Return to Video

Az IQ-tesztek sötét történelme - Stefan C. Dombrowski

  • 0:07 - 0:13
    1905-ben Alfred Binet és Théodore Simon
    pszichológusok megalkottak egy tesztet
  • 0:13 - 0:17
    az iskolában tanulási nehézségekkel küzdő
    gyerekeknek Franciaországban.
  • 0:17 - 0:21
    A teszt azt hivatott megmutatni,
    melyik gyereknek van szüksége
  • 0:21 - 0:26
    személyre szabott figyelemre,
    és a módszer az IQ-tesztek alapja lett.
  • 0:26 - 0:28
    A 19. század végétől kezdve
  • 0:28 - 0:31
    a kutatók azt feltételezték,
    hogy a kognitív képességek,
  • 0:31 - 0:36
    pl. a szövegértés, a munkamemória
    és a vizuális-térbeli készségek adják
  • 0:36 - 0:41
    az alapvető általános intelligenciát,
    vagyis a g-faktort.
  • 0:41 - 0:46
    Simon és Binet egy sor tesztet
    alkotott meg ezen készségek mérésére,
  • 0:46 - 0:49
    és az eredményeket egyetlen
    pontszámban adták össze.
  • 0:49 - 0:52
    A kérdéseket az egyes
    korosztályokhoz igazították,
  • 0:52 - 0:57
    így egy gyerek pontszáma azt mutatta,
    hogyan teljesít kortársaihoz képest.
  • 0:57 - 1:02
    Ha a pontszámot elosztjuk az életkorral
    és az eredményt megszorozzuk százzal,
  • 1:02 - 1:06
    az intelligenciahányadost,
    az IQ-t kapjuk eredményül.
  • 1:06 - 1:12
    Manapság a 100 jelenti az átlagot
    egy mintanépességben,
  • 1:12 - 1:17
    és a népesség 68%-ának pontszáma
    100-tól 15 ponton belülre esik.
  • 1:17 - 1:18
    Simon és Binet azt gondolták,
  • 1:18 - 1:23
    hogy a tesztjük által mért készségek
    fejezik ki az általános intelligenciát.
  • 1:23 - 1:25
    Akkor sem volt, és ma sem létezik
  • 1:25 - 1:29
    elfogadott definíciója
    az általános intelligenciának.
  • 1:29 - 1:33
    Emiatt mindenki szabadon
    használhatta a tesztet
  • 1:33 - 1:38
    az intelligenciáról alkotott saját
    elképzeléseinek szolgálatában.
  • 1:38 - 1:42
    A teszt, amivel eredetileg azt vizsgálták,
    kinek kell segítség a tanulásban,
  • 1:42 - 1:46
    hamarosan arra szolgált,
    hogy az embereket más módon osztályozzák,
  • 1:46 - 1:50
    sokszor nagyon hibás
    ideológiák igazolására.
  • 1:50 - 1:53
    Először az USA-ban
    a II. világháború idején
  • 1:53 - 1:58
    alkalmazták szélesebb körben,
    mikor a hadsereg az IQ-teszttel
  • 1:58 - 2:02
    osztályozta és válogatta
    az újoncokat a tiszti képzésre.
  • 2:02 - 2:05
    Akkoriban sokan
    hittek a fajegészségtanban,
  • 2:05 - 2:09
    mely szerint a kívánatos
    és nem kívánatos tulajdonságokat
  • 2:09 - 2:15
    lehet és szükséges is irányítani
    az emberekben szelektív szaporítással.
  • 2:15 - 2:17
    Több probléma is volt
    ezzel a gondolatmenettel,
  • 2:17 - 2:21
    többek között az, hogy az intelligencia
    nemcsak hogy állandó és öröklött,
  • 2:21 - 2:24
    de rasszhoz is kötött.
  • 2:24 - 2:26
    A fajegészségtan zászlaja alatt
  • 2:26 - 2:29
    a kutatók a hadsereg kezdeményezésének
    eredményeit arra használták,
  • 2:29 - 2:33
    hogy tévesen azt állítsák,
    bizonyos faji csoportok
  • 2:33 - 2:36
    intellektuálisan mások felett állnak.
  • 2:36 - 2:39
    Figyelmen kívül hagyva,
    hogy a tesztelt újoncok többsége
  • 2:39 - 2:41
    az USA-ba nemrég érkezett immigráns volt –
  • 2:41 - 2:45
    akik iskolázatlanok voltak,
    és nyelvi nehézségekkel küzdöttek –,
  • 2:45 - 2:50
    felállították az etnikumok
    téves intelligencia-sorrendjét.
  • 2:50 - 2:55
    A fajegészségtan és az IQ-tesztek
    találkozása nemcsak a tudományra,
  • 2:55 - 2:58
    hanem a politikára is hatással volt.
  • 2:58 - 3:01
    1924-ben Virginia állam
    olyan szabályt hozott,
  • 3:01 - 3:07
    mely lehetővé tette az alacsony IQ-jú
    emberek kényszersterilizálását.
  • 3:07 - 3:11
    Ezt a döntés az Amerikai Egyesült Államok
    Legfelsőbb Bírósága is helybenhagyta.
  • 3:11 - 3:14
    A náci Németországban
    a kormány engedélyezte
  • 3:14 - 3:17
    az alacsony IQ-jú gyerekek meggyilkolását.
  • 3:17 - 3:20
    A holokauszt
    és a polgárjogi mozgalom után
  • 3:20 - 3:23
    az IQ-tesztek diszkrimináló alkalmazását
  • 3:23 - 3:27
    morális és tudományos
    alapon is megkérdőjelezték.
  • 3:27 - 3:32
    A tudósok elkezdtek bizonyítékot gyűjteni
    a környezet IQ-ra gyakorolt hatásairól.
  • 3:32 - 3:37
    Például, az IQ-teszteket rendszeresen
    módosították a 20. század folyamán,
  • 3:37 - 3:42
    és az új generációk mindig magasabb
    eredményt értek el a régi teszteken,
  • 3:42 - 3:44
    mint bármely előző generáció.
  • 3:44 - 3:48
    Ez a Flynn-effektus néven ismert jelenség
    túl gyorsan történt ahhoz,
  • 3:48 - 3:52
    hogy az evolúció során öröklődő
    tulajdonságok okozzák.
  • 3:52 - 3:55
    Az ok inkább a környezet volt:
  • 3:55 - 4:00
    fejlettebb oktatás,
    jobb betegellátás és élelmezés.
  • 4:00 - 4:01
    A 20. század közepén
  • 4:01 - 4:04
    a pszichológusok megpróbálták
    az IQ-teszteket
  • 4:04 - 4:08
    az intelligenciamérésen kívül
    másra is használni,
  • 4:08 - 4:13
    főként skizofrénia, depresszió
    és más pszichés zavarok értékelésére.
  • 4:13 - 4:18
    Ezek a diagnózisok részben az értékelők
    klinikai megítélésére hagyatkoztak,
  • 4:18 - 4:22
    és az IQ meghatározására szánt
    tesztek egy részét használták.
  • 4:22 - 4:28
    A későbbi kutatások szerint ezek nem
    adnak klinikailag hasznos információt.
  • 4:28 - 4:31
    Manapság az IQ-tesztek sok,
    a kezdeti tesztekhez hasonló elemet
  • 4:31 - 4:35
    és kérdéstípust tartalmaznak,
  • 4:35 - 4:39
    viszont jobb technikáink vannak
    a tesztek hibáinak megállapítására.
  • 4:39 - 4:43
    Már nem használják őket pszichés
    zavarok diagnosztizálására.
  • 4:43 - 4:47
    De van egy hasonlóan problémás gyakorlat,
    mely egyes altesztek eredményét
  • 4:47 - 4:51
    tanulási nehézségek
    megállapítására használja,
  • 4:51 - 4:54
    sok szakértő tanácsa ellenére.
  • 4:54 - 4:57
    Pszichológusok szerte a világban
    még mindig használják az IQ-teszteket
  • 4:57 - 5:00
    értelmi fogyatékosság megállapítására,
  • 5:00 - 5:04
    és az eredményeket
    a megfelelő oktatási támogatás,
  • 5:04 - 5:07
    munkahelyi képzés és gondozás
    meghatározására használják.
  • 5:07 - 5:12
    Az IQ-tesztek eredményeit
    szörnyű politikai döntések
  • 5:12 - 5:15
    és tudományosan nem megalapozott
    ideológiák alátámasztására használták.
  • 5:15 - 5:18
    Ez nem jelenti azt,
    hogy maga a teszt értéktelen.
  • 5:18 - 5:23
    Valójában kiválóan méri a logikai
    és problémamegoldó készségeket,
  • 5:23 - 5:24
    melyeket mérni hivatott.
  • 5:24 - 5:28
    De ez nem egyenlő valaki
    potenciáljának mérésével.
  • 5:28 - 5:32
    Habár sok bonyolult politikai,
    történelmi, tudományos
  • 5:32 - 5:36
    és kulturális probléma lengi
    körül az IQ-teszteket,
  • 5:36 - 5:39
    egyre több tudós egyetért ezzel,
  • 5:39 - 5:43
    és elutasítja azt a nézőpontot,
    mely szerint az embereket lehet
  • 5:43 - 5:45
    egyetlen számmal osztályozni.
Title:
Az IQ-tesztek sötét történelme - Stefan C. Dombrowski
Speaker:
Stefan C. Dombrowski
Description:

A teljes lecke angol nyelven itt található: https://ed.ted.com/lessons/the-dark-history-of-iq-tests-stefan-c-dombrowski

1905-ben Alfred Binet és Théodore Simon pszichológusok megalkottak egy tesztet az iskolában tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek Franciaországban. A teszt azt hivatott megmutatni, melyik gyereknek van szüksége személyre szabott figyelemre, és a módszer az IQ-tesztek alapja lett. Hogyan működnek az IQ-tesztek, és valóban az intelligenciát mutatják? Stefan C. Dombrowski feltárja, hogyan használták a teszteket a történelem során.

Lecke: Stefan C. Dombrowski
Rendezte: Kozmonot Animation Studios
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:46

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.