Hogy működik a cunami - Alex Gendler
-
0:07 - 0:11Krisztus előtt 479-ben,
amikor perzsa katonák -
0:11 - 0:13ostromolták a görög Potidaea városát,
-
0:13 - 0:15az apály a szokásosnál jóval
alacsonyabb volt, -
0:15 - 0:18kényelmes útvonalat nyitva a támadáshoz.
-
0:18 - 0:20Ez azonban nem a szerencse volt.
-
0:20 - 0:21Még mielőtt félúthoz értek volna,
-
0:21 - 0:23a víz sosem látott magasságú
-
0:23 - 0:25hullámmal tért vissza,
-
0:25 - 0:27elmosva a támadók hadát.
-
0:27 - 0:29A Potidaea-i emberek azt hitték,
-
0:29 - 0:31Poseidon haragja védte meg őket.
-
0:31 - 0:33De ami valójában megmentette őket,
-
0:33 - 0:36ugyanaz a jelenség lehetett, ami
sok másokat elpusztított, -
0:36 - 0:37egy cunami (szökőár).
-
0:37 - 0:40Bár a cunami rendszerint árhullámként
ismert, -
0:40 - 0:42valójában nincs köze a Hold és a Nap
közti tömegvonzás -
0:42 - 0:45által okozott árapály-jelenséghez.
-
0:45 - 0:48A cunami sok szempontból a hagyományos
-
0:48 - 0:49hullámok nagyobb változata.
-
0:49 - 0:51Van csúcsa és völgye,
-
0:51 - 0:53de nem mozgó víztömeg,
-
0:53 - 0:56hanem az energia terjedése a
víz közvetítésével. -
0:56 - 0:59A különbség az energia eredetében van.
-
0:59 - 1:01A szokásos hullámok esetében ez a szél.
-
1:01 - 1:03Mivel az csak a felszínre hat,
-
1:03 - 1:05a hullámok sebessége és mérete
korlátozott. -
1:05 - 1:08A cunamit ellenben víz alatti eredetű
-
1:08 - 1:09energia okozza,
-
1:09 - 1:10vulkanikus kitörés,
-
1:10 - 1:12tenger alatti földcsuszamlás,
-
1:12 - 1:13vagy rendszerint
-
1:13 - 1:15egy földrengés az óceán fenekén,
-
1:15 - 1:17amelyet a Föld tektonikus lemezeinek
-
1:17 - 1:18elmozdulása idéz elő,
-
1:20 - 1:21hatalmas energiákat kibocsájtva a vízbe.
-
1:21 - 1:24Ez az energia feljut a felszínig,
-
1:24 - 1:26elmozdítja a vizet és megemeli
-
1:26 - 1:28a normál terngerszint fölé,
-
1:28 - 1:30de a gravitáció visszarántja,
-
1:30 - 1:33amitől vízszintesen terjedő
energiáhullámok keletkeznek. -
1:33 - 1:34Létrejön a cunami,
-
1:34 - 1:37800 km/h -t meghaladó sebességgel haladva.
-
1:37 - 1:39A cunamit nagyon nehéz észrevenni
-
1:39 - 1:41amíg távol van a parttól, mivel
-
1:41 - 1:43a mozgás a víz teljes mélységében történik.
-
1:43 - 1:45De mikor eléri a sekély vizet,
-
1:45 - 1:47"hullámmorajlás" lép fel. [wave shoaling]
-
1:47 - 1:50Mivel itt kevesebb a víz, amin át mozoghat,
-
1:50 - 1:53a még mindig rengeteg energia összpontosul.
-
1:53 - 1:55A hullám sebessége lecsökken, közben
-
1:55 - 1:58magassága akár 30 méterig emelkedhet.
-
1:58 - 1:59A cunami kifejezés
-
1:59 - 2:02japánul "kikötői hullámot" jelent,
-
2:02 - 2:04abból ered, hogy csak a partok
-
2:04 - 2:05közelében vehető észre.
-
2:05 - 2:08Ha a hullám völgye éri el
hamarabb a partot, -
2:08 - 2:10a víz a szokásosnál jobban visszahúzódik
-
2:10 - 2:13a hullámverés előtt, ami
veszélyesen megtévesztő lehet. -
2:13 - 2:16Az ár nem csak a partközeli embereket
mossa el, -
2:16 - 2:20de épületeket és fákat rombolhat le
akár másfél km-re a parttól, -
2:20 - 2:22főleg az alacsonyabb területeken.
-
2:22 - 2:23Ha ez nem lenne elég,
-
2:23 - 2:25a víz ezután visszavonul,
-
2:25 - 2:27magával sodorva a friss törmeléket,
-
2:27 - 2:29bármit, bárkit aki szerencsétlenül
-
2:29 - 2:31az útjába akad.
-
2:31 - 2:34A 2004-es Indiai-óceáni szökőár volt
-
2:34 - 2:37a történelem egyik legpusztítóbb
természeti katasztrófája -
2:37 - 2:40ami több, mint 200,000 ember
életét követelte. -
2:40 - 2:42Hogyan tudjuk tehát megvédeni magunkat
-
2:42 - 2:45a természet ezen pusztító erejével szemben?
-
2:45 - 2:46Néhol megpróbálták megállítani
-
2:47 - 2:49a cunamit védőgátakkal, zsilipekkel,
-
2:49 - 2:51és csatornákkal elvezetni a vizet.
-
2:51 - 2:53Ezek azonban nem mindig hatásosak.
-
2:53 - 2:552011-ben egy cunami átlépte a japán
-
2:56 - 2:58Fukushima Atomerőmű árvízvédelmi falát és
-
2:59 - 3:0118.000 ember életét követelő nukleáris
-
3:01 - 3:03katasztrófát okozott
-
3:04 - 3:06Ezért számos tudós és közéleti személy a
-
3:06 - 3:08korai észlelésre koncentrál,
-
3:08 - 3:11a víz alatti nyomás és szeizmikus
aktivitás figyelemmel kísérésével, -
3:11 - 3:14és a gyors figyelmeztetéshez szükséges
-
3:14 - 3:16globális rendszer kiépítésével
-
3:16 - 3:18Ha túl erős a természet ahhoz,
hogy megállítsuk, -
3:18 - 3:20a legbiztosabb kitérni az útjából.
- Title:
- Hogy működik a cunami - Alex Gendler
- Speaker:
- Alex Gendler
- Description:
-
A teljes lecke megtekinthető itt: http://ed.ted.com/lessons/how-tsunamis-work-alex-gendler
A cunami hatalmas áradása 100 méter magasra is nőhet és 800 km/h sebességgel is haladhat - egy alattomos kombináció mindenre ami az útjába kerül.
Alex Gendler leírja ezen tornyosuló fenyegetések keletkezésének részleteit és elmagyarázza, hogyan próbálja a tudomány csökkenteni a pusztításuk a jövőben.Alex Gender leckéje, animálta az Augenblick Studios
- Video Language:
- English
- Team:
closed TED
- Project:
- TED-Ed
- Duration:
- 03:37
![]() |
Laszlo Kereszturi edited Hungarian subtitles for How tsunamis work | |
![]() |
Laszlo Kereszturi edited Hungarian subtitles for How tsunamis work | |
![]() |
Laszlo Kereszturi edited Hungarian subtitles for How tsunamis work | |
![]() |
Laszlo Kereszturi approved Hungarian subtitles for How tsunamis work | |
![]() |
Maria Ruzsane Cseresnyes edited Hungarian subtitles for How tsunamis work | |
![]() |
Maria Ruzsane Cseresnyes edited Hungarian subtitles for How tsunamis work | |
![]() |
Maria Ruzsane Cseresnyes accepted Hungarian subtitles for How tsunamis work | |
![]() |
Maria Ruzsane Cseresnyes edited Hungarian subtitles for How tsunamis work |