - 6:36
    miáltal ez kifejt egyfajta vonzerőt, már abból
  • 6:36 - 6:39
    örömünk származik, ha csak ránézünk.
  • 6:40 - 6:43
    Vizsgáljuk meg röviden az esztétikai öröm egyik fontos forrását,
  • 6:43 - 6:45
    a gyönyörű tájak által
  • 6:45 - 6:47
    ránk gyakorolt mágneses vonzerőt.
  • 6:47 - 6:49
    Az emberek világszerte,
  • 6:49 - 6:51
    a legkülönbözőbb kultúrákban,
  • 6:51 - 6:54
    ugyanahhoz a jól leírható tájtípushoz vonzódnak,
  • 6:54 - 6:57
    egy olyan tájhoz, ami történetesen hasonló
  • 6:57 - 7:00
    a pleisztocén kor szavannáihoz, ahol fajunk kifejlődött.
  • 7:00 - 7:02
    Manapság ugyanezen tájtípus jelenik meg
  • 7:02 - 7:05
    falinaptárakon, képeslapokon,
  • 7:05 - 7:08
    a golfpályák és közparkok felépítésében
  • 7:08 - 7:10
    és aranykeretes képeken,
  • 7:10 - 7:12
    amelyek New Yorktól Új-Zélandig
  • 7:12 - 7:15
    díszítik a nappalik falait.
  • 7:15 - 7:18
    Tipikus Hudson River School festészeti irányzathoz
  • 7:18 - 7:20
    tartozó tájkép rövid fűvel
  • 7:20 - 7:22
    borított tágas terekről, ahol
  • 7:22 - 7:25
    itt-ott facsoportok is találhatók.
  • 7:25 - 7:27
    A fákat egyébként úgy szeretjük, ha a föld
  • 7:27 - 7:29
    közelében ágaznak szét, mert
  • 7:29 - 7:32
    ezekre tudunk könnyen és gyorsan felmászni,
  • 7:32 - 7:35
    ha netán vészhelyzetbe kerülünk.
  • 7:35 - 7:37
    A táj emellett víz jelenlétére utal,
  • 7:37 - 7:39
    ami vagy közvetlenül látható,
  • 7:39 - 7:42
    vagy a távoli kékség utal rá,
  • 7:43 - 7:46
    egyúttal állatok és madarak bőségét jelzi
  • 7:46 - 7:48
    és a növényi élet is dúsan tenyészik,
  • 7:48 - 7:51
    végül pedig -- ezt kapják ki --
  • 7:51 - 7:53
    egy ösvény
  • 7:53 - 7:55
    vagy út is jó, ha van,
  • 7:55 - 7:58
    ami lehet folyópart vagy
  • 7:58 - 8:01
    messzeségbe vesző partvonal
  • 8:01 - 8:04
    és szinte csábít rá, hogy kövessük.
  • 8:05 - 8:08
    Ezt a tájképtípust jellemzően gyönyörűnek találják
  • 8:08 - 8:10
    még olyan népek is, akiknek
  • 8:10 - 8:12
    országára mindez nem jellemző.
  • 8:12 - 8:14
    Az ideális szavannavidék az
  • 8:14 - 8:16
    egyik legjobb példa arra, hogy
  • 8:16 - 8:18
    hasonló látványvilág az emberek
  • 8:18 - 8:20
    számára ugyanazzal
  • 8:20 - 8:22
    a szépségérzettel, örömmel jár.
  • 8:22 - 8:24
    Azonban talán vitatják ezt,
  • 8:24 - 8:26
    mondván, ez természetes szépség.
  • 8:26 - 8:29
    Mi a helyzet a művészi szépséggel?
  • 8:29 - 8:32
    Az nem kizárólag kulturálisan meghatározott?
  • 8:32 - 8:34
    Én nem úgy vélem.
  • 8:34 - 8:37
    És itt megint vissza kell tekintenem az őskorba,
  • 8:37 - 8:39
    hogy elmagyarázzak valamit.
  • 8:39 - 8:41
    Széles körben vélik úgy,
  • 8:41 - 8:43
    hogy az emberi művészet legkorábbi
  • 8:43 - 8:46
    megjelenési formái a fantasztikus tudásról árulkodó barlangrajzok,
  • 8:46 - 8:48
    amelyeket mind ismerünk Lascaux-ból
  • 8:48 - 8:50
    és Chauvet-ből.
  • 8:51 - 8:53
    A Chauvet-barlangok
  • 8:53 - 8:55
    kb. 32.000 évesek, csakúgy, mint
  • 8:55 - 8:58
    néhány apró, valósághű, nőket és gyermekeket
  • 8:58 - 9:01
    ábrázoló szobor, mely szintén ekkorról származik.
  • 9:05 - 9:07
    De a művészettel és díszítéssel
  • 9:07 - 9:10
    kapcsolatos tudás ennél jóval régebbi.
  • 9:11 - 9:13
    Találtak gyönyörű, kagylóból készült
  • 9:13 - 9:16
    nyakláncokat, amilyeneket kézműves vásárokon látni,
  • 9:16 - 9:18
    de még okkersárga
  • 9:18 - 9:20
    testfestéket is
  • 9:20 - 9:22
    100.000 évvel ezelőttről.
  • 9:22 - 9:25
    De a legérdekesebb őskori műkincsek
  • 9:25 - 9:27
    még ennél is régebbiek.
  • 9:27 - 9:29
    Az ún. acheuli
  • 9:29 - 9:32
    szakócákra gondolok.
  • 9:33 - 9:36
    A legrégebbi húsfejtésre használt kőszerszámokat
  • 9:36 - 9:38
    a kelet-afrikai Olduvai-szurdokban találták.
  • 9:38 - 9:41
    2,5 millió évvel ezelőtt készültek.
  • 9:41 - 9:43
    Ezeket a durván megmunkált
  • 9:43 - 9:46
    szerszámokat százezer éveken át használták,
  • 9:46 - 9:49
    kb. 1,4 millió évvel ezelőttig,
  • 9:49 - 9:51
    amikor a Homo erectus
  • 9:51 - 9:53
    belefogott az egyedi, vékony
  • 9:53 - 9:55
    kőpengék megmunkálásába,
  • 9:55 - 9:58
    melyek néha lekerekített ovális alakúak voltak,
  • 9:58 - 10:00
    de néha olyanok, amelyek mai szemmel
  • 10:00 - 10:03
    nézve lebilincselő, szimmetrikusan hegyes
  • 10:03 - 10:05
    levél vagy könnycseppformát öltenek.
  • 10:05 - 10:07
    Ezeket az acheuli szakócákat
  • 10:07 - 10:09
    a francia St. Acheul településről nevezték el,
  • 10:09 - 10:12
    ahol a lelőhelyre bukkantak a 19. században --
  • 10:12 - 10:15
    ezrével bukkantak ilyenek nyomára aztán
  • 10:15 - 10:18
    Ázsia, Európa és Afrika-szerte is,
  • 10:18 - 10:21
    csaknem mindenütt, ahol a Homo erectus
  • 10:21 - 10:24
    és a Homo ergaster bolyongott.
  • 10:24 - 10:27
    Nos, ezen szakócák puszta száma is arra utal,
  • 10:27 - 10:29
    hogy ezeket nem kizárólag állatok
  • 10:29 - 10:31
    lemészárlása céljából készítették.
  • 10:31 - 10:34
    Az elméletünk megerősítést nyer, ha felfedezzük,
  • 10:34 - 10:37
    hogy más pleisztocén szerszámokkal ellentétben
  • 10:37 - 10:39
    a szakócákon gyakran
  • 10:39 - 10:41
    nyoma sincs a használatból adódó
  • 10:41 - 10:43
    kopásnak a sérülékeny éleknél.
  • 10:43 - 10:45
    Néhány lelet esetében még ahhoz is
  • 10:45 - 10:47
    nagyok, hogy mészárosmunkára használják.
  • 10:48 - 10:50
    A szimmetriájuk, a tetszetős anyaguk
  • 10:50 - 10:52
    és mindenek felett
  • 10:52 - 10:54
    az aprólékos megmunkálásuk
  • 10:54 - 10:57
    még mai szemmel nézve is
  • 10:57 - 11:00
    egyszerűen káprázatos.
  • 11:00 - 11:03
    Mik hát ezek az ősi --
  • 11:04 - 11:06
    úgy értem, ősiek, idegenek,
  • 11:06 - 11:08
    de ugyanakkor
  • 11:08 - 11:10
    valahonnan mégis ismerősek.
  • 11:10 - 11:13
    Milyen célt szolgáltak ezek a műkincsek?
  • 11:13 - 11:15
    A leglogikusabb válasz, ami adódik,
  • 11:15 - 11:17
    hogy a szó szoros értelmében vett
  • 11:17 - 11:19
    legrégebbi műtárgyakról beszélünk,
  • 11:19 - 11:21
    amelyek megkapó, esztétikus
  • 11:21 - 11:24
    tárgyakká átalakított mindennapi szerszámok voltak,
  • 11:24 - 11:26
    és esetükben egyszerre gyönyörködhetünk a
  • 11:26 - 11:29
    kifinomult alakban és a virtuóz tudásról árulkodó megformálásban.
  • 11:30 - 11:32
    A szakócák az emberi történelemben
  • 11:32 - 11:34
    az evolúciós haladást jelenítik meg --
  • 11:34 - 11:36
    olyan célból kialakított szerszámokról
  • 11:36 - 11:39
    beszélünk, amik darwini értelemben vett egészségjegyek --
  • 11:39 - 11:41
    vagyis olyan
  • 11:41 - 11:43
    rekvizitumok,
  • 11:43 - 11:45
    mint a páva faroktolla,
  • 11:45 - 11:48
    azzal az eltéréssel, hogy a szőrtől és tollaktól
  • 11:48 - 11:50
    eltérően a szakócákat tudatosan,
  • 11:50 - 11:52
    értelemmel hozták létre.
  • 11:52 - 11:54
    A kifinomult módszerrel készített szakócák
  • 11:54 - 11:57
    kívánatos személyiségjegyek meglétére utaltak --
  • 11:58 - 12:01
    intelligenciára, kézügyességre,
  • 12:01 - 12:03
    tervezőképességre,
  • 12:03 - 12:05
    tudatosságra,
  • 12:05 - 12:08
    néha ritka nyersanyagok feletti uralomra.
  • 12:08 - 12:11
    Több mint tízezer nemzedéken át
  • 12:11 - 12:13
    ezek a képességek növelték
  • 12:13 - 12:15
    tulajdonosuk státuszát
  • 12:15 - 12:17
    és szaporodási előnyt jelentettek
  • 12:17 - 12:19
    a kevésbé rátermettekkel szemben.
  • 12:19 - 12:21
    Ismerik a régi okosságot,
  • 12:21 - 12:23
    amiről újra és újra kiderül, hogy működik --
  • 12:23 - 12:26
    "Miért nem jön fel a barlangomba, hogy megmutassam a szakócáimat."
  • 12:26 - 12:28
    (Nevetés)
  • 12:28 - 12:31
    Kivéve persze azt az érdekességet,
  • 12:31 - 12:34
    hogy a mai napig nem tudunk a továbbadás mikéntjéről,
  • 12:34 - 12:36
    mert a Homo erectus,
  • 12:36 - 12:39
    aki létrehozta ezeket a tárgyakat,
  • 12:39 - 12:41
    nem tudott beszélni.
  • 12:41 - 12:43
    Nehéz ezt elképzelni,
  • 12:43 - 12:46
    pedig tagadhatatlan tény.
  • 12:46 - 12:48
    Ezt a tárgyat egy előember
  • 12:48 - 12:51
    ősünk készítette --
  • 12:51 - 12:54
    a Homo erectus vagy Homo ergaster --
  • 12:55 - 12:58
    kb. 50.000 - 100.000 évvel az
  • 12:58 - 13:00
    emberi beszéd megjelenése előtt.
  • 13:01 - 13:03
    Az évmilliókon keresztül fennálló
  • 13:03 - 13:05
    szakócákban megnyilvánuló hagyomány
  • 13:05 - 13:08
    az emberi és előemberi történelem
  • 13:08 - 13:11
    leghosszabb ideig fennálló művészeti hagyománya.
  • 13:11 - 13:14
    Amire véget ért a szakócás történet, a Homo sapiens --
  • 13:14 - 13:16
    mert végre már így hívták --
  • 13:16 - 13:18
    kétséget kizáró módon új dolgokat
  • 13:18 - 13:21
    talált ki arra, hogy társát szórakoztassa, lenyűgözze,
  • 13:21 - 13:23
    ki tudja, talán viccek,
  • 13:23 - 13:26
    történetek mesélését, táncot, hajformázást.
  • 13:26 - 13:29
    Igen, a hajformázást -- ehhez ragaszkodnom kell.
  • 13:29 - 13:31
    Mi, modern emberek a virtuóz
  • 13:31 - 13:33
    technikákat arra használjuk,
  • 13:33 - 13:35
    hogy segítségükkel a prózában és filmekben
  • 13:35 - 13:37
    képzeletbeli világokat alkossunk,
  • 13:37 - 13:39
    intenzív érzelmeket közvetítsünk
  • 13:39 - 13:42
    zenében, festészetben és táncban.
  • 13:42 - 13:44
    Mégis, ősi személyiségünk
  • 13:44 - 13:46
    alapvető vonása
  • 13:46 - 13:48
    máig fennmaradt az
  • 13:48 - 13:51
    esztétikai vágyainkban:
  • 13:51 - 13:53
    a szépségben, amit máig
  • 13:53 - 13:55
    megtalálunk a míves kivitelezésben.
  • 13:55 - 13:57
    Lascaux-tól a Louvre-on át
  • 13:57 - 13:59
    a Carnegie Hall-ig
  • 13:59 - 14:01
    az emberekben mindenütt
  • 14:01 - 14:03
    fellelhető a belülről fakadó ízlés,
  • 14:03 - 14:06
    a virtuóz művészeti formák szeretete.
  • 14:07 - 14:09
    Szépséggel tölti el lelkünket,
  • 14:09 - 14:11
    ha valami szépen kivitelezett dolgot látunk.
  • 14:13 - 14:15
    Amikor legközelebb elmennek egy ékszerbolt
  • 14:15 - 14:17
    kirakata előtt, ahol látnak egy gyönyörűen
  • 14:17 - 14:19
    csiszolt könnycsepp formájú követ,
  • 14:19 - 14:21
    akkor ne higgyék azt,
  • 14:21 - 14:23
    hogy csak a kulturáltság mondatja Önökkel,
  • 14:23 - 14:25
    hogy az a csillámló drágakő gyönyörű.
  • 14:25 - 14:28
    Már a távoli őseik is imádták az alakot,
  • 14:28 - 14:31
    és örömet találtak a szakértelemben, ami
  • 14:31 - 14:33
    a megmunkálásához kellett, már azelőtt
  • 14:33 - 14:35
    hogy a szeretetüket szavakba önthették volna.
  • 14:35 - 14:38
    A szépség valóban ízlés kérdése?
  • 14:38 - 14:41
    Nem, mélyen a tudatunkba van ágyazva.
  • 14:41 - 14:44
    A legrégibb őseinktől kapott ajándék,
  • 14:44 - 14:46
    ami az intelligenciát jelző képességeiken és
  • 14:46 - 14:49
    gazdag érzelmi életükön keresztül hagyományozódott ránk.
  • 14:49 - 14:51
    Az érzelmek művészi módon való kifejezésére
  • 14:51 - 14:54
    vagy a zene gyönyörére, esetleg az éjszakai égboltra
  • 14:54 - 14:57
    adott erős érzelmi válaszreakcióink
  • 14:57 - 15:00
    velünk és utódainkkal maradnak mindaddig,
  • 15:00 - 15:03
    amíg az emberi faj létezik.
  • 15:03 - 15:05
    Köszönöm.
  • 15:05 - 15:12
    (Taps)
Title:
Dennis Dutton: A szépség darwini elmélete
Speaker:
Denis Dutton
Description:

A TED Andrew Park rajzfilmkészítővel együttműködve mutatja be Dennis Dutton vitákra buzdító elméletét a szépségről - arról, hogy a művészet, a zene és más szép dolgok távolról sem csupán az "ízléstől" függenek, hanem az emberi természet legalapvetőbb részét képezik és a régmúltra visszanyúló evolúciós eredetűek.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
15:13
Robert Toth Dr added a translation

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.