Kamal Meattle arról, hogy hogyan termeszd meg saját friss levegődet

Kamal Meattle kutató bemutatja, hogy három hétköznapi szobanövény kombinációja otthon vagy az irodaház megfelelő pontjain elhelyezve, hogyan eredményez mérhetően frissebb szobai levegőt.

Úgy 17 évvel ezelőtt allergiás lettem Delhi levegőjére.

Az orvosaim azt mondták, a tüdőkapacitásom

70%-ra esett vissza,

elpusztított engem.

Segített az IIT,

a TERI és a NASA tanulmányai,

felfedeztük, hogy három

alapvető zöld növény van -

átlagos növények- melyekkel

megtermelhetjük a friss levegőt,

melyre házon belül, az egészségünk érdekében szükségünk van.

Arra is rájöttünk, hogy

csökkenthetőek a friss levegőre vonatkozó követelmények,

miközben teljesíthetőek

az ipari belső levegőminőségi eredmények.

A három növény az Aranypálma,

az Anyósnyelv és a Márványos Szobafutóka.

A botanikai neveit láthatjátok a képen.

Az Aranypálma olyan növény, mely

kiszűri a CO2-t és oxigénné alakítja.

Fejenként négy vállmagasságú növényre van szükség,

és a növényápolás szabályainak megfelelően,

le kell törölni a leveleket

minden nap Delhiben, és talán

hetente egyszer a tisztább levegőjű városokban.

Szerves trágyában kellett növeszteni őket,

ami steril volt, vagy hidrokultúrás,

és minden három vagy négy hónapban ki kellett őket vinni a szabadba.

A második növény az Anyósnyelv,

ami szintén átlagos növény,

és hálószobai növénynek hívjuk,

mert a CO2-t oxigénné éjszaka alakítja át.

Személyenként 6-8db derékmagasságú növényre van szükség.

A harmadik növény a Márványos Szobafutóka,

szintén nagyon gyakori növény;

főleg hidrokultúrális környezetben nő.

Ez a növény kiszűri a formaldehidet

és egyéb mérgező kémiai anyagokat a levegőből.

Ezzel a három növénnyel

mindazt a friss levegőt elő lehet állítani, amire szükséged van.

Egy lezárt üvegbe is be lehetnél zárva,

és nem is halnál meg,

nem lenne szükséged friss levegőre.

Kipróbáltuk ezeket a növényeket

a Delhiben lévő épületünkben, ami egy

4.645 négyzetméternyi, 20 éves épület.

Közel 1200 növény van a 300 dolgozóra.

Tanulmányaink azt mutatták, hogy

egy ember véroxigén szintje 42% valószínűséggel

emelkedik 1%-ot, ha az illető

10 órát tartózkodik ebben az épületben.

India kormánya megfigyelte

és kiadta a tanulmányt, hogy megmutassa,

ez Új Delhi legegészségesebb épülete.

És a tanulmány szerint,

más épületekkel összehasonlítva,

a szem irritáció előfordulása

52%-kal csökkent,

a légzési problémák 34%-kal,

a fejfájás 24%-kal,

a tüdőkárosodás 12%-kal és az asztma 9%-kal.

Ezt a tanulmányt 2008. szeptember 8-án közölték

és India kormányzati honlapján elérhető.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy

az emberi termelékenység csodás módon nőtt

több mint 20%-kal ezeknek a növényeknek köszönhetően.

Az energia szükséglet is csökkent az épületben

15%-kal, mert kevesebb friss levegőre volt szükség.

Most megismételjük mindezt egy

162.575 négyzetméternyi épületben,

amiben 60.000 növény lesz.

Hogy ez miért fontos?

Fontos a környezetnek,

mert a világ energiaszükségletei

várhatóan növekedni fog

a következő évtizedben 30%-kal.

A világ energiájának 40%-át

jelenleg az épületek viszik el,

és a világ népességének 60%-a

városi épületekben fog élni,

ami a következő 15 évben újabb egymilliónyi embert jelent.

Nő az igény arra, hogy légkondicionált

helyeken éljünk és dolgozzunk.

Légy az a változás, amit a világban is látni akarsz,

mondta Mahatma Gandhi.

Köszönöm, hogy meghallgattatok.

(Taps)