1 00:00:07,030 --> 00:00:10,537 Krisztus előtt 479-ben, amikor perzsa katonák 2 00:00:10,537 --> 00:00:12,682 ostromolták a görög Potidaea városát, 3 00:00:12,682 --> 00:00:15,099 az apály a szokásosnál jóval alacsonyabb volt, 4 00:00:15,099 --> 00:00:17,805 kényelmes útvonalat nyitva a támadáshoz. 5 00:00:17,805 --> 00:00:19,664 Ez azonban nem a szerencse volt. 6 00:00:19,664 --> 00:00:21,335 Még mielőtt félúthoz értek volna, 7 00:00:21,335 --> 00:00:23,049 a víz sosem látott magasságú 8 00:00:23,049 --> 00:00:25,141 hullámmal tért vissza, 9 00:00:25,141 --> 00:00:26,917 elmosva a támadók hadát. 10 00:00:26,927 --> 00:00:28,942 A Potidaea-i emberek azt hitték, 11 00:00:28,942 --> 00:00:30,981 Poseidon haragja védte meg őket. 12 00:00:30,981 --> 00:00:32,741 De ami valójában megmentette őket, 13 00:00:32,741 --> 00:00:35,789 ugyanaz a jelenség lehetett, ami sok másokat elpusztított, 14 00:00:35,799 --> 00:00:37,105 egy cunami (szökőár). 15 00:00:37,105 --> 00:00:39,631 Bár a cunami rendszerint árhullámként ismert, 16 00:00:39,631 --> 00:00:42,476 valójában nincs köze a Hold és a Nap közti tömegvonzás 17 00:00:42,476 --> 00:00:44,981 által okozott árapály-jelenséghez. 18 00:00:45,021 --> 00:00:47,675 A cunami sok szempontból a hagyományos 19 00:00:47,695 --> 00:00:49,428 hullámok nagyobb változata. 20 00:00:49,428 --> 00:00:51,329 Van csúcsa és völgye, 21 00:00:51,329 --> 00:00:52,899 de nem mozgó víztömeg, 22 00:00:52,899 --> 00:00:56,460 hanem az energia terjedése a víz közvetítésével. 23 00:00:56,460 --> 00:00:58,584 A különbség az energia eredetében van. 24 00:00:58,584 --> 00:01:01,232 A szokásos hullámok esetében ez a szél. 25 00:01:01,232 --> 00:01:03,222 Mivel az csak a felszínre hat, 26 00:01:03,222 --> 00:01:05,408 a hullámok sebessége és mérete korlátozott. 27 00:01:05,408 --> 00:01:07,622 A cunamit ellenben víz alatti eredetű 28 00:01:07,622 --> 00:01:09,281 energia okozza, 29 00:01:09,281 --> 00:01:10,363 vulkanikus kitörés, 30 00:01:10,363 --> 00:01:11,800 tenger alatti földcsuszamlás, 31 00:01:11,800 --> 00:01:12,827 vagy rendszerint 32 00:01:12,827 --> 00:01:14,876 egy földrengés az óceán fenekén, 33 00:01:14,876 --> 00:01:16,619 amelyet a Föld tektonikus lemezeinek 34 00:01:16,619 --> 00:01:18,235 elmozdulása idéz elő, 35 00:01:19,851 --> 00:01:21,467 hatalmas energiákat kibocsájtva a vízbe. 36 00:01:21,467 --> 00:01:23,982 Ez az energia feljut a felszínig, 37 00:01:23,982 --> 00:01:26,117 elmozdítja a vizet és megemeli 38 00:01:26,117 --> 00:01:28,107 a normál terngerszint fölé, 39 00:01:28,107 --> 00:01:29,777 de a gravitáció visszarántja, 40 00:01:29,777 --> 00:01:32,614 amitől vízszintesen terjedő energiáhullámok keletkeznek. 41 00:01:32,614 --> 00:01:34,495 Létrejön a cunami, 42 00:01:34,495 --> 00:01:37,067 800 km/h -t meghaladó sebességgel haladva. 43 00:01:37,097 --> 00:01:38,953 A cunamit nagyon nehéz észrevenni 44 00:01:38,953 --> 00:01:40,811 amíg távol van a parttól, mivel 45 00:01:40,811 --> 00:01:43,123 a mozgás a víz teljes mélységében történik. 46 00:01:43,123 --> 00:01:45,063 De mikor eléri a sekély vizet, 47 00:01:45,083 --> 00:01:47,364 "hullámmorajlás" lép fel. [wave shoaling] 48 00:01:47,364 --> 00:01:49,618 Mivel itt kevesebb a víz, amin át mozoghat, 49 00:01:49,648 --> 00:01:52,891 a még mindig rengeteg energia összpontosul. 50 00:01:52,901 --> 00:01:54,775 A hullám sebessége lecsökken, közben 51 00:01:54,775 --> 00:01:57,990 magassága akár 30 méterig emelkedhet. 52 00:01:57,990 --> 00:01:59,453 A cunami kifejezés 53 00:01:59,463 --> 00:02:01,511 japánul "kikötői hullámot" jelent, 54 00:02:01,531 --> 00:02:03,589 abból ered, hogy csak a partok 55 00:02:03,589 --> 00:02:04,982 közelében vehető észre. 56 00:02:04,982 --> 00:02:07,662 Ha a hullám völgye éri el hamarabb a partot, 57 00:02:07,712 --> 00:02:09,799 a víz a szokásosnál jobban visszahúzódik 58 00:02:09,819 --> 00:02:12,750 a hullámverés előtt, ami veszélyesen megtévesztő lehet. 59 00:02:12,780 --> 00:02:16,019 Az ár nem csak a partközeli embereket mossa el, 60 00:02:16,269 --> 00:02:19,774 de épületeket és fákat rombolhat le akár másfél km-re a parttól, 61 00:02:19,814 --> 00:02:21,824 főleg az alacsonyabb területeken. 62 00:02:21,944 --> 00:02:23,229 Ha ez nem lenne elég, 63 00:02:23,359 --> 00:02:24,633 a víz ezután visszavonul, 64 00:02:24,893 --> 00:02:26,952 magával sodorva a friss törmeléket, 65 00:02:27,122 --> 00:02:29,127 bármit, bárkit aki szerencsétlenül 66 00:02:29,417 --> 00:02:30,598 az útjába akad. 67 00:02:31,268 --> 00:02:33,703 A 2004-es Indiai-óceáni szökőár volt 68 00:02:33,843 --> 00:02:36,830 a történelem egyik legpusztítóbb természeti katasztrófája 69 00:02:36,960 --> 00:02:39,617 ami több, mint 200,000 ember életét követelte. 70 00:02:40,177 --> 00:02:42,082 Hogyan tudjuk tehát megvédeni magunkat 71 00:02:42,082 --> 00:02:44,556 a természet ezen pusztító erejével szemben? 72 00:02:44,646 --> 00:02:46,379 Néhol megpróbálták megállítani 73 00:02:46,909 --> 00:02:49,042 a cunamit védőgátakkal, zsilipekkel, 74 00:02:49,172 --> 00:02:50,682 és csatornákkal elvezetni a vizet. 75 00:02:51,162 --> 00:02:52,719 Ezek azonban nem mindig hatásosak. 76 00:02:53,029 --> 00:02:55,297 2011-ben egy cunami átlépte a japán 77 00:02:55,537 --> 00:02:58,258 Fukushima Atomerőmű árvízvédelmi falát és 78 00:02:58,548 --> 00:03:00,821 18.000 ember életét követelő nukleáris 79 00:03:00,831 --> 00:03:03,122 katasztrófát okozott 80 00:03:04,142 --> 00:03:06,330 Ezért számos tudós és közéleti személy a 81 00:03:06,370 --> 00:03:08,139 korai észlelésre koncentrál, 82 00:03:08,139 --> 00:03:11,414 a víz alatti nyomás és szeizmikus aktivitás figyelemmel kísérésével, 83 00:03:11,444 --> 00:03:13,807 és a gyors figyelmeztetéshez szükséges 84 00:03:14,037 --> 00:03:15,657 globális rendszer kiépítésével 85 00:03:15,907 --> 00:03:18,319 Ha túl erős a természet ahhoz, hogy megállítsuk, 86 00:03:18,469 --> 00:03:20,489 a legbiztosabb kitérni az útjából.